Így trükköznek az árakkal a multik, a kormány fellép ellenük

Eredetileg a koronavírus-járvány gazdasági következményei, az ukrajnai háború és a magas energiaárak váltották ki a magas inflációt. Ma már egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy sok cég mesterségesen veri fel az árakat. Mohóság infláció vagy kapzsi infláció annak a jelenségnek a neve, amikor a vállalatok lényegesen többet kérnek egy termékért, mint amennyit a villamos energia, a gáz vagy az elsődleges termékek megnövekedett költsége indokol.

Indokolatlanul emelt  árakat sok cég
A nagy élelmiszerláncok, a multik árspekulánsként viselkednek: olyan körülmények között is emelik az árakat, amikor annak semmifajta alapja nincs - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádióban. 

A kormányfő kiemelte: miközben az egész ország az infláció ellen harcol, különösen az élelmiszerár-emelkedések ellen, "sajnos vannak, akik nem veszik ki a részüket ebből a küzdelemből, sőt kihasználják ezt a helyzetet". Azt mondta: a multik az import élelmiszerárakat is emelik, és amíg a magyar termékek árának növekedéséből egy rész legalább visszamegy a magyar gazdákhoz, az import élelmiszerárak növelése indokolatlan és elfogadhatatlan. Hangsúlyozta: ez egy szimpla "nyerészkedés". "Mi meg föllépünk velük szemben", de ők Brüsszelben "följelentenek bennünket" - fogalmazott. Kifejtette: Brüsszel "megpróbál bennünket letéríteni az emberek védelmének az útvonaláról", az árspekuláns multik pedig összejátszanak a brüsszeli bürokratákkal. Megjegyezte: kiszabtak már 3 milliárd forintnyi bírságot, a hivatalok, a fogyasztóvédelem "oda-oda csap", és ezt a csapásszámot növelni kell. Kijelentette:

Inflációt letörő lépések

Érdemes emlékezni arra, hogy az Európai Központi Bank elnöke, tőle szokatlan módon, bírálta a gazdaság szereplőit az infláció mesterséges felpörgetése miatt. Christine Lagarde június közepén az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottsága előtt azt mondta, sok vállalat a valós költségnövekedésnél nagyobb mértékben emelte az árakat, és felszólította a tagállamok versenyhatóságait, hogy lépjenek fel a kapzsi inflációval szemben - írta a Tagesschau.
A magyar kormány már tavaly szembesült a "mohó infláció" problémájával,  és  döntött az extraprofitadó kivetéséről. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter akkor elmondta: az emelkedő kamatok és árak révén a bankok és a nagy multicégek olyan jelentős extrahaszonra tettek szert, amiért nem dolgoztak meg, ezt pedig be kell vonni a közteherviselésbe. Hozzátette: a kabinet folyamatosan figyelni fogja, hogy az extraprofitadó által érintett cégek áthárítják-e terheiket a fogyasztókra, majd gyorsan és keményen fellép, ha ez esetleg megtörténne.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH)  idén január végén kezdett célzott vizsgálatokba a tej- és tejtermékek és a tartós élelmiszerek piacán. Razziákat is tartottak a hipermarketláncoknál is. Azt vizsgálták, hogy mi áll a kiemelkedő mértékű áremelkedések mögött.
És láss csodát! Az Auchan a húsvét előtti héten több mint 4000 termék árát csökkentette, de jelentős, egyes termékek esetében a 30-50%-ot is elérő árcsökkentéseket jelentett be a Tesco és az Aldi is - írta a Növekedés.hu. A lapnak áprilisban nyilatkozó Lentner Csaba közgazdász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora egy érdekes esetet is említett: a hatósági árszabályozás alá vont 2,8 százalékos zsírtartalmú tej helyettesítő terméke, az 1,5 százalékos tej esetében 70-80 százalékos árdrágítástól sem riadtak vissza a kereskedők. Ugyanez történt a cukor-porcukor relációjában, s eljutottunk oda, hogy a sertéslapocka drágább lett, mint a sertéskaraj. Ami pedig néhány hete tapasztalható, vagyis a 20-40 százalékos ármérséklés bizonyos termékeknél, egyértelműen azzal magyarázható, hogy a Kormány és a Gazdasági Versenyhivatal a körmükre koppintott. Lentner Csaba megjegyezte, hogy a kereskedők most ármérséklésre kényszerülnek, hiszen a GVH ellenőrzései visszatartó erővel bírnak, másrészt a hamarosan működésbe lépő elektronikus árfigyelő rendszerből a fogyasztóktájékozódni fognak, hogy melyik boltban olcsóbb a termék.

Egy hónap alatt 2 százalékkal csökkent az élelmiszerinfláció
Mára az is kiderült, hogy a július 1-jén indított online árfigyelő rendszer egy hónap alatt 2 százalékponttal csökkentette az élelmiszerinflációt. A rendszer elindulását követően az érintett áruházláncok számos termék esetében határozottan csökkentették áraikat. Az elmúlt egy hétben az online platformra kötelezően szolgáltatandó 62 termékkategóriából 32 termékkategóriában mérséklődtek tovább az átlagárak: leginkább a paradicsom, a narancs, a kígyóuborka és az alma árai csökkentek. A 62 termékcsoport termékei esetén az átlagárak átlagosan 7,4%-kal mérséklődtek, amelynek közel 0,7 százalékpontos inflációcsökkentő hatása lehet. Az élelmiszerárak alakulása alátámasztja a kormány határozott elképzelését, miszerint az infláció már az év vége előtt egy számjegyűre csökkenhet.

A mohó infláció nem csak nálunk probléma

Világszerte számos tanulmány dokumentálta a kapzsi infláció jelenségét. A Tagesschau arról írt, hogy az Allianz Trade hitelbiztosító az élelmiszer piaci árakat vizsgálva arra jutott, hogy ebben a körben indokolatlanul emeltek árat a cégek. Ez különösen igaz a tejtermékek, a tojás, valamint a nem szezonális gyümölcsök és zöldségek esetében.
A müncheni székhelyű Ifo Intézet tanulmánya szerint nemcsak a kereskedelem, hanem a vendéglátás, a közlekedés és az építőipar is "megtanulta", hogyan kell árat emelni. Megemlítik, hogy a légitársaságok a korábbihoz képest dupla jegyárat kérnek a népszerű útvonalakon, pedig a kerozin ára drasztikusan csökkent. Az utazásszervezők is keményen odacsaptak, tudva, hogy járvány után az emberek hajlandóak megfizetni az emelt árakat.