A háború és a szankciós válság ellenére is javult a magyarok hangulata

A háborús pesszimizmus és a szankciós válság közepette is javult a magyarok kedélyállapota, a kormánypártok pedig megőrizték a választáson szerzett támogatottságukat - derült ki a Nézőpont és a Medián Intézetközvélemény-kutatásaiból.

A Nézőpont Intézet azt közölte szombaton az MTI-vel, hogy a szankciós válság ellenére javult a magyarok közhangulata, többségük továbbra is a kormánypártokat támogatja.
A válságálló kormányzás bizonyítéka egyaránt a Medián február végi és a Nézőpont Intézet március eleji felmérésének eredménye - tették hozzá.

Kiemelték, hogy a 2023-as politikai évadnyitány után elsőként publikált - hibahatáron belül közel azonos - kutatási eredmények alapján a magyarok közhangulata jelentősen javult az idei év elején, a háborús pesszimizmus ellenére is.

A Nézőpont Intézet és a Medián decemberi kutatása szerint még a magyarok kétharmada (egyaránt 66 százalék) gondolta úgy, hogy inkább rossz irányba mentek a dolgok az év végén, azonban február végén, március elején már közel tíz százalékponttal kevesebben voltak borúlátók (57-58 százalék).
Ezzel párhuzamosan a Nézőpont Intézet kutatása alapján 26 százalékról 32 százalékra, míg a Mediánnál ennél is nagyobb mértékben,

27 SZÁZALÉKRÓL 37 SZÁZALÉKRA NŐTT A DERŰLÁTÓ MAGYAROK ARÁNYA- írták.

Megjegyezték, hogy a Nézőpont Intézet utoljára február végén, a Mediánnal egy időben mérte a pártok népszerűségét. Mindkét kutatás hasonló támogatási adatokra jutott. A Nézőpont Intézet a biztos szavazók bázisán vizsgálta a pártok legvalószínűbb listás eredményét, amely alapján

A SZAVAZÓK TÖBB MINT FELE (52 SZÁZALÉK) A FIDESZ-KDNP-T TÁMOGATNÁ,a Medián a választani tudó "biztos" szavazók körén belül szintén arra mutatott rá, hogy a kormánypártiak tennék ki a szavazók több mint felét (51 százalék).

A két felmérés szerint hasonló a DK támogatottsága,12 (Nézőpont) és 14 (Medián) százalék. A Nézőpont a Mi Hazánk 9 százalékos támogatottságát mérte, míg a Medián a Momentumot látta 9 százalékos erőnek - olvasható a felmérésben.

Hozzátették: mindkettő kutatás alapján a magyarok bejuttatnák a parlamentbe a Kétfarkú Kutya Pártot: 9 (Nézőpont) és 6 (Medián) százalékkal, a Jobbik pedig mindkét esetben a bejutás küszöbén áll: 4 (Nézőpont), illetve 5 (Medián) százalékon.
Külön indulás esetén egyik felmérés alapján sem lenne több ellenzéki erő a parlamentben: a Mindenki Magyarországa és az LMP 2-2, A Nép Pártján 2-1, az MSZP 2-1, a Párbeszéd pedig 0 és 2 százalékon áll - közölte a Nézőpont Intézet.

Több, mint egy éve, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. A Nézőpont Intézet arra volt kíváncsi, hogy a magyarok milyen elvárásokkal és várakozásokkal vannak a szomszédos háború elhúzódó, közel egy évét követően.

Három hét múlva lesz egy éve, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. A Nézőpont Intézet arra volt kíváncsi, hogy a magyarok milyen elvárásokkal és várakozásokkal vannak a szomszédos háború elhúzódó, közel egy évét követően - írja a Nézőpont.

A magyar választók négyötöde (78 százalék) szerint azonnali tűzszünetre van szükség Ukrajnában, még akkor is, ha így Ukrajna nem tudja visszaszerezni az összes területet, amit Oroszország elfoglalt. Még a politikai hovatartozás sem befolyásolja jelentősen az erről szóló vélekedést: a baloldali szavazók közel kétharmada (63 százalék) is egyetért a fegyvernyugvás szükségszerűségével, míg a kormánypártok szavazói körében 91 százalékos a tűzszünettel való egyetértés. Fontos hangsúlyozni, hogy nincs olyan társadalmi csoport, aki egyetértene a háború folytatásával az elfoglalt területek visszaszerzése reményében.

A magyarok többségét békepárti elvárások, ugyanakkor borúlátó várakozások jellemzik. Közel felük (49 százalék) szerint a konfliktus még évekig elhúzódik, és csupán egyharmaduk (33 százalék) számít arra, hogy 2023-ban rendezni tudják a helyzetet. Szinte senki nem számít arra, hogy a következő hónapban véget ér a háború (2 százalék). Ebben a kérdésben egyformán pesszimisták a kormánypárti és kormánykritikus szavazók, ugyanolyan arányban (46, illetve 48 százalék) számítanak arra, hogy a hadakozás évekig elhúzódik, de ugyanannyian (34, illetve 35 százalék) vannak azok is, akik szerint idén befejeződik a konfliktus.

A Nézőpont Intézet aktuális kutatása szerint a miniszterelnök utcahosszal vezet, írja a Magyar Nemzet.

A magyarok 49 százaléka Orbán Viktort tartja a legalkalmasabbnak arra, hogy Magyarország miniszterelnöke legyen – derül ki a Nézőpont Intézet aktuális kutatásából.

MINT ÍRJÁK, A KORMÁNYFŐ A JELÖLTI VERSENYBEN UTCAHOSSZAL VEZET, HISZEN A SZEMÉLYE IRÁNTI BIZALOM KÖZEL NÉGYSZER AKKORA, MINT A DK, HÉTSZER AKKORA, MINT A MI HAZÁNK ÉS NYOLCSZOR AKKORA, MINT A MOMENTUM VEZETŐJE IRÁNT.

A Nézőpont Intézet felmérése alapján a képzeletbeli dobogó második fokára a DK-s Dobrev Klára került, Gyurcsány Ferenc felesége a választók mindössze 13 százalékának tudta elnyerni a bizalmát. A harmadik helyen Toroczkai László szerepel, akit a választók hét százaléka tart a legalkalmasabbnak a feladatra. Vele szinte holtversenyben van Donáth Anna a hatszázalékos eredményével, akinek a visszatérése egyelőre sikertelen, hiszen támogatói köre a felét sem éri el Dobrevének. Közel annyian gondolják úgy, hogy egyikük sem a legalkalmasabb jelölt – 11 százalék –, mint amennyien Dobrevet választották, a tanácstalanok aránya pedig annál is nagyobb, mint amennyien Donáthra adnák a voksukat.

FORRÁS: NÉZŐPONT INTÉZET

AZ ÉVEK ÓTA FENNÁLLÓ ELLENZÉKVÁLTÓ HANGULAT ÚJABB BIZONYÍTÉKA, HOGY A POTENCIÁLIS BALOLDALI SZAVAZÓK TÖBB MINT EGYNEGYEDE, 27 SZÁZALÉKA NEM TUD VÁLASZTANI A JELENLEGI ELLENZÉKI AJÁNLAT KÖZÜL.

Kifejezetten rossz eredmény a visszatérő Donáth Anna számára, hogy tíz baloldali szavazóból mindössze egyet – 12 százalék – tudott eddig maga mellé állítani, míg elsődleges konkurenciája, Dobrev Klára ugyanennek a baloldali választói közönségnek több mint egyharmadát, ami 37 százaléknak felel meg. Vagyis a baloldali jelöltek továbbra sem elsősorban Orbán Viktor, hanem egymás kihívói – állapítja meg a Nézőpont Intézet.