Remek hírek érkeztek a reálbérekről, mutatjuk a részleteket

Egy év alatt 22 százalékkal sikerült visszaszorítani az infláció mértékét. Míg 2023 januárjában 25,7 százalékon tetőzött a drágulás mértéke, addig ez idén februárban már csak 3,7 százalékos volt. 

A kormány korábban ígéretet tett arra, hogy 2023 év végére egyszámjegyűre szorítják vissza az inflációt. A különböző kormányzati intézkedéseknek köszönhetően ez már októberre sikerült, idén év elején pedig már az elfogadhatónak mondható négy százalékos sáv alá zuhant vissza a drágulás mértéke. 

Különösen jó hír, hogy tavaly februárhoz képest a liszt ára 19,6, a tojásé 19,1, a sajté 15,6, a vaj és vajkrémé 15,3, a száraztésztáé 13,4, a tejé 11,2 százalékkal csökkent. A háztartási energia 9 százalékkal olcsóbb lett, ezen belül a vezetékes gázért 19,3, az elektromos energiáért 3,3, a tűzifáért 1,9 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.

A kormány eredményes intézkedéseinek köszönhetően visszaszorult az infláció

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a KSH legfrissebb adatait értékelve kiemelte: az infláció visszaszorulása annak köszönhető, hogy a kormány olyan célzott és eredményes intézkedéseket vezetett be, mint az online árfigyelő rendszer és a kötelező akciózás.

A miniszter kifejtette, hogy a szeptemberi fordulat óta ismét nőnek a reálbérek - köszönhetően az infláció folyamatos mérséklődésének -, továbbá a decemberi 15 százalékos minimálbér, valamint 10 százalékos garantált bérminimum emelésnek, és ezt fogja tovább erősíteni a pedagógusbér-emelés és az általános bérdinamika is. 

– vélekedett a miniszter. Az infláció sikeres letörését követően a kormány már minden erejével a 2024-es év fő feladatára, a gazdasági növekedés helyreállítására fókuszál. Ennek eléréséhez a hazai munkaerő-tartalékok mozgósításával tovább kell fokozni a 15-64 éves korosztály munkaerőpiaci aktivitását, a beruházási rátát 25 százalékos szint felett kell tartani, valamint helyre kell állítani a lakossági fogyasztást.