tóth gabi
Brüsszelben még mindig nem értik a háborúpárti vezetők, hogy a támadások helyett békestratégiára lenne szükség.
Továbbra is háborús pszichózisban szenvednek a nyugati vezetők, hetek óta amiatt hisztiznek Brüsszelben, mert Orbán Viktor miniszterelnök békemisszióba kezdett.
Az európai emberek egyöntetűen békét akarnak, ennek hangot is adtak a júniusi európai parlamenti választáson. Az emberek többsége jobboldali pártokra szavazott, jóllehet egyes vezetők - lásd Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke -
a jobboldali szavazatokat balra vitte, és a háborúpárti baloldallal szövetkezett a hatalom megtartása érdekében.
Magyarországon is egyértelműen kifejezték a béke iránti vágyukat az emberek:
Brüsszel ennek ellenére sem hajlandó meghallani az európai emberek hangját, továbbra is az ukrajnai fegyver- és pénzszállítmányokat erőltetik, amivel csak azt érik el, hogy a háború elhúzódik és egyre véresebb lesz. Az orosz-ukrán háború lassan két és fél éve tart, de a magyar miniszterelnökön kívül egyetlen nyugati vezető sem szólalt fel a béke érdekében.
Amikor pedig Orbán Viktor úgy döntött, hogy egy békemisszió keretében elutazik Kijevbe, Moszkvába, Pekingbe és Washingtonba, Brüsszelben a háborúpári vezetők bosszút esküdtek. A béke ugyanis szitokszó lett az uniós vezetők körében, úgy állnak a dolgokhoz, mintha a békéért való küzdelem árulás lenne.
Szijjártó Péter a minap ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott:
A békéhez újra kell nyitni a diplomáciai csatornákat. Ezt már az egész világ felismerte, kivéve Brüsszel, ahol a háborúpárti politikusok továbbra is homokba dugják a fejüket, és ragaszkodnak a régi stratégiákhoz.
A külügyminiszter szerint a békemisszió miatt Magyarország egy agresszív háborúpárti hisztériával került szembe.
A miniszterelnök legutóbb a Kossuth rádióban beszélt a békemisszióról:
"Azt gondolják, hogy békét úgy lehet teremteni, hogy a lelkükre beszélünk. Azt várják, hogy másnap majd nem lőnek. Ha nincs békemisszió, folyamatosan kiterjed, fokozódik a háború, ezért van rá szükség. A két fél nem akar békét, azt gondolják, hogy nyerhetnek a háborún, és az idő nekik dolgozik. A valóság az erő, a háború erő kérdése, azt kell feltenni, hogy a világ nagy erőközpontjai hajlandóak-e fellépni a békéért, közölni a háborúzó feleknek, hogy a világ békét akar. Rá kell vezetni annak a megértéséhez, hogy az egész világ elvárja, hogy béketárgyalás legyen. Kína, Amerika és Európa a három erőközpont, akik összefogva elvezetnék a feleket a békéhez. A kínaiak békepártiak, az Egyesült Államokban most még háborúpárti vezetés van, de ha megválasztják Trumpot, ott is békepárti álláspont lesz, és már csak Európa kell." Szerinte a magyar elnökségnek a felelőssége ezen dolgozni, ezért kezdett békemisszióba a miniszterelnök.
"November után békepárti korszak következik, előre kellene gondolkodni Európának"
- vélekedett Orbán Viktor.