Marics Peti
Az Európai Unió egyetlen országában sem nyújtottak be annyi menedékkérelmet tavaly, mint Németországban.
Jens Spahn, a CDU alelnöke, korábbi egészségügyi miniszter adott interjút a német Bildnek vasárnap, amelyben a Scholz-kormányt érintő kritika mellett többek között arról is beszélt, hogy Németországnak ki kell törnie a kontrolláltalan migráció szorításából. Spahn szerint a munkaerőpiac igényeihez igazodó, célzott bevándorlásra van szükségük, valamint az EU határainak védelmére. Ugyanakkor a német politikus szerint még ebben az esetben is éves szinten 300–500 ezer migránst kellene befogadni az EU-ba, akiket aztán a kvótarendszeren keresztül osztanának szét a tagállamok között. A politikus emellett a radikális jobboldali, euroszkeptikus és migrációellenes AfD-t is kritizálta, akiket Vlagyimir Putyin orosz elnök szövetségeseiként állított be.
„A német és a francia kormánynak a bürokrácia befagyasztását kellene érvényre juttatnia az EU-ban”, és egyetlen újabb szabályt sem lenne szabad elfogadni Brüsszelből a következő három évben – többek között erről beszélt Jens Spahn, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) alelnöke a Bildnek vasárnap.
A német kormány működéséről szólva Spahn úgy fogalmazott, hogy az káoszba süllyed.
Felmerült az interjúban, hogy a CDU-nak tizenhat éve volt irányítani Németországot, miközben a Scholz-kabinet még csak 2021 óta kormányoz. Jens Spahn kijelentette: nap mint nap születnek politikai döntések Németország ellen (utalva ezzel a munkavállalókat sújtó magas adókra és a befektetések visszaesésére – a szerk.).
„Németországnak ki kell szakadnia ebből a teljesen ellenőrizetlen menekültvándorlásból” – értékelte az illegális migráció hatásait Spahn. A kereszténydemokrata politikus úgy látja, hogy ennek egyetlen módja, ha az Európai Unió határain feltartóztatják az illegális migránsokat. Noha a Bild kérdésére válaszolva elismerte, hogy Németországnak szüksége van a munkaerő pótlására, azonban azt is hangsúlyozta, hogy a migránsok integrálása komoly erőforrásokat igényel, így csak akkor lehet sikeres, ha csökken a további érkezők és menedékkérők száma.
A tömeges migráció kérdéséhez kapcsolódóan a Bild megkérdezte a politikust, hogy szerinte mi állíthatná meg az Alternatíva Németországért (AfD) radikális jobboldali párt erősödését. Jens Spahn szerint elsősorban az lassíthatná a radikális jobboldal erősödését, ha a német kormány megoldaná a fennálló problémákat.
Minden eddigi évet megelőzőnél magasabb szintre emelkedett a migráció 2022-ben Németországban – közölte a német statisztikai hivatal, a Destatis egy kedden közzétett jelentésben.
Mintegy 2,67 millió ember érkezett Európa legnagyobb gazdaságába a tavalyi évben, az országot elhagyók száma pedig 1,2 millió volt, így Németország 1,46 millió fővel gyarapodott – írja a Deutsche Welle. A jelentés szerint a beáramlás fő oka az ukrajnai konfliktus volt, amely miatt 1,1 millió menekült keresett biztonságot Németországban.
A 2021-ben érkezők száma 1,32 millió volt, szemben az országot elhagyó 994 ezer emberrel.
Németországba az ukránok többsége 2022 március és májusa között érkezett azt követően, hogy Oroszország növelte az ukrajnai konfliktus intenzitását. Augusztustól kezdve viszont a számok folyamatosan csökkennek.
Az egyéb uniós országból betelepülők száma enyhe emelkedést mutatott, 87 ezer fő a korábbi 81 ezer fővel szemben. Az Európai Unió határain belülről, főképpen Romániából, Lengyelországból és Bulgáriából vándoroltak Németországba.
A német lakosság fő kivándorlási célpontjai Svájc, Ausztria és az Egyesült Államok.
Jelentős számban, egymillió fő migrált a német állam határain belül is. A legnagyobb veszteséget a német főváros, Berlin és a délnyugati Baden-Württemberg tartomány szenvedte el, 10-10 ezer fő költözött el.
Tavaly az Európai Unióban, Norvégiában és Svájcban 1,13 millióan kértek menedékjogot, íja a Welt az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének (EUAA) korábban nem publikált adatai alapján. Európa-szerte ez 17 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest (966 000 kérelem). Németországban jelentősen, 51 százalékkal nőtt a menedékkérelmek száma (329 ezer). Ezzel szemben Szlovákiában 415-en, Magyarországon pedig 31-en nyújtottak be menedékkérelmet.
Korábban a Ripost is írt arról, hogy ijesztően nő a migránsok aránya Németországban. A Welt írásából kiderült, hogy a legtöbb kérelem szíriaiaktól (180 057), afgánoktól (113 295) és törököktől (99 863) érkezett. Szakértők szerint ennek oka, hogy a rokonok, barátok gyakran már itt vannak, és magasak a menekültügyi juttatások is. Az is nyilvánvaló, hogy a migránsok befogadásán hatalmas pénzeket buknak a németek. Németország után Spanyolország (161 732), Franciaország (160 769) és Olaszország (135 294) a legnépszerűbb célország.
A német állampolgárok helyzete különleges. 2022-ben 83 ezerrel több német költözött külföldre, mint fordítva. A kormány jelentése szerint 2010 és 2022 között körülbelül 2,6 millió német hagyta el az országot, míg csak kétmillióan tértek vissza.
Míg Németországban nőtt a menedékkérelmek száma az előző évhez képest, addig az EU többi országában, Ausztriában is jelentősen csökkent (58 610). A szakértők ezt elsősorban a fokozott határőrizetekkel és a balkáni határvédelem javítására vonatkozó bécsi megállapodásokkal indokolják. Az ottani kormány ráadásul gyorsabban toloncolja ki az illegális migránsokat, mint a német kormány.
Dániában bevált a szociáldemokrata kormány szigorú menekültpolitikája, ezt jelzi, hogy mindössze 2383 menekültkérelmet regisztráltak a hatóságok.