Marics Peti
Szigorúbb jelölési szabályokkal védenék meg a magyar méz minőségét. Addig is, mit tehetünk, hogy elkerüljük a hamisított kínai mézet?
Húsz uniós tagállam agrárminisztere - köztük a magyar - kérte az Európai Bizottságot az európai piacon található mézkeverékek származásának szigorúbb szabályozására. Egyértelművé tennék a mézkeverékeket alkotó mézek származási országait. De vajon míg ezt bevezetik, addig mit tehetünk a kétes eredetű importméz elkerülése érdekében?
A termelők és a fogyasztók részéről egyaránt egyértelmű igény mutatkozik a mézkeverékeket alkotó mézek származási országainak pontos feltüntetésére, emiatt Magyarország már hosszú évek óta szorgalmazza a mézről szóló irányelv módosítását, amire az Európai Bizottság idén tervez javaslatot tenni. A kétes eredetű és minőségű, főként harmadik országokból származó keverékek ugyanis komoly veszélyt jelentenek az európai méhészekre, ráadásul jelentősen rontják a mézek iránti fogyasztói bizalmat is.
A mézet háromféleképp hamisítják. Egyrészt hamisítják az eredetmegjelölést, vagyis az adott méz nem onnan származik, vagy nem olyan fajtájú, mint ami a címkéjén szerepel - olvasható a Tudatos Vásárlók Egyesületének (TVE) oldalán. A másik trükk a mézek cukorszirupokkal történő hamisítása. Vagy direkt módon hozzákeverik a cukorszirupot a mézhez, vagy a cukrokat a méheknek adják táplálékként. Létezik egy harmadik módszer is, amit laborokban csinálnak, ez az ún. gyantaszűréses technológia, amit Kínában találtak ki. Ennek eredményeként a méz az eredetinél világosabb, gyakorlatilag egy steril cukorszirup lesz, és hiányzik belőle a méz összes hasznos összetevője. Ezek a termékek valójában már nem mézek, hanem mesterségesen előállított szirupok. Sajnos sok helyen lehet ilyet is kapni méz feliratú üvegekben.
Néhány trükkel ellenőrizhetjük a méz valódiságát:
Először is az üvegen, flakonon lévő címkére. Ezen megtaláljuk az áru származási helyét. A Távol-Keletről az EU-ba érkezőn csak az van feltüntetve, hogy keverékméz. A szakértők ezenkívül azt javasolják, hogy óvakodjunk a gyanúsan olcsó mézektől, mert azok eredetisége erősen megkérdőjelezhető lehet.
Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) a magyar termelői méz iránti bizalom kialakítása céljából logózott mézesüveget és zárszalagot vezetett be. A zárszalagot az a termelő használhatja, aki arra szerződést köt az OMME-vel. Ezzel aláveti magát az ellenőrző vizsgálatoknak, és vállalja azok következményeit is. A zárszalag igazolja, hogy hozzáadott cukor nincs a termékben, és hogy Magyarországon termelték a mézet. Vagyis a szalag egyfajta garancia a minőségre. Mivel a zárszalag alkalmazása nem kötelező, annak hiánya nem jelenti azt, hogy a méz nem természetes vagy nem magyar.