Elmesélték az idősek a Ripostnak: ilyenek voltak a régi járványok

Sok nagy járványt megért már az emberiség, de nem kell évszázadokra visszamenni, az 1960-as években még rendszeres volt a kanyaró, az influenza – ami ellen még nem volt oltás – és az állatról emberre terjedő ragadós száj- és körömfájás járvány.

Erzsébet, 72 éves: Ez még nem a világvége

„Mi még emlékszünk a piros matricára” – mesélte a Ripost-nak Erzsébet. „Ahová kitették, onnan senki nem jöhetett se ki, se be. Bevásárolt a rokon, a szomszéd vagy a tanácsi dolgozó, akkor még nem polgármesteri hivatal volt, hanem tanács. Persze, hogy szükség van óvintézkedésekre, hogy ne terjedjen a járvány, és ezeket be kell tartani, de pánikra semmi ok. Minek halmoznak fel ennyi élelmiszert, vécépapírt? Nem a világ vége jött el, csak egy járvány, ami nem is az első, nem is az utolsó. Majd szépen lecseng, csak vigyázzunk magunkra és egymásra!”

Zsuzsanna, 58 éves: Fehér porba kellett lépni, ha kimentünk

„Talán 4-5 éves lehettem, amikor Kömlőn száj- és körömfájás járvány ütötte fel a fejét” – emlékszik K. Zsuzsanna. „Igaz, elsősorban az állatok között terjedt, de emberek is elkaphatták. Otthon kellett maradnia mindenkinek. A házak előtt katonák álltak. Egy lapos faláda volt a kapu előtt, benne fehér por, abba kellett belelépni, ha mégis kimentünk akár az udvarra, és befelé is. Sem boltba, sem kútra nem mehettünk. A jószágokat sem hajtották ki, mint máskor. A vízhordó kannát ki kellett adni és hoztak vizet, a boltból is elhozták, ami kellett. Gyerekfejjel izgalmas és szép időszak volt, mert össze voltunk zárva mamával és papókával. A mai napig elevenen él az emlékezetemben.”

Klára, 62 éves: fertőtlenítőn keresztül szálltunk fel a buszra

„Én a városban laktam a járvány idején kollégiumban, de megengedték, hogy hazautazzunk. A buszra úgy lehetett felszállni, hogy nemcsak a fertőtlenítő ládába kellett belelépni, hanem le is permeteztek, nehogy terjesszük a járványt. Nagyon kellemetlen levegő volt a zsúfolt buszon” – meséli a kömlői Klára. „Az embereknek mészporba kellett lépniük, és klórmeszes vízzel permetezték le őket, ez volt a mai hipó elődje.”

István, 60 éves: szovjet katonák felügyeltek

„1966 telén, január-februárban volt a száj- és körömfájás járvány. A falunkat körbezárták, szovjet katonákat vezényeltek ki. Mi gyerekként jártunk ki hozzájuk, úgy éltük meg, mint egy nagy eseményt” – meséli a 60 éves B. István. „A lezárások akkor főként az állattelepeken dolgozókat és családjaikat érintették, de a kanyaró és az influenza miatt is többször volt karantén, és az már mindenkire vonatkozott.”

Dr. Dőry István, 61 éves: Házilag barkácsolt gézmaszkot viseltek az orvosok

Dr. Dőry István biofizikussal nem mi beszéltünk, emlékeit Hávelné dr. Szatmári Katalin, a Magyar Gyógyszerészeti Kamara egykori elnöke osztotta meg az interneten.

„Amikor felnőttem, az 1960-as években, még voltak járványok. A 30-as években még volt halálos torokgyík, diftéria és TBC. A 60-as években ezekre már oltották a gyerekeket, viszont mindennapi realitás volt a skarlát, a szamárköhögés, a vírusos kanyaró és később a távol-keleti influenza... Gyermekbetegségeknek nevezték, de idősek, betegek is megkaphatták, ezért kellett nagyon vigyázni. Emlékszem, hogy az iskolában, óvodában volt elkülönítő. A szülőt, ha tudták, értesítették – a munkahelyeken volt telefon. Egyszer anyukámmal este az iskolából kézen fogva mentünk skarlát miatt a zöldkeresztbe (Köjál). A zöldkeresztnél az orvosok házilag barkácsolt gézmaszkot viseltek. Innen a zöldkeresztes mentő vitt haza, és ki kellett tenni egy piros cédulát az ajtóra...

A piros cédulás lakásból nem lehetett kimenni játszani a lábadozás időszakában. A gyerekek sem jöhettek be. A leckét a betegnek bedobták a postaládába... Édesanyám, aki vegyész volt, amikor hazajött a munkából, a boltból, mindig kimosakodott… A kilincset járványos időben naponta, délelőtt tisztogattuk, a követ felmostuk ultrás, hipós vízzel... Arra emlékszem, hogy a 70-es években egyre inkább az influenza terjedt, akkor még súlyos szövődményekkel. 1% volt a halálozás, főként idősek, betegek körében. Az influenza miatt a karácsonyi szünetet néha meghosszabbították. Akkoriban már nem szénszünet volt, hanem járványszünet.”

A biofizikus tanácsai * Tessék munka, vásárlás után kimosakodni. * Tömegközlekedésen viseljünk kesztyűt, vigyünk kéztörlőt. * Ne csináljunk semmilyen programot. * Ha kimegyünk a kertbe, utcára sétálni, fújjunk visszavonulót, amikor mások jönnek. Sziasztok, 5 méterről, majd telefonálunk. * Ne fogjunk meg tárgyakat, játékokat, amit mások is megfogtak, leköhöghettek. Ha mégis, utána azonnal kézmosás! * Ma már van telefon, internet – csörgessük meg, aki egyedül van. * Időseknek a kilincsére lehet akasztani, amit kérnek, gyógyszert, csomagolt élelmet. * A postásra, házhoz szállítókra különösen ügyeljünk * Öntevékenyen rendezzünk be elkülönítőt, kórházat magunknak, ha megfertőződnénk. * Türelem, szeretet.

100 évente pusztít világjárvány Éppen száz évvel ezelőtt csengett le a spanyolnátha-járvány. Hazánkban a legtöbb beteg a 20-40 éves korosztályból került ki. Csak a fővárosban több tízezer áldozatot szedett, pedig rengeteg, a mostanihoz nagyon hasonló intézkedést vezettek be a járvány megfékezésére: a fertőzötteket elkülönítették, az oktatási intézményeket bezárták, a kórházakban látogatási tilalom volt, a telefonokat selyempapírba csomagolva lehetett csak használni. Európában 2 millió, világszinten 25-50 millió ember halálát okozhatta a járvány. Alig kétszáz éve tört ki Európában a kolerajárvány, de csak később ért Magyarországra. I. Ferenc magyar király ugyanis zárlatot rendelt el a Kárpátok határátkelőin, de túl hamar feloldották azt, és a kór 1831 májusában eljutott hazánkba is. A járványt kolerabiztosokkal és a jobbágyok röghöz kötésével, azaz költözésük megtiltásával próbálták megfékezni, ez azonban csak élelmiszerhiányt és elégedetlenséget szült, ami felkelésekhez vezetett. Fél év alatt félmillió magyar vesztette életét kolerában. A pestis és a fekete himlő járványok gyakran végigsöpörtek Európán a középkorban, 1886-ban egyes települések csaknem kihaltak. Az utolsó fekete himlő járvány 1967-ben volt, védőoltással sikerült teljesen megfékezni.