kulcsár edina
A kormány legújabb döntéseiről Varga Mihály számolt be.
A mai Kormányinfó központi témája a 2024-es költségvetés tervezete volt, erről Varga Mihály pénzügyminiszter tartott sajtótájékoztatót Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő társaságában. A mai Kormányinfó rendkívüli volt abban a tekintetben, hogy most szerdán nem ülésezett a kormány, azonban a költségvetés fontos pontjairól tartott sajtótájékoztatót a három politikus.
Háborús időket élünk. Ilyen bizonytalan időszakban is olyan költségvetésre van szükség, amely garantálja az ország fizikai és gazdasági biztonságát. Megvédi a magyar családokat, a munkahelyeket, és a nyugdíjakat. Emellett továbbra is fenntartjuk az Európában egyedülálló rezsivédelmi rendszert
- kezdte beszámolóját Varga Mihály pénzügyminiszter.
A politikus elárulta, hogy a védelmi költségvetés arról szól, hogy megtartsa azokat az eredményeket, amelyeket eddig felépítettek. Megmaradnak a családvédelmi intézkedések, megőrzik a nyugdíjak értékét, és marad a 13. havi nyugdíj is. Ezen túl a honvédelmi alap is megmarad és 1300 milliárd forint felett lesz az alap kiadása, hogy az esetleges elhúzódó háború esetén is biztonságban legyen Magyarország.
Ezzel a honvédelmi kiadások meghaladják a GDP 2 százalékát
- szögezte le Varga Mihály.
A politikus kihangsúlyozta, hogy az elhibázott brüsszeli szankciós politika miatt mindenhol energiaár válság van, azonban Magyarországon fenntartják a rezsivédelmet, aminek köszönhetően a magyarok fizetik a legalacsonyabb energia árakat. Emellett azok a szektorok, amelyek extraprofitot érnek el a háború ideje alatt, azok hozzájárulnak az ország védelméhez és a rezsicsökkentés fenn tartásához.
Jövőre is megmarad a rezsivédelmi alap, amelynek a célja, hogy a kormány védelmet nyújtson a kiszámíthatatlan világpiaci árakkal kapcsolatban a magyaroknak
- tette hozzá Varga Mihály. A pénzügyminiszter elárulta, hogy egyfajta piaci konszolidációt látnak, ezért a 2024-es költségvetésben megkezdik ezeknek a plusz terheknek a kivezetését.
2022-ben is jól teljesített a gazdaság, 4.6 százalékos volt a gazdaság növekedése, ezért a kormány célja, hogy ez a tendencia folytatódjon 2023-ban is. Idén 1,5 százalékos, jövőre 2024-ben ennél jóval magasabb 4 százalék körüli bővülés jöhet
- szögezte le Varga Mihály.
2010-óta pénzügyileg is stabilizálódott Magyarország a pénzügyminiszter szerint.
Fenn tartjuk azt a célunkat, hogy a már csökkenő államtartási hiány mellett 2024-ben 3 százalék alatti legyen az államháztartás hiánya. 2.9 százalékos hiánycéllal tervezzük az államháztartás hiányát, az államadósságnál pedig további csökkenéssel számolunk. Az államadósság 66.7 százalékkal fog csökkeni jövőév végére terveink szerint. Emellett az infláció is csökkenő pályára fog lépni. Éves szinten 6 százalék körüli értéket fogunk célul kitűzni és elérni
- szögezte le a politikus.
255 milliárdos tartalékkal rendelkezik majd a jövő évi költségvetés
- jelentette be Varga Mihály. Ezért folytatják az inflációkövető nyugdíj megtartását, és a fiatalok személyijövedelemadó visszatérítése és a 13. havi nyugdíj és a családi adókedvezmények is megfognak maradni.
Több, mint 3,5-szer több pénz jut családtámogatásra, mint 2010-ben
- emelte ki Varga Mihály.
A családpolitikai kiadások, és adókedvezmények összesített összege meghaladja a 3300 milliárd forintot
- mutatott rá a politikus.
Később egy újságírói kérdésre válaszul a pénzügyminiszter elmondta, hogy az egészségügyre is több pénzt szán 2024-ben a kormány.
A költségvetés részleteinek ismertetése után Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter vette át a szót Varga Mihálytól és ő számolt be róla, hogy a Brüsszellel kapcsolatos kondicionalitási eljárás témájában hogyan áll jelenleg Magyarország.
Magyarország azon kevés országok egyike, ahol az előző 3 választási évben képes volt a hiány csökkentésére. Még nehéz válságos időkben is. Ezért az Európai Bizottság ajánlását elutasítja a kormány, hogy megőrizhesse a rezsicsökkentés vívmányait
- mondta el Gulyás Gergely az Európai Bizottság ajánlásával kapcsolatban. Így Brüsszel nem tudja kikényszeríteni a rezsicsökkentés megszüntetését.