INSIDER
A 21 pontból álló gazdaságvédelmi akcióterv kedvező hatásai már a jövő év első negyedében jelentkezhetnek. Jól járhatnak a gyermekes családok, a fiatalok és a nyugdíjasok is, nagyot nőhet az életszínvonal.
Orbán Viktor október elején meghirdette a gazdasági semlegesség politikáját. Ennek lényege, hogy Magyarország minden országgal kereskedhessen, legyen az keleti vagy nyugati állam. A miniszterelnök szeretné elkerülni a Brüsszel által erőltetett gazdasági hidegháborút. A gazdasági semlegességhez készült egy 21 pontból álló gazdaságvédelmi akcióterv is, amelynek részleteit most dolgozzák ki. A cél az, hogy nőhessen az életszínvonal. A legfontosabb kérdésekről pedig az emberek véleményét is kikérik egy új nemzeti konzultáció formájában.
Az életszínvonal növekedésének három alappillére
A kormány terve szerint a gazdaságvédelmi akcióterv garantálhatja, hogy jövőre az Európai Unió élmezőnyébe kerüljünk a gazdasági növekedés tekintetében. A számítások szerint 2025-ben 3 és 6 százalék között lehet a növekedés, ami messze a várható uniós átlag fölött van. A 21 pontból álló intézkedéscsomag három alappillérre épül, amelyek a következők:
- érdemben nőne az emberek jövedelme, ezáltal érezhetően emelkedik a családok életszínvonala;
- mindenki számára elérhetővé válik a megfizethető lakhatás, elsősorban a tulajdonhoz jutás támogatásával, kollégiumi férőhelyek bővítésével és a lakbérek szabályozásával;
- valamint növekedésükhöz, versenyképességük erősítéséhez és nemzetközi piacra jutásukhoz jelentős támogatásokat kapnak a hazai mikro- kis- és középvállalkozások.
A kitűzött célok jelentős része már jövőre megvalósul, de a következő hetekben az is eldől, hogy mennyivel emelkedhet a következő három évben a minimálbér és a garantált bérminimum. A kormány ugyanis azt szorgalmazza, hogy a munkavállalók és a munkaadók egy többéves megállapodást kössenek a minimálbér és a garantált bérminimum tekintetében.
Jöhet az egymilliós átlagbér és az ezer eurós minimálbér
Ha sikerül megkötni az érdekszervezetek között a megállapodást és jövőre valóban 3 és 6 százalék között lesz a gazdasági növekedés, akkor az jelentős életszínvonal-növekedést jelenthet már akár 2025-ben is. Orbán Viktor korábban arról beszélt, hogy ha minden a tervek szerint alakul, akkor belátható időn belül, de legkésőbb 2028-ra elérhető lesz Magyarországon az egymillió forintos átlagkereset és az ezer eurós minimálbér is.
A következő évek legnagyobb és legfontosabb kormányzati intézkedéseinek hatására minden magyar ember jövedelmi helyzete javul majd. Ez azt jelenti, hogy jóval az infláció fölött nőhetnek a bevételeik.
Jól járnak a családok, a fiatalok és a nyugdíjasok is
Az akcióterv alapvetése, hogy minden társadalmi réteg életszínvonala emelkedjen a következő évben. Éppen ezért a kormány különös figyelmet fordított arra, hogy a fiatalok, a gyermekes családok és a nyugdíjasok is megtalálják a számításukat az új gazdaságpolitikában:
- jövőre a jelenlegihez képet 50 százalékkal, 2026-ra 100 százalékkal nő a családi adókedvezmény mértéke;
- a fiatalok úgynevezett munkáshitelhez juthatnak, 0 százalékos kamatozással, valamint kiemelt cél a megfizethető lakhatás is;
- A nyugdíjasok esetében a kormány állandósítaná a 13. havi nyugdíjat.
Orbán Viktor miniszterelnök már a nyáron bejelentette, hogy a családi adókedvezményt legkésőbb 2026-ra megduplázza a kormány. Ez azt jelenti, hogy 2026-ban
- az egy gyermekesek 20 ezer forint,
- a két gyermekesek 80 ezer forint,
- a három gyermekesek 198 ezer forint adókedvezményt kapnak,
- a háromnál több gyermekesek pedig gyermekenként további 33 ezer forint kedvezményben részesülhetnek.
Elindult a nemzeti konzultáció
Az új gazdaságpolitikához új eszközök szükségesek, és erről a magyar embereknek kell dönteniük, nem Brüsszelnek. A nemzeti konzultáció bevált formája a demokratikus párbeszédnek. A nemzeti kormány 2010 óta eddig 13 alkalommal kérte ki így a magyar emberek véleményét jelentős politikai, gazdasági, társadalmi, gazdasági kérdésekben. A mai napig következetesen képviselt bevándorláspolitika csak az egyike az ilyen jelentős és megvitatott ügyeknek.
A nemzeti konzultációk a nemzeti szuverenitás erejét is adják, hiszen erős felhatalmazást és egyetértési pontokat adnak a kormánynak ahhoz, hogy Brüsszel és a baloldal által indított támadások közepette is következetesen a magyar emberek akaratát képviselje. A most induló nemzeti konzultációban 11 kérdésben várják a magyar emberek véleményét.
A kérdőívek postázása október 28-án kezdődött meg és december 20-ig lehet visszaküldeni azokat.
Ripost hírek
