Sárga jelzőlámpa - menni vagy nem menni, ez itt a kérdés

Szinte kizárt, hogy ne legyen olyan sofőr, aki legalább egyszer ne taposott volna bele a gázpedálba, ha egy jelzőlámpás kereszteződéshez érve azt látta, hogy a zöld jelzés kialszik és felvillan a sárga. A budapesti forgalmat szemügyre véve a Ripost munkatársai is azt tapasztalták, hogy az autósok kivétel nélkül átmennek a sárga jelzésen. Egyetlen olyan sofőrt sem láttunk közel egy óra alatt a nagyobb fővárosi csomópontokban, aki a sárga jelzőlámpa esetén megállt volna...

Hogy ez mennyire szabálykövető magatartás, az már más kérdés. Pedig ez a forgalmi szituáció állandó velejárója a mindennapi közlekedésnek.

Ennek ellenére a KRESZ sárga jelzőlámpára vonatkozó előírása finoman szólva is elég ködösen fogalmaz. Az iránymutatás szerint
 

Vagyis: nesze semmi, fogd meg jól! Mert ugye ki és mi alapján dönti el, hogy meddig lehet biztonságosan megállni a sárga jelzőlámpánál és mikortól nem?

Ezt ugyanis számtalan tényező befolyásolhatja a forgalom sűrűségétől kezdve a jármű műszaki állapotán át, az időjáráson és az útburkolat minőségén keresztül egészen a sofőr rutinjáig – hogy csak néhány ilyet említsünk. Sok ismeretlenes egyenletről van tehát szó, amiben csak az jelenthet némi támpontot a volán mögött ülőnek, hogy városban 3, míg a 70 km/h feletti övezetekben 5 másodperc telik el a sárgáról pirosra váltásig.

A rugalmas értelmezésnek teret hagyó KRESZ szabályt 2011-ben kezdte el kihasználni a rendőrség, amikor is elkezdték kiszórni a több tízezres bírságokat és az ezzel járó büntetőpontokat a „sárgázó” sofőröknek. A hatóság könnyű bevételi forrásának egy évvel később vetett véget a jogalkotó. A kormányzati KRESZ munkacsoport akkor ezt így indokolta:
 

Mindez már 12 éve történt és azóta sem lett egyértelműbb a szabályozás. Nem úgy, mint Olaszországban, ahol elég egyszerű, ám annál világosabb szabályt alkalmazva zárták be a jogszabályi megfogalmazás teremtette kiskaput. A csizmaországban 2024. november 1-től 163 és 200 euró közötti pénzbírsággal sújtják azokat, akik nem lassítanak a sárgánál.

A Facebookon megkérdeztük a Ripost olvasóit is, hogy lassítanak, avagy gyorsítanak-e, ha sárga a lámpa. Vivien így válaszolt hozzászólásában:

- osztotta meg a saját tuti tippjét olvasónk.

Róbert azt írta kommentjében, hogy nála ez helyzetfüggő, míg István és László számára egyértelmű, hogy ilyenkor gyorsítanak. Egy hölgy kommentelő pedig megosztotta velünk a saját kellemetlen tapasztalatát: "én lassítottam, de az utánam jövő hűtőkocsi azt gondolta, hogy átmegyek, így hátulról belém csattant. Az autóm előbb az oldalára dőlt, majd ismét a talpára, miután egy oszlop megállította..."

A témával kapcsolatban szerkesztőségünk kereste a rendőrséget is, hogy megtudjuk, mi a bevett gyakorlat manapság abban az esetben, ha egy autós lassítás nélkül áthajt a sárga jelzőlámpa fénye alatt. A következőt válaszolták, melyből a lényeget idézzük:

"Aki figyelmen kívül hagyja a fényjelzőkészülék sárga jelzését és nem áll meg a KRESZ rendelkezéseinek megfelelően, szabálysértést követ el és vele szemben szabálysértési eljárásban a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 224. § (1) bekezdése szerint, a „Közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése” miatt pénzbírság büntetés alkalmazható, illetve a helyszíni intézkedés során helyszíni bírság kiszabására van lehetőség." Ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy ha biztonságosan megállni már nem lehet, az útkereszteződésen mielőbb át kell haladni. Mint írták, a rendőrség következetesen valamennyi közlekedési szabály megtartását, a közlekedés résztvevőinek magatartását ellenőrzi és azok megsértése esetén a jogsértés súlyához igazodó szankciót alkalmaz a jogsértőkkel szemben. 

Kerestük továbbá az Építési és Közlekedési Minisztériumot is. Azt kérdeztük, hogy lehet-e számítani rá, hogy a tárca égisze alatt zajló KRESZ szabálymódosítások kitérnek-e erre a kérdésre is. Amint választ kapunk, frissítjük cikkünket.