kulcsár edina
Németországban, Lengyelországban, Litvániában és Romániában is tiltakoznak a gazdákat érintő megszorítások ellen. Rontja a helyzetüket, hogy Brüsszel még több ukrán élelmiszert engedne be vámmentesen az unióba.
A német gazdák a tiltakozások folytatását ígérik. Lengyelországban, Litvániában országos agrárdemonstrációt hirdettek. Romániában nyolcadik napja blokkolják az utakat a dühös gazdák. A német gazdák azt tervezik, hogy havonta egyszer Berlinbe vonulnak, amíg a kormány nem teljesíti követeléseiket.
„Az a terv, hogy a tiltakozó felvonulásokat rutinná tegyük” – magyarázta Elard von Gottberg, a Potsdam-Mittelmark kerületi gazdálkodók egyesületének igazgatósági tagja a Berliner Zeitungnak. A hétfői óriási berlini tüntetés ellenére a kormány továbbra is csökkenteni akarja a mezőgazdasági gázolaj adókedvezményét, majd annak teljes eltörlését tervezi.
Össze kell fognunk és együtt kell tiltakoznunk a minket tönkretevő uniós politika ellen. Ukrajna nem tagja az EU-nak, de ugyanolyan jogai vannak, mintha az lenne – mondta Stanisław Barna, Choszczno környéki gazdálkodó. Az az információ pedig olaj a tűzre, hogy az Európai Bizottság a vámmentes kereskedelem kiterjesztésére készül Ukrajnával. Ez eddig a gabonatermesztőket sújtotta leginkább, most a baromfi-, tojás- és cukorrépa-termelők is veszélyben vannak. Ukrajnát így nem tudjuk támogatni, mert ez számos uniós országban a gazdaságok felszámolásához vezet – magyarázta a gazda.
Az aszály okozta veszteségek állami kompenzálását, a gázolaj jövedéki adójának eltörlését követelik a romániai gazdák. Emellett a tiltakozók egyenlő versenyfeltételeket kérnek a szállításban, azaz egy olyan dömpingellenes törvényt, amely bünteti azokat a fuvarozó cégeket, amelyek önköltségi ár alatt kínálják a szolgáltatásaikat. Szükségesnek látják egy minimális referenciatarifa bevezetését is Spanyolország és Magyarország mintájára – írja a Maszol.ro portál.
A Cseh Agrárkamara is támogatja a német gazdálkodók tiltakozását a támogatások és adókedvezmények tervezett csökkentése ellen, és a brüsszeli agrárpolitika felülvizsgálatára szólított fel keddi hivatalos közleményében Jan Doležal, az agrárkamara elnöke. Decemberben a visegrádi országok gazdáinak fórumán Doležal úgy fogalmazott, egyetértettek abban, hogy az EU-ba való felvétel előtt Ukrajnának teljesítenie kell az összes csatlakozási szerződést, és bizonyítania kell, hogy betartja az EU Közös Agrárpolitikájában felvázolt normákat. Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, akkor Ukrajna EU-csatlakozása alapjaiban bontaná meg az EU belső piacát.
A Litván Mezőgazdasági Tanács úgy döntött, hogy a gazdálkodók múlt hétfőn lezajlott tiltakozása után január végére újabb tüntetéseket szervez.
„Nincs más választás, mint megkezdeni a tiltakozások második szakaszát” – áll a tanács közleményében. Litvánia-szerte hétfőn máglyát gyújtottak, tiltakozva a kormány agrárpolitikája, a cseppfolyósított gázra kivetett jövedéki adó emelése, a tejgazdasági válság miatt.
Magyarországon támogatják a gazdákat
Az agrártámogatások 2024-re is rendelkezésre állnak, a költségvetésből 650 milliárd forint kiegészítés jut a vidékfejlesztési forrásokhoz – mondta keddi évindító sajtótájékoztatóján Budapesten az agrárminiszter. Nagy István jelentős kihívásként említette a brüsszeli szankciókat és az EU-ra szabadított ukrán termékek dömpingjét, de úgy véli, hogy a magyar mezőgazdaság az elmúlt évek eredményeire támaszkodva bízhat a jövőben. Közölte: Magyarország az importtilalmat 2024-ben is fenn akarja tartani, és ebben más tagállamok támogatására is számít. Kiemelte, hogy míg Európa más államaiban a termelők megszorításokkal szembesülnek, belföldön a pályázatok a kis és a nagy gazdaságok számára egyaránt biztosítják a hatékonyságjavítás lehetőségét.
„Azt gondolom, hogy a románoknak tetszene az önök miniszterelnökének a hozzáállása abban az értelemben, hogyan tud tárgyalni Brüsszelben. Rendkívül nehéz helyzetben vagyunk, mert azok, akik tárgyalnak az Európai Bizottsággal, nem tudták érvényesíteni a román érdekeket” – mondta a tüntetések szószólója, aki hozzátette: a gazdák követelése 77 pontból áll, és addig nem hagyják abba, ameddig ezek mindegyike nem teljesül.
A tüntetők eddig a városok körgyűrűjén demonstráltak. A főpolgármester azonban csütörtökön bejelentette: engedélyt ad arra, hogy a termelők a bukaresti parlament elé vonuljanak. A tervek szerint gazdák ezrei gyűlnek össze a hétvégén a belvárosban.
„Jóváhagytam egy tüntetést, amely nem érinti a bukaresti forgalmat. Ez vasárnap, hétfőn és kedden lesz az Alkotmány tér parkolójában, az engedélyt pedig ötezer emberre, száz traktorra és száz nyerges vontatóra adtam ki” – írta közösségi oldalán Nicusor Dan, Bukarest főpolgármestere.
A gazdák azonban mindezt csak részeredménynek tartják. A tüntetéseket így folytatják.
Brüsszel asszisztál az európai mezőgazdaság tönkretételéhez, amikor kitárja a kapukat az ukrán gabona és élelmiszerek előtt, amelyeket többségében amerikai és brit tulajdonú gigavállalatok állítanak elő – erről írt a Mandiner. Az elmúlt napokban Németországban és Romániában is traktorokkal vonultak az utcákra a gazdák, mert a baloldali kormányok a saját termelőik támogatásait csökkenteni akarják.
Több tízezres tüntetésben csúcsosodott ki a német gazdák elégedetlensége néhány napja Berlinben. A demonstrálók azért vonultak utcára traktoraikkal Németország-szerte, mert a balliberális–zöld kormány csökkenteni akarja a támogatásaikat, 480 milliárd eurót venne el az agráriumtól.
„A német adófizetők pénzét más országokban pazarolják el. Egyre több pénzt költenek Németországon kívül. Milliárdok mennek el más ország újjáépítésére, miközben az a pénz hiányzik itt Németországban. Például nálunk, a mezőgazdaságban” – mondta az M1-nek egy német gazda.
Románia is lassan egy puskaporos hordóra hasonlít, mert a gazdák ott is a baloldali kormány politikája, az üzemanyagok drágulása és a mindent elárasztó ukrán mezőgazdasági termékek ellen tüntetnek.
„Azt szeretnénk, hogy mi, mint mezőgazdászok, értékelve legyünk. Hisz mi vagyunk azok a személyek, akik eltartjuk Romániát, mi vagyunk azok a személyek, akik megtermeljük a mindennapi betevőt…” – mondta Pakuci Tamás agrármérnök Szentivánlaborfalváról.
Azt is kifogásolják a gazdák, hogy a szocialista Pedro Sanchezék semmit sem tesznek a nagy multinacionális áruházláncok árleszorító lépései ellen. Emellett a spanyol gazdák az elmúlt években többször is demonstráltak az uniós agrárpolitika ellen, ami miatt alacsonyak a felvásárlási árak.
Szinte az EU összes olyan tagállamában voltak gazdatüntetések az elmúlt hónapokban, ahol a baloldalliberális, illetve zöldpártok vannak kormányon. Sőt, Brüsszelben is tartottak demonstrációt, mert a gazdák úgy érzik, hogy az Európai Unió nem mellettük áll, és a bürokraták évek óta szinte csak olyan intézkedéseket hoznak, amelyekkel az európai gazdákat és a kontinens élelmiszer-előállítását lehetetlenítik el.
Brüsszel és a baloldal bármit megtesz, ami az ukrán és az amerikai gazdák érdeke, még azon az áron is, hogy közben az EU agráriuma tönkremegy, az önellátása pedig ellehetetlenül – erről a Mandiner írt.
Szakértők szerint Brüsszel olyan szabályokat akar az európai termelőkre erőltetni, amely a környezetvédelem jegyében kiszorítja őket a saját földjeikről, és szinte ellehetetleníti az állattenyésztést, illetve veszélyezteti a gazdaságok életképességét. Ráadásul Brüsszel a bürokráciát és a felesleges papírmunkát is növelné.
Ugyanis a brüsszeli engedékenységnek köszönhetően a többségében amerikai és brit tulajdonban lévő ukrán mezőgazdasági vállalatok sokkal olcsóbban termelnek.
A Mandiner úgy összegez: az európai szocialisták és a zöldek, illetve a civil aktivistahálózatuk minden fórumon bűnösnek bélyegzik a gazdálkodókat a klímaváltozás miatt, miközben az iparról vagy a közlekedésről egy szót sem ejt. Ráadásul az sem zavarja őket, hogy az emberek többsége a gazdák mellett áll.