Már meg is kezdődik a Migrációs Paktum bevezetése

Rétvári Bence szerint lépésről lépésre zajlik a migrációs paktum bevezetésének kommunikációs előkészítése.

A KDNP parlamenti frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap felidézte:

az első lépés az volt, amikor a miniszterelnök Brüsszelben Ursula von der Leyennel közös sajtótájékoztatóján hosszasan ecsetelte, hogy milyen sok pozitívuma van a migrációs paktumnak.

Az ellenzéki politikus második lépésként azt jelölte meg, amikor heteken keresztül beszélt arról Magyar Péter a parlamentben és a Facebookon, hogy tulajdonképpen az előző kormány idején fogadta el az Európai Unió a migrációs paktumot, így nem őt, hanem az előző kormányt terheli felelősség.

A KDNP frakcióvezetője szerint ez "óriási nagy csúsztatás", hiszen az akkori magyar kormány a végsőkig és folyamatosan nemmel szavazott a migrációs paktumra. Pontosan a Tisza Párt képviselői voltak azok, akik az Európai Parlamentben megszavazták a migrációs paktum végrehajtásához szükséges többletforrásokat - jegyezte meg.

Úgy vélte, a Tisza-tábor egy törzsmagja most már meggyőződéssel vallja, hogy a Fidesz is megszavazta a migrációs paktumot. Ez egy óriási hazugság, ennek pont az ellenkezője igaz

- jelentette ki.

Rétvári Bence szerint harmadik lépésként azt próbálja meg bebizonyítani Magyar Péter, hogy már igazából migránstábort is épített a Fidesz-KDNP kormány, ami szintén hazugság.

A kereszténydemokrata politikus összegzése szerint ezek a lépések mind azt szolgálják, hogy Magyar Péter "kommunikációsan előkészítse" azt, hogy amikor ő majd igent mond a migrációs paktumra, leadja azt a végrehajtási tervet, amelyet az Orbán-kormány egyetlen európai uniós tagállamként soha nem adott le, akkor azt fogja magyarázni, hogy nem történt semmi változás, hiszen az előző kormány is ezt tette volna.

Az Orbán-kormány soha nem járult volna hozzá a migrációs paktumhoz - rögzítette az ellenzéki politikus, aki szerint Magyar Péter felemelt kézzel ment tárgyalni és hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország is része legyen a paktumnak.

Június 12-én Magyarországon is életbe lépett a migrációs paktum. Kezdődhet egy hatalmas migránsokat befogadó tábor építése. A nagy kérdés, hogy melyik magyar településen?

Elfogadta a brüsszeli migrációs paktumot a Tisza-kormány, ez derült ki Orbán Anita szavaiból. Ugyan a külügyminiszter a meghallgatásán azt állította, hogy sem migránsokat nem fogad be Magyarország, sem a pénzügyi hozzájárulást nem fizeti ki, de világossá tette, hogy ezek helyett a harmadik lehetőséget, a technikai segítséget választja, ezzel hajtja végre a migrációs paktumot. Ennek a költsége azonban a migrációs paktum szabályai szerint el kell, hogy érje, vagy meg kell haladja a pénzügyi hozzájárulás mértékét. Vagyis legalább annyiba kerül, mint amennyibe a pénzügyi hozzájárulás. Ráadásul azzal, hogy a Tisza-kormány elfogadja a paktumot, logikusan következik, hogy elfogadja annak másik elemét is, a migránstábor építését. Ez a tábor független a migránsok befogadásától, a technikai hozzájárulás nem váltja ki. Azok a migránsok kerülnek ide, akiknek az uniós menedékkérelmét vizsgálják, és a tábornak legalább 8000 férőhelyesnek kell lennie. Vagyis ők mindenképpen az ország területére lépnek. Brüsszel döntése értelmében az egész Európai Unióban Magyarországnak kell létrehoznia a második legnagyobb migránstábort, csak Olaszországnak kell több menedékkérőt beengedni. Ezért sem fogadta el az Orbán-kormány. A migrációs paktum június 12-én lép életbe.

A Migrációs és Menekültügyi Paktum az Európai Unió 2024-ben elfogadott átfogó jogszabálycsomagja, amely a menedékkérelmek kezelését, a határellenőrzést és a tagállamok közötti "szolidaritást" szabályozza.1 Ennek végrehajtása június 12-től kötelező- írja az Ellenpont.

A paktum fő elemei:

1. Gyorsított határprocedúra: a külső határon lefolytatott, néhány hetes menekültügyi vizsgálat.

2. Visszatartási zónák: az érkezők addig itt maradnak, amíg tart a vizsgálat.

3. "Kötelező szolidaritás": ha egy tagállam az unió megítélése szerint túlterhelt, más tagállamoknak segíteniük kell:

• vagy befogadással,
• vagy pénzügyi hozzájárulással,
• vagy technikai támogatással.

Mindez azt jelenti, hogy a szolidaritás valójában burkolt kvótarendszer, hiszen a paktum nem állítja meg a migrációt, csak szétosztja a beérkező embereket, így olyan országok is bevándorlóországgá válnak, amelyek alapvetően ellenzik az illegális migrációt. Ráadásul a probléma gyökerére sem jelent megoldást, hiszen a menedékkérelmek elbírálásának gyorsított eljárása nem elég visszatartó erejű, az ezzel ellenkező országok pénzügyi büntetése pedig ellentétes az uniós elvekkel. Ahogy az is, hogy a tagállamokat kötelező befogadásra kényszerítenék.

Mit vállal az új kormány?

A migrációs paktum "kötelező szolidaritási záradékának" végrehajtása felmerült Orbán Anita miniszteri meghallgatásán is az uniós ügyek bizottsága előtt, ahol a frissen kinevezett tárcavezető képtelen volt egyenes választ adni arra, hogyan képzeli az együttműködést Brüsszellel a migráció témakörében. Ugyanakkor árulkodó, hogy kijelentette, ő személyesen nem tekinti a tömeges migráció eszközének a paktumot.

"Ne beszéljünk úgy a "migárciós paktumról" mintha az tömeges bevándorlást jelentene"

-csattant fel a meghallgatásán Orbán.

Az alapkoncepció a bevándorlók kvótaszerű szétosztása, amelyet a tagállamok jelentős, menedékkérőnként 20 ezer eurós (mintegy 7 millió forintos) büntetéssel is megválthatnak.

A miniszteri meghallgatásán Orbán Anita a többedik vonatkozó kérdésre végül annyit válaszolt, hogy sem a büntetést nem tervezik kifizetni, sem a menekülteket nem szeretnék beengedni, így a harmadik lehetséges választást, a "technikai segítségnyújtást" választanák.

Hogy ez pontosan mit jelent, azt az Európai Bizottság egyik kiadványa világosan leírja, technikai segítség lehet:

• szakértők küldése menekültügyi eljárásokhoz,
• hatósági ügyintézés, képzés, módszertani segítség,
• informatikai rendszerek, adatkezelés, Eurodac/nyilvántartási kapacitás támogatása,
• határigazgatási vagy visszaküldési folyamatok szakmai támogatása,
• uniós ügynökségek, például az EUAA, a Frontex vagy az eu-LISA segítsége.

Ha kibújunk a büntetés és a befogadás alól, akkor is fizetnünk kell- és még a migránstáborok is megépülnek

A 2026-os "migrációs pool" alapján Magyarországnak első körben idén júniusban 348 embert kellene befogadnia, a következő években pedig a jelenlegi keretszámok alapján minden évben 498 főt 2030-ig. Ez azt jelenti, hogy a Tisza-kormánynak összesen 2340 főt kellene azonnal befogadnia, vagy ennek megfelelően 46 millió 800 ezer eurót (16,8 milliárd forintot) kellen büntetésként megfizetnie.8

Ezen felül lenne kötelező felállítani azt az évi 8-10 ezer fős kapacitású migránstábort9 a déli határ közelében, amely a gyorsított menedékkérelmek elbírálása alatt az EU-ba érkező (illegális) bevándorlók otthonául szolgál.

Ez az intézkedés ráadásul az uniós joganyag alapján nem megváltható bármilyen segítségnyújtással, vagy pénzbeli kompenzációval. Ez pedig azt jelenti, hogy annak a kormánynak, amely bármilyen formában végrehajtja a migrációs paktumot- akár technikai segítségnyújtással helyettesítve a kötelező befogadást- annak kötelező lesz a határon lefolytatott menekültügyi eljárásokhoz szükséges férőhelyeket biztosítania- vagyis migránstáborokat kell építenie.

Mindebből az következik, hogy bár a Tisza kormány megpróbál kibújni a vád alól, miszerint bevándorlóországot csinálnának Magyarországból azáltal, hogy állítják, a kötelező befogadás helyett a technikai segítségnyújtást választja Magyarország, ez félrevezetés. A befogadás elmulasztása miatti büntetést ha nem büntetés, akkor technikai segítség jogcímen fogja elvonni Brüsszel, a migránstáborok megépítése pedig a hozzájárulás ellenére is kötelező feladata lesz Magyar Péter kormányának.

A paktum leglényegesebb tartalma az, hogy az Európai Bizottság kvóták szerint osztaná el a tagállamok között az illegális bevándorlókat. Ennek értelmében ha egy országot eléri egy nagy migrációs hullám, a bevándorlókat azokba az államokba küldenék, ahol kevesebb illegális migráns tartózkodik

Mivel ma még Magyarországon nincsenek illegális bevándorlók, így az országot érintené az intézkedés. A migránsok elhelyezésére már vannak végrehajtási szabályok, Magyarországnak például már létre kellett volna hoznia egy 30 ezer személy befogadására alkalmas, bevándorlókat ellátó tábort.

A Debrecenben vagy Bicskén élők visszaemlékezhetnek arra, hogy ez mit jelentene, hiszen 2015-ben az itt található nyílt táborok miatt romlott a közbiztonsági helyzet. Ha létrejön a 30 ezres menekülttábor, akkor ott kell elbírálni a menekültkérelmeket is.

Ha az érintettek megkapják a menekültstátuszt, akkor "aztán ott laknak ahol akarnak", viszont ha nem, akkor Magyarországnak kellene visszautaztatni őket oda, ahonnan érkeztek. Mivel senki nem tudja, a bevándorlók honnan érkeztek, így azt sem lehet tudni, hova kellene visszaküldeni őket, emiatt egy beláthatatlan, zavaros helyzet alakulhat ki.