kulcsár edina
A folyamatos baloldali, háborúpárti támadások ellenére a békemissziónak fontos szerepe volt a párbeszédek megkezdésében.
"A békemisszió óta erőre kapott a nemzetközi diplomácia. Végre egyre többen beszélnek egymással, és ez jó hír, mert a békéhez tárgyalásokon keresztül vezet az út!" - ezt írta Szijjártó Péter külügyminiszter a Facebookon.
Hasonló véleményen volt Orbán Viktor miniszterelnök is néhány napja. A kormányfő a tusványosi fesztiválon elmondott beszédében konkrétumokkal is szolgált:
Emlékeztessük magunkat arra, hogy mindenki kritika ellenére a békemissziónk kezdete óta az amerikai és az orosz hadügyminiszterek beszéltek egymással, a svájci és az orosz külügyminiszter tárgyalást folytattak, Zelenszkij elnök úr végre felhívta Trump elnök urat és az ukrán külügyminiszter pedig elutazott Pekingbe.
Szijjártó Péter értékelése szerint jó lenne, ha mindezt az európaiak is észrevennék, de úgy látszik, „itt a megértés lassabban halad…”.
Mint ismert, Orbán Viktor július elején:
Orbán Viktor a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján arról beszélt, hogy a békemisszió, túl a béke megcélzásán, azt is sürgeti, hogy Európa folytasson végre önálló politikát.
A Nyugat „szellemi magányba” került, mert eddig referenciaként, egyfajta világmérceként tekintett saját magára, mivel ő adta azokat az értékeket, például a liberális demokráciát és a zöld átállást, amelyeket a világnak el kellett fogadnia. Ebben a helyzetben az elmúlt két évben 180 fokos fordulat történt, mert bár a Nyugat most is kiadta az utasítást, hogy a világ morális alapon foglaljon állást Oroszország ellen és a Nyugat mellett, ezzel szemben a valóság az, hogy lassan mindenki Oroszországot támogatja
– fogalmazott a miniszterelnök, majd hozzátette:
az nem meglepő, hogy ezt teszi például Észak-Korea és Kína, de hozzájuk Irán, India és a NATO-tag Törökország is csatlakozott, mellettük pedig a muszlim világ egyaránt partnert lát Oroszországban.
Íme a tusványosi beszéd legfontosabb gondolatai: