tóth gabi
Az áremelkedés több mint egyharmadát semmi nem indokolja.
A német Szövetségi Statisztikai Hivatal szerint a tej ára áprilisban csaknem 35 százalékkal volt magasabb, mint a tavalyi év azonos hónapjában. A fogyasztóknak körülbelül 21 százalékkal kellett többet fizetniük a kenyérért. A cukor, a lekvár és a méz körülbelül 20 százalékkal drágult. Az Allianz biztosító elemzői szerint az élelmiszerárak felelősek az idei németországi infláció több mint 40 százalékáért. "Az extrém emeléseket a biztosító a gyártók, kereskedők magas energia- és üzemeltetési költségeivel indokolja, de
az áremelkedés több mint egyharmada nem magyarázható a történelmi dinamikával, termelői és energiaárakkal. Tehát a profitszerzés nyilvánvaló
" - vonják le a következtetést a közgazdászok - írja a tagesschau.de.
Hiány nélkül is nőnek az árak
Az úgynevezett "kapzsi infláció" vádja nem új keletű jelenség. Az Ifo Intézet tavaly arról számolt be, hogy egyes cégek láthatóan profitjuk növelése érdekében többet emeltek áraikon, mint amennyit a költségeik megmagyaráznának. Az észak-rajna-vesztfáliai fogyasztói tanácsadó központ is hangsúlyozza, hogy bizonyos élelmiszerár-emelések "nem indokoltak és nem is érthetők".
„A piaci ellenőrzések során 20 alapvető élelmiszert vizsgáltunk, és azt találtuk, hogy a lényegében azonos termékek – a hosszú szemű rizs vagy a vaj – árai között néha négyszeres különbség volt – magyarázza Frank Waskow, a fogyasztóvédelmi szakértő. - Például a repceolaj ára hetekig-hónapokig ugyanolyan magas volt, mint a napraforgóolajé, bár az előbbiből nem volt hiány. A cukor árának drágulása szintén nem indokolt."
Waskow szerint a Szövetségi Kartellhivatalnak és a politikusoknak alaposabban meg kellene vizsgálniuk ezt a jelenséget.
"Nem arról van szó, hogy az egész iparágat általános gyanú alá helyezzük, hanem a piac pszichológiájáról - teszi hozzá. - Ha egy cég úgy érzi, hogy a hatóság jobban ellenőrzi, akkor óvatosabban emeli az árakat."