kulcsár edina
A kéretlen üzenetek, megkeresések sok bosszúságot okozhatnak. Mit tehetünk az SMS-ben, postai úton, telefonon, e-mail érkező spamek, vagyis a kéretlen üzenetek, megkeresések ellen?
Nem ritka, hogy ismeretlen számról érkezik egy hívás és a vonal túlfelén valaki igyekszik ránk sózni valamit. Ezek a hívások igen bosszantóak, és sokszor az adott telefonszám letiltásával sem szüntethetők meg. Ugyanilyen frusztráló a napi több tíz, reklámot tartalmazó e-mail, és postán is kaphatunk nemkívánatos üzeneteket. Mit tehetünk a kéretlen üzenetek, reklámok, hívások ellen?
Alaposan fontoljuk meg, hogy a telefonszámunkat mikor, kinek és milyen céllal adjuk meg. Egy interneten történő regisztráció során szinte fel sem tűnik, hogy a regisztrációhoz, egy termék vagy egy szolgáltatás megrendeléséhez valóban szükséges-e a telefonszámunk megadása is. Mint ahogy arra sem fordítunk elegendő figyelmet sajnos, hogy egy-egy internetes vásárlás során néhány jelölőnégyzet bepipálásával mihez is járulunk hozzá. Így néhány óvatlan kattintással igen könnyen hozzájárulunk személyes adataink kezeléséhez és felhasználásához úgy, hogy ez fel sem tűnik számunkra. Ennek pedig sajnos egyenes következménye lehet, hogy a közeljövőben olyan hívásokat kapunk, amelyekben további termékek megvásárlására kívánnak rávenni - figyelmeztet a D.A.S. jogvédelmi biztosító.
Egy másik megoldás, ha a Robinson-listára tetetjük át magunkat. Ilyen listája minden direkt marketinget alkalmazó cégnek van és azok vannak rajta, akik nem kereshetők fel sem telefonon, sem máshogy. Ha megkérjük, hogy tegyenek erre a listára, a cég köteles ezt tiszteletben tartani. Sőt, a listára való felkerüléssel azt is elérjük, hogy adatainkat a jövőben ne adja tovább az adott cég. Kérésünk figyelmen kívül hagyása esetén pedig végső esetben panaszt tehetünk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH).
A telefonszámunkhoz hasonlóan e-mail-címünket is hajlamosak vagyunk gondolkodás nélkül megadni. Ennek következménye, hogy kéretlen üzenetekkel, úgynevezett spam-ekkel bombázhatnak minket. Ezek jobb esetben ártatlan, marketing célú megkeresések, rosszabb esetben komoly károkat okozó adathalász levelek, internetes csalások. Amit tehetünk: nem adjuk meg mindenkinek az e-mail címünket, az egyértelműen kéretlen üzeneteket olvasás nélkül töröljük, és ha egy korábbi hozzájárulásunk miatt kapunk ilyen leveleket, megkeressük a levélben a leiratkozó linket és leiratkozunk, valamint rendszeresen ellenőrizzük és ürítjük a spam feliratú mappát.
Kevesen tudják, de bizonyos feltételek esetén kiadható a lakcímünk, értesítési címünk. Például tudományos kutatás céljából vagy közvélemény-kutatás és piackutatás céljából, illetve a kormány által meghatározott ügyekben. Ezt elektronikus úton ügyfélkapunkon keresztül vagy személyesen az egyik kormányablakban megtilthatjuk.
A jelenleg hatályos jogszabályok értelmében, ha valaki - legyen az ismeretlen vagy ismerős, rokon - megfélemlítés vagy a mindennapi életvitelébe történő beavatkozás céljából rendszeresen, tartósan háborgat egy másik embert, az zaklatást követ el, ami bűncselekmény. A zaklatás áldozatainak pedig három alapvető szabályt kell betartaniuk: Ne válaszolj! Ne vágj vissza! Mentsd a bizonyítékot!
Tartós zaklatás esetén érdemes feljelentést tenni.