kulcsár edina
Fontos kutatási eredményt osztott meg a Semmelweis Egyetem.
A családalapításra készülők számára rendkívül hasznos lehet a Semmelweis Egyetem friss kutatása, mely arra a kérdésre kereste a választ, melyik életkor a legideálisabb a szüléshez.
Nos, az egyetem kutatása szerint 23 és 32 éves kor között lehet a legbiztonságosabb a gyermekvállalás, mert bizonyos születési rendellenességek előfordulási esélye ekkor a legalacsonyabb.
„Statisztikai módszerekkel először azt a tízéves életkor periódust próbáltuk meghatározni, mely alatt a legkevesebb nem-kromoszomális veleszületett rendellenesség fordult elő. Eszerint a 23 és 32 év közötti életkor lehet ideális a szülésre. Ezt követően és ehhez képest határoztuk meg, hogy melyek lehetnek azok a korcsoportok, ahol a rizikó magasabb”
– mondja dr. Pethő Boglárka, a Semmelweis Egyetem tanársegédje és a tanulmány első szerzője.
Megjegyzik, a korábbi kutatások a genetikai eredetű rendellenességek (pl. Down-szindróma) és az anyai életkor összefüggéseit már igazolták, a nem-kromoszomális anomáliák esetében azonban a szakirodalom még hiányos.
„A nem-genetikai eredetű születési rendellenességek nagyon gyakran az anyát ért környezeti ártalmak miatt alakulhatnak ki. Mivel a fejlett világban mára rendkívüli mértékben kitolódott a gyermekvállalási életkor, ezért fontos, hogy mi orvosok, megfelelően tudjunk reagálni erre a tendenciára. Kutatásunknak fontos szerepe lehet a modern kori biztonságos terhesgondozási – szűrési protokollok kialakításában is”
– mondta dr. Ács Nándor, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatója.
A Semmelweis kutatói szerint a 22 éves kor alatti szüléseknél általánosságban 20%-kal, míg a 32. életév után 15%-kal nőtt a nem-kromoszomális rendellenességek kialakulásának kockázata az ideális gyermekvállalási életkorhoz (23-32) képest. A csak a fiatal anyákat érintőproblémák közül a magzat központi idegrendszeri fejlődési rendellenességei voltak a legkiemelkedőbbek – ezek kialakulásának kockázata általánosságban 25 %-kal nőhet a 22 éves életkor alatti kategóriában, de 20 év alatt a kockázatnövekedés még ennél is magasabb.
A csak az idősebb anyák magzatait érintő rendellenességek közül a fej, nyak, fül és szem fejlődési rendellenességei mutattak nagy ugrást – ezek rizikója kétszeresére (100%-kal) nőhet, és elsősorban 40 éves kor feletti terhességnél mutattak nagy eltérést. Szintén az előrehaladott anyai korban lévők magzatainál volt kimutatható a húgyúti-szervek fejlődési rendellenességeinek jelentős emelkedése – ezek kialakulásának kockázata 34%-kal nőtt.
Fiatal anyáknál elsősorban az életviteli tényezőket (pl. dohányzás, drog- vagy alkoholfogyasztás) sejtik a háttérben, klinikai tapasztalataink szerint ezek a kismamák gyakran nincsenek felkészülve a terhességre. Idősebbeknél egyebek mellett a környezeti hatások (vegyszerek, légszennyezettség) felhalmozódása, a DNS javító mechanizmusok romlása, illetve a petesejtek és a méhnyálkahártya elöregedése is szerepet játszhatnak.
Statisztikai adatok szerint a szülések 3-5%-ában fordul elő valamilyen fejlődési rendellenesség világszerte, és ezek az eltérések az újszülötteket érintő vezető halálokok között vannak. A szakemberek ezért a megelőzés fontosságára is felhívják a figyelmet, melynek elsősorban idősebb anyák esetében van jelentősége. Folsav és vitaminok szedését, illetve a szűrési protokollok életkori rizikófaktorokhoz igazítását javasolják.