Így sikerült letörni az inflációt, mutatjuk a részleteket és azt, hogyan állunk most

Zsinórban kilencedik hónapja csökken a havi inflációs érték hazánkban. A csúcsot idén januárban mérték, 25,7 százalékon. Szeptemberre ez az érték megfeleződött, a legutóbbi statisztikák 12,2 százalékos drágulást mutattak tavaly szeptemberhez képest. Jó hír, hogy a legutóbbi hónapban volt a legnagyobb a visszaesés. A kormány novemberre, de legkésőbb decemberre már egyszámjegyű inflációval számol. 

A jelek szerint ezt az ígéretet tudja is tartani a kabinet. Ez annak köszönhető, hogy akárcsak korábban, idén is olyan kormányzati döntések születtek, amelyek nagy mértékben hozzájárultak az infláció letöréséhez. Ezeket vettük most sorra:

1.  Ország- és vármegyebérletek: a május elsejétől kapható új típusú bérletek jelentős spórolást jelentenek az ingázók számára. A teljes árú országbérlet ára: 18.900 Ft, diákoknak: 1890 Ft. A teljes árú vármegyebérlet ára: 9450 Ft, tanulóknak: 945 Ft. Májusban közel 430 ezren választották a vármegye- és országbérletet. Júliustól ráadásul már az Intercityken is lehet országbérlettel utazni. 
2. Kötelező akciózás: az infláció letörése érdekében a kormány új inflációellenes eszköz bevezetéséről döntött, mely június elsején lépett hatályba. A kötelező akciókra heti rendszerességgel kell sort keríteni, az akciós időszak a hét csütörtöki napján 0 órától a következő hét szerdai napján 24 óráig tart. Minden élelmiszerboltnak húsz élelmiszercsoportban kell legalább egy terméket 15%-os engedménnyel kínálnia. 
3.  Online árfigyelő rendszer: július 1-jén indult az online árfigyelő rendszer, az adatbázis több mint 60 termékkategóriában szereplő élelmiszer árát tartalmazza. Benne van például a sertéscomb, a fehér kenyér, a 1,5 százalékos ESL tej, a trappista tömbsajt, a virsli, a margarin, a vaj és a spagettitészta is. Az intézkedés a legnagyobb kereskedelmi üzletláncokra kötelezően vonatkozik. A cél az, hogy a vásárlók össze tudják hasonlítani a különböző boltok árait, és minél olcsóbban tudják elintézni a bevásárlásokat. 
4. Kamatstop: Nem csak idén születtek olyan kormányzati döntések, amelyek az infláció letörését voltak hivatottak szolgálni. 2021. december 24-én jelent meg kormányrendelet a lakossági hitelek kamatrögzítéséről. Közel félmillió családot érint az intézkedés, számukra a változás komoly segítséget jelentett az elmúlt másfél év során és jelent ma is: a kormány döntése értelmében a kamatstopot 2023. december 31-ig biztosan fenntartják.
5. Rezsivédelem: a háború következtében az energetikai világpiacon drámai mértékben megnövekedett az energiahordozók ára. A többszörösére nőtt árak nem tették lehetővé, hogy a régi formájában fenntartsák a rezsicsökkentés intézményét. A rendelet úgy módosult, hogy átlagfogyasztásig továbbra is csökkentett árat fizetnek a felhasználók, afölött viszont piaci árat számláz a szolgáltató. Az átlagfogyasztás a gáz tekintetében 1729 m3/év (144 m3/hó), az áram esetében pedig 2523 kWh/év (210 kWh/hó). 
6. Benzinárstop: 2021 novemberében, tehát már a háború kitörése előtt úgy döntött a magyar kormány, hogy bevezeti a benzinárstopot. Ezt több mint egy éven keresztül – kisebb változtatásokkal – érvényben is hagyták. Ez alatt a 13 hónap alatt átlagosan közel 360 ezer forintot hagyott az autót használó magyar háztartásoknál a kabinet.