kulcsár edina
Létrehozva: 2023.05.19.
Rohamos ütemben emelkedik a skarlátos megbetegedések száma
A tavalyi év azonos időszakában mért adatokhoz képest megemelkedett az ilyen típusú esetek száma Békés vármegyében.
A Ripost korábban felhívta a figyelmet, hogy a 2022-es évhez képest 2023-ban megnőtt a skarlátos megbetegedések száma, az év azonos időszakát nézve A betegség megelőzése nemcsak a gyerekek, a felnőttek számára is kiemelten fontos.
Országszerte, így Békés vármegyében is megnőtt a skarlátos megbetegedések száma. Az orvosok szerint a koronavírus miatti korlátozások visszaszorították a légúti megbetegedések terjedését, így a 2020-2021-re prognosztizált esetszám-növekedés az idei szezonban jelentkezik – adta hírül a BEOL. Mindezt részben alátámasztja, hogy a Metropol áprilisban arról számolt be, hogy több óvodában is felütötte fejét a betegség.
Az idei esetek száma a tavalyi tízszerese
Legalább két-három beteget ellátnak naponta körzetenként a Békés vármegyei rendelőkben – mondta a BEOL-nak Dr. Poros Anna házi gyermekgyógyász, aki beszámolt arról is, hogy a skarlátosok száma idén kb. tízszer annyi, mint a tavalyi év hasonló időszakában. A háziorvos úgy tudja, hogy az utóbbi években a maszkviselés, a fokozottabb odafigyelés védte az embereket, azonban ma már mindenki felszabadultabb, így a hányás-hasmenés, az RSV- és az influenzavírus is sokakat ledöntött a lábáról.
A skarlátot a Stepptococcus pyogenes baktérium toxintermelő altípusa okozza, a betegség cseppfertőzéssel terjed, leggyakrabban az óvodás, kisiskolás korosztályt támadja, de felnőttek is elkaphatják. A kórokozó bejut a légútba, elszaporodik, toxint termel, ez okozza a tüneteket.
– mondta a házi gyermekgyógyász.
Több nehézséggel is jár a betegség
Beszélt arról is, hogy a skarlát lappangási ideje általában három nap, és a leggyakrabban hidegrázással, rossz közérzettel, fejfájással jelentkezik. Az érintettek tapasztalhatnak nyelési nehezítettséget, torokfájást, hányingert, vagy akár hányást is. Hozzáfűzte, hogy gyakori a láz, a duzzadt mandula és a nyaki nyirokcsomók is megnagyobbodhatnak, majd megjelennek a jellegzetes kiütések.
Általában csúnyán kipirosodik a bőr, amelyből a kiütések enyhén kiemelkednek. Élénk vörösek, de az arcot nem érintik. A pirosság ezen a területen inkább lázrózsa, de a száj környéki halvány szín és az úgynevezett skarlátnyelv, vagy málnanyelv jellemző a skarlátra.
– hangsúlyozta Dr. Poros Anna.
A házi gyermekgyógyász elmondta, hogy az antibiotikumok előtti időkben a vörheny súlyos megbetegedésnek számított, gyermekeket vesztettek el a skarlát és a szövődményei miatt a családok. Annak ellenére, hogy ma már enyhébb a betegség lefolyása, nem szabad leírni.
A védekezés és a megelőzés egyaránt fontos
A háziorvos kiemelte, hogy a skarlát ellen nincsen védőoltás, csak a higiénés szabályok betartásával, a beteg használati tárgyainak fertőtlenítésével, gyakori, alapos kézmosással lehet védekezni. Felhívta a figyelmet arra is, hogy mivel a skarlát szezonális betegség, a hideg hónapokban gyakoribb, így várhatóan a meleg beköszöntével lecseng majd.
A legyengült immunrendszerű, krónikus vagy daganatos betegségben szenvedő gyermekeknek és felnőtteknek különösen oda kell figyelni, hogy lehetőleg ne kapják el a betegséget, mert akár több hétbe is kerülhet, míg fel tudnak belőle gyógyulni.
– fejtette ki a Metropolnak Dr. Bense Tamás háziorvos, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a tavaszi fáradtság során a legyengült szervezet sokkal jobban ki van téve a betegségnek, ezért is nagyon lényeges az immunitás.
Emellett fontos, hogy gyermekünk egészségesen étkezzen, a sok zöldség, gyümölcs, hal, vitaminok, ásványi anyagok jót tesznek a fejlődő szervezetnek. A megfelelő mennyiségű mozgással és rendszeres sportolással a túlsúlyt is elkerülhetjük, ami szintén fontos tényező az immunitás megőrzésében.
A Nemzeti Népegészségügyi Központhoz érkező fertőzőbeteg jelentések alapján a 16. hétig (2023. április 23-ig) 2 564 embernél diagnosztizálták a betegséget. Az ország minden területén diagnosztizáltak skarlátos megbetegedést. A skarlátra jellemző a ciklusos ingadozás, azaz több évre kiterjedően, szabályos időközökben okoz nagyobb számú megbetegedést. Ezek a ciklusok az utóbbi évtizedekben általában ötévenként jelentkeznek. A COVID-19 járvány miatt meghozott járványügyi korlátozó intézkedések visszaszorították a légúti megbetegedések terjedését, köztük a skarlátét is, így a 2020/2021 évre prognosztizált esetszám növekedés később, az idei szezonban jelentkezik.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
