Bombahír jöhet a gazdaságban, erre számítanak a szakemberek

Ha beteljesülnek az elemzők várakozásai, akkor február elején újabb bombahír robbanhat a magyar gazdasággal kapcsolatban. Már a januárban közölt decemberi inflációs adatok is túlszárnyalták a korábbi várakozásokat, egyes szakemberek pedig azt állítják, hogy a januári pénzromlással kapcsolatos adatok még kedvezőbbek lehetnek. 

- erről ifj. Becsey Zsolt, az UniCredit Bank vezető közgazdásza beszélt a Világgazdaságnak. Az elemző 4 százalék körüli inflációra számít januárban. A lap arról is beszámol, hogy az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) felmérése szerint a kiskereskedelmi élelmiszerárak havi alapon átlagosan nem változtak. Decemberhez képest a vaj vagy a zöldségek drágulását ellensúlyozta a sertéshús, liszt, kenyér árcsökkenése.

2023-ban egész évben csökkent az infláció

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a novemberi 7,9 százalékos drágulás után, decemberre már 5,5 százalékra zuhant az infláció mértéke. Ez azt jelenti, hogy tavaly januárhoz képest - akkor volt csúcson az infláció 25,7 százalékos értékkel - több mint 20 százalékkal sikerült visszaszorítani a drágulást. 

Az infláció ilyen mértékű csökkenése lényeges segítséget jelent a családok és a gazdaság számára egyaránt.

Segítettek a kormány intézkedései

Ezek voltak a legfontosabb kormányzati lépések az infláció letörésére

1. Ország- és vármegyebérletek: a május elsejétől kapható új típusú bérletek jelentős spórolást jelentenek az ingázók számára. A teljes árú országbérlet ára: 18 900 Ft, diákoknak: 1890 Ft. A teljes árú vármegyebérlet ára: 9450 Ft, tanulóknak: 945 Ft. Májusban közel 430 ezren választották a vármegye- és országbérletet. Júliustól ráadásul már az Intercityken is lehet országbérlettel utazni. 
2. Kötelező akciózás: az infláció letörése érdekében a kormány új inflációellenes eszköz bevezetéséről döntött, mely június elsején lépett hatályba. A kötelező akciókra heti rendszerességgel kell sort keríteni, az akciós időszak a hét csütörtöki napján 0 órától a következő hét szerdai napján 24 óráig tart. Minden élelmiszerboltnak húsz élelmiszercsoportban kell legalább egy terméket 15%-os engedménnyel kínálnia. 
3. Online árfigyelő rendszer: július 1-jén indult az online árfigyelő rendszer, az adatbázis több mint 60 termékkategóriában szereplő élelmiszer árát tartalmazza. Benne van például a sertéscomb, a fehér kenyér, a 1,5 százalékos ESL tej, a trappista tömbsajt, a virsli, a margarin, a vaj és a spagettitészta is. Az intézkedés a legnagyobb kereskedelmi üzletláncokra kötelezően vonatkozik. A cél az, hogy a vásárlók össze tudják hasonlítani a különböző boltok árait, és minél olcsóbban tudják elintézni a bevásárlásokat. 
4. Kamatstop: Nem csak idén születtek olyan kormányzati döntések, amelyek az infláció letörését voltak hivatottak szolgálni. 2021. december 24-én jelent meg kormányrendelet a lakossági hitelek kamatrögzítéséről. Közel félmillió családot érint az intézkedés, számukra a változás komoly segítséget jelentett az elmúlt másfél év során és jelent ma is: a kormány döntése értelmében a kamatstopot 2023. december 31-ig biztosan fenntartják.
5. Rezsivédelem: a háború következtében az energetikai világpiacon drámai mértékben megnövekedett az energiahordozók ára. A többszörösére nőtt árak nem tették lehetővé, hogy a régi formájában fenntartsák a rezsicsökkentés intézményét. A rendelet úgy módosult, hogy átlagfogyasztásig továbbra is csökkentett árat fizetnek a felhasználók, afölött viszont piaci árat számláz a szolgáltató. Az átlagfogyasztás a gáz tekintetében 1729 m3/év (144 m3/hó), az áram esetében pedig 2523 kWh/év (210 kWh/hó).