Az év végéig további 3-4 %-kal csökken az infláció. Egyre többet ér a családok jövedelme

A kormány lebirkózta, és egyszámjegyűre csökkentette az inflációt, idő előtt teljesítve korábbi vállalását.  Tizedik hónapja folyamatosan egyre alacsonyabb a havi inflációs érték. A csúcsot idén januárban mérték, 25,7 százalékon, októberre ez  9,9 %-ra csökkent.

Orbán Viktor még 2022 őszén jelentette be: a kormány egyik legfontosabb feladata, hogy egyszámjegyűvé zsugorítsa a drágulás mértékét. A friss adatok szerint ezt az ígéretet tartotta a kabinet. Ez annak köszönhető, hogy akárcsak korábban, idén is olyan kormányzati döntések születtek, amelyek nagy mértékben hozzájárultak az infláció letöréséhez.  A KSH jelentése alapján külön eredmény, hogy az előző hónaphoz mérten az árak kismértékű, 0,1 százalékos csökkenése volt megfigyelhető. 0,1 százalékkal csökkent az élelmiszerek és 0,3 százalékkal a háztartási energia ára. Emellett a Gazdaságfejlesztési Minisztérium és a Magyar Ásványolaj Szövetség egyeztetéseinek eredményeképpen régiós szinten is versenyképesebb üzemanyagárak alakultak ki. Ezt igazolják vissza a KSH adatai, hiszen szeptemberhez képest a járműüzemanyagok ára 3,8 százalékot csökkent, hozzájárulva az infláció érdemi mérséklődéséhez - értékelt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a Kormány döntései  januárban megállították az infláció további emelkedését, ezt követően pedig egyre nagyobb ütemben, egyre dinamikusabban csökkentették az infláció mértékét. Ennek köszönhetően jó eséllyel már szeptembertől újra növekedésnek indulhattak a reálbérek, azaz a korábbi évekhez hasonlóan egyre többet érhet a családok fizetése. A Kormány célja, hogy fenntartsa és támogassa a bérek dinamikus emelkedését, hogy a reálbérek jövőre 4-5 százalékkal nőhessenek, ez egyúttal a fogyasztás bővüléséhez is hozzájárulhat. Az egyszámjegyű infláció októberi eléréséhez a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által működtetett online árfigyelő rendszer is jelentősen hozzájárult. A szeptemberben mért 12,2 százalékról októberben 9,9 százalékra mérséklődött az infláció éves összevetésben. Az előző év adataihoz képest az élelmiszerek árának emelkedése 10,4 százalék volt októberben, ami újabb jelentős csökkenés az augusztusban mért 19,5 százalékhoz, és a szeptemberben mért 15,2 százalékhoz képest. 

   
Az árfigyelő hatékonyságát bizonyítja, hogy indulása óta a megfigyelt 62 termékkategóriából 50-ben csökkentek az átlagárak, átlagosan 5,5 százalékkal. Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke úgy fogalmazott: 

Várhatóan 8-10 százalékkal emelkedhetnek 2024-ben a keresetek – mondta a Világgazdaságnak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője, miután a folyamatban lévő minimálbér-tárgyalásokon egyre inkább körvonalazódik, hogy miképp alakulhat a legkisebb bérek növekedése. Bár a legkisebb keresetek növekedésének mértéke még nem végleges, a két számjegyű emelkedés valószínűsíthető, főként a minimálbér esetében, itt 10-15 százalékos növekményre van kilátás.
Török Zoltán szerint a 6 százalékos infláció mellett 2–4 százalékos reálbér-növekedésre van kilátás, és ezt a hazai cégek gond nélkül ki tudják majd gazdálkodni, a korábbi profitnövekményből pedig bérnövekmény lehet 2024-ben.

Ez nem csupán hazai várakozás. Jövőre Magyarországon lehet a legmagasabb a bérek növekedése az Európai Unióban az osztrák Kienbaum tanácsadó cég elemzése szerint. 2024-ben hazánkban átlagosan 9,8 százalékkal emelkedhetnek a bérek, míg Németországban az emelkedés 4,7, Ausztriában pedig 6,5 százalék lehet csupán – véli a cég. 
A hazai kedvező kilátásra utal egyébként az OECD jelentése is. Eszerint az idei második negyedévben 3 százalékkal nőttek a reáljövedelmek Magyarországon. Ráadásul a háztartások egy főre jutó reáljövedelme a negyedik egymást követő negyedévben emelkedett, 2023 második negyedévében 0,5 százalékkal, míg az egy főre jutó reál-GDP 0,4 százalékkal bővült. A hazai 3 százalékos növekedés az elemzés szerint az inflációs nyomás enyhülésének tudható be.
 

Ezeket voltak a legfontosabb kormányzati lépések az infláció letörésére

1. Ország- és vármegyebérletek: a május elsejétől kapható új típusú bérletek jelentős spórolást jelentenek az ingázók számára. A teljes árú országbérlet ára: 18.900 Ft, diákoknak: 1890 Ft. A teljes árú vármegyebérlet ára: 9450 Ft, tanulóknak: 945 Ft. Májusban közel 430 ezren választották a vármegye- és országbérletet. Júliustól ráadásul már az Intercityken is lehet országbérlettel utazni. 
2. Kötelező akciózás: az infláció letörése érdekében a kormány új inflációellenes eszköz bevezetéséről döntött, mely június elsején lépett hatályba. A kötelező akciókra heti rendszerességgel kell sort keríteni, az akciós időszak a hét csütörtöki napján 0 órától a következő hét szerdai napján 24 óráig tart. Minden élelmiszerboltnak húsz élelmiszercsoportban kell legalább egy terméket 15%-os engedménnyel kínálnia. 
3. Online árfigyelő rendszer: július 1-jén indult az online árfigyelő rendszer, az adatbázis több mint 60 termékkategóriában szereplő élelmiszer árát tartalmazza. Benne van például a sertéscomb, a fehér kenyér, a 1,5 százalékos ESL tej, a trappista tömbsajt, a virsli, a margarin, a vaj és a spagettitészta is. Az intézkedés a legnagyobb kereskedelmi üzletláncokra kötelezően vonatkozik. A cél az, hogy a vásárlók össze tudják hasonlítani a különböző boltok árait, és minél olcsóbban tudják elintézni a bevásárlásokat. 
4. Kamatstop: Nem csak idén születtek olyan kormányzati döntések, amelyek az infláció letörését voltak hivatottak szolgálni. 2021. december 24-én jelent meg kormányrendelet a lakossági hitelek kamatrögzítéséről. Közel félmillió családot érint az intézkedés, számukra a változás komoly segítséget jelentett az elmúlt másfél év során és jelent ma is: a kormány döntése értelmében a kamatstopot 2023. december 31-ig biztosan fenntartják.
5. Rezsivédelem: a háború következtében az energetikai világpiacon drámai mértékben megnövekedett az energiahordozók ára. A többszörösére nőtt árak nem tették lehetővé, hogy a régi formájában fenntartsák a rezsicsökkentés intézményét. A rendelet úgy módosult, hogy átlagfogyasztásig továbbra is csökkentett árat fizetnek a felhasználók, afölött viszont piaci árat számláz a szolgáltató. Az átlagfogyasztás a gáz tekintetében 1729 m3/év (144 m3/hó), az áram esetében pedig 2523 kWh/év (210 kWh/hó). 
6. Benzinárstop: 2021 novemberében, tehát már a háború kitörése előtt úgy döntött a magyar kormány, hogy bevezeti a benzinárstopot. Ezt több mint egy éven keresztül – kisebb változtatásokkal – érvényben is hagyták. Ez alatt a 13 hónap alatt átlagosan közel 360 ezer forintot hagyott az autót használó magyar háztartásoknál a kabinet.