Marics Peti
Több mint 20%-kal csökkent az infláció egy év alatt.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a novemberi 7,9 százalékos drágulás után, decemberre már 5,5 százalékra zuhant az infláció mértéke. Ez azt jelenti, hogy tavaly januárhoz képest - akkor volt csúcson az infláció - több mint 20 százalékkal sikerült visszaszorítani a drágulást.
Az infláció ilyen mértékű csökkenése lényeges segítséget jelent a családok és a gazdaság számára egyaránt.
A kormány már októberre teljesített azon korábbi vállalását, miszerint egy számjegyűre csökkenti az áremelkedést. Ebben a sikerben jelentős mértékben közrejátszottak a kormány korábbi intézkedései: Az online árfigyelő és a kötelező akciózás is bizonyított, érdemben járultak hozzá az infláció csökkentéséhez.
A KSH közleményéből továbbá kiderül, hogy 1 hónap alatt, 2023. novemberhez viszonyítva:
A fogyasztói árak átlagosan 0,3%-kal csökkentek.
Az élelmiszerek ára átlagosan 0,1%-kal mérséklődött, ezen belül a cukor 4,1, a liszt 2,3, a baromfihús 1,7, a margarin 1,3, a sajt 1,1%-kal kevesebbe, míg a friss zöldség 11,1, a tej 1,0, a vaj és vajkrém 0,8%-kal többe került. A háztartási energiáért 1,1, ezen belül a vezetékes gázért 2,8%-kal kevesebbet, a tűzifáért 0,3%-kal többet kellett fizetni (Tájékoztató). Az üzemanyagok ára 5,0%-kal csökkent.
Bár az elmúlt hónapokban az infláció folyamatosan mérséklődött, az év eleji 25, 7 százalékos csúcs túl magasnak bizonyult ahhoz, hogy az egész éves adat alacsonyabban legyen. 2023-ban az előző évhez képest átlagosan 17,6 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. Utoljára 1997-ben mért ilyen magas éves inflációt a KSH, akkor 18,3 százalékos volt a pénzromlás mértéke.
A tavaly decemberi adatokat látva megállapítható, hogy az Európai Unióban már nem nálunk a legmagasabb az infláció. A románoknál, a cseheknél és a lengyeleknél is magasabb lett a pénzromlás.