A magyar gazdák a háborús gazdasági válságban is számíthatnak a kormányra

Hét bő esztendő után a világ hét szűk esztendő felé tart, de ha dolgozunk, együtt sikerülhet meghosszabbítani a jó éveket a magyar mezőgazdaságban is

 - írta szerdai közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke és a kiemelt társadalompolitikai ügyekért felelős miniszterelnöki biztos. 

Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója, valamint Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke egyeztetést folytatott a magyar agrárium jövőjéről.

A koronavírus-járvány és az elhúzódó háború is rávilágít a magyar agrárium stratégiai szerepére. A háború, a háborús gazdasági és energiaválság a magyar agráriumra is kihat, a gazdák azonban továbbra is számíthatnak a kormányra - olvasható a közleményben.

A hazai mezőgazdaság, élelmiszeripar és vidéki települések fejlesztésére a 2021 és 2027 közötti időszakban soha nem látott mértékű forrás áll rendelkezésre. A kormány ugyanis az uniós jog adta maximális mértékben, 80 százalékban biztosít nemzeti kiegészítő finanszírozást az uniós fejlesztési forrás mellé. A 2021-2027-es időszakban a KAP I. pillére keretében 3400 milliárd forintot, a II. pillér tekintetében 4265 milliárd forintot fordítunk agrárpolitikai célokra.

Mint írják, Magyarországon 500 ezren élnek agrárgazdaságból, ezért a miniszterelnöki biztos tájékoztatta a NAK elnökét, hogy a magyar gazdák a jövőben is számíthatnak a kormány segítségére és támogatására. A március 5-én aláírt együttműködési megállapodás is ezt erősíti, amelyet a miniszterelnök írt alá a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a MAGOSZ vezetőivel.

A nemzeti kormány minden időben a magyar gazdák oldalán áll, szövetségesként tekint a gazdálkodókra, ezért Brüsszelben is kiáll az érdekeikért. A kormánnyal folytatott együttműködés eredményei közül kiemelkedik az uniós agrártámogatásokhoz kapcsolódó állami hozzájárulás növelése, amely kivételesen szerencsés helyzetet teremt a magyar élelmiszer- és mezőgazdaság számára.

Az idei aszály rávilágított arra, hogy mennyire fontos az öntözés kérdése. A csapadékvíz tárolása, illetve a hazai vízkészlet itthon tartása a mezőgazdaság biztonságos működésének érdekében. A kormány azon dolgozik, hogy ezekre a kérdésekre mielőbb megoldást találjon és rövid időn belül látványos megoldásokat érjen el. Az öntözés kérdése mellett még most is fontos kérdés a termőföld hazai kézben tartása - olvasható a közleményben.

Az összegzés felidézi: a kilencvenes évek derekán sikeresen megakadályozták, hogy a szocialista-liberális kormány eladja a talpunk alól a földet. Most a generációváltást, a fiatal magyar gazdák földhöz jutását kell segíteni, amelyet a NAK által kidolgozott új szabályok biztosítanak.

Győrffy Balázs NAK-elnök szerint a gazdatársadalom összefogása a nehéz időkben példaértékű. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a NAK május 20-án tartott kamarai választásán, rekord részvétel mellett mintegy 79 ezren adták le voksukat. Ez 70 százalékkal több mint a 2017. évi választásokon. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és a 17 szövetségese minden eddiginél nagyobb felhatalmazást kapott a munka folytatásához, kétszer annyian szavaztak rájuk, mint 2017-ben - tartalmazza a közlemény.

Mindketten egyetértettek abban, hogy a következő időszak számos megpróbáltatás elé fogja állítani az agráriumot, de ha mindenki folytatja a munkáját és az agráriumban a jövőben is egységesen lépnek fel az érdekeikért idehaza és Brüsszelben is egyaránt, akkor sikerülhet meghosszabbítani a jó éveket a magyar mezőgazdaságban. Azonban fontos cél az is, hogy a boltok polcain minél több magyar élelmiszer legyen.

Kiemelték, hogy az ukrajnai háború okozta válságok, az évtizedek óta nem látott aszály, de még a koronavírus-járvány ismételt előfordulásának lehetősége is nehéz ősz elé fogja állítani a gazdálkodókat. Éppen ezért a gazdák tudásáért, munkájáért, kitartásáért különösen hálásnak kell lennünk, hiszen ők azok, akik a magyar emberek biztonságos élelmiszerellátását napról napra biztosítják - olvasható a közleményben.

Kárenyhítési tájékoztatót tett közzé az Agrárminisztérium (AM), az ország nagy részén ugyanis súlyos vagy nagyfokú aszály alakult ki – közölte az AM szerdán az MTI-vel.

A kárbejelentéssel érintett területek nagysága elérte a 230 ezer hektárt. A bejelentések nyolcvan százaléka őszi vetésű kalászosokra vonatkozik, és a keleti országrészre, azon belül is Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére összpontosul – írták.

A Kormány.hu oldal dokumentumtárában olvasható tájékoztató szerint első lépésként az aszálykár első észlelésétől számított tizenöt napon belül, de a betakarítást megelőzően legalább 15 nappal kell a kárt bejelenteni a Magyar Államkincstár (MÁK) elektronikus felületén elérhető MKR Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer alkalmazásban, ügyfélkapus hozzáféréssel.

A bejelentésben segítenek a falugazdászok. Aszálykárt szeptember 30-ig lehet bejelenteni a valósághoz minél közelebbi hozamcsökkenési adatokkal. A károsodott növénykultúra harminc százalékot meghaladó hozamcsökkenése és 15 százalékot meghaladó hozamérték-csökkenése együttesen jogosíthat fel kárenyhítő juttatásra, amelynek mértéke a hozamérték-csökkenés nyolcvan százaléka, megfelelő mezőgazdasági biztosítás hiányában negyven százaléka.

Az aszály ellenére is fedezi a búzatermés a belföldi szükségletet, de kivitelre sokkal kevesebb jut, mint korábban – mondta az Aratási Koordinációs Bizottság ülése utáni sajtótájékoztatóján pénteken Budapesten az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Feld­man Zsolt közölte, hogy az őszi árpa betakarítása véget ért, az őszi búza és repce betakarítása a vetésterület harmadánál tart. A gazdáknak idén azzal is szembesülniük kell, hogy a szárazság jelentős károkat okoz, de számíthatnak a kormány segítségére – tette hozzá.

A munkálatok 1,6 millió hektárra terjednek ki, ebből 932 ezer hektár az őszi búza, 313 ezer hektár az őszi árpa, 205 ezer hektár a repce. A búzatermést egyelőre nehéz megbecsülni, de valószínűleg nem éri el a négymillió tonnát, az elmúlt öt év átlagához képest több mint harmincszázalékos lehet a csökkenés.

Feldman Zsolt elmondása szerint a búzakivitelre továbbra is érvényes a bejelentési kötelezettség. Az agrártárca folyamatosan felügyeli az exportot, egyeztet a termelőkkel, a feldolgozókkal, a kereskedőkkel, és készül arra, hogy a továbbiakban is jelentős mennyiségű kárbejelentés érkezhet. A 12,5 milliárd forintos kárenyhítési alap bővítéséről az összes igénylés ismeretében, a bejelentési időszak végeztével születhet döntés.

Hangsúlyozta: az aszálykárokra is érvényes mezőgazdasági biztosítások díjtámogatását lehetővé tevő keretet emelik, a 14 milliárd forint 65 százalékos hozzájárulást tesz lehetővé a több mint tízezer biztosítással rendelkező termelő támogatására.

A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke kifejtette, hogy az ipari és vetőmag-felhasználással együtt körülbelül két és fél millió tonnás belföldi fogyasztás mellett legfeljebb egymillió tonna maradhat kivitelre a learatott búzából. Korábban a két és fél millió tonnát is elérhette a kivitel. Az időjárás kedvezőtlen hatásaival korábban is kellett számolni, de az előző években a termést a későn jött esők végül valamennyire megmentették – magyarázta Petőházi Tamás.

A rendkívüli aszályhelyzet és az energiaárak mezőgazdaságban okozott következményeinek kezelését szolgáló kormányzati intézkedések meghozatala érdekében aszály-veszélyhelyzeti operatív törzset alakít a kormány – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Az agrárminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy Európa területének csaknem fele szenved a csapadék hiányától, hazánknak pedig történelmi szárazsággal kell szembenéznie – írta az Agrárminisztérium csütörtökön. Ebben azt írják, hogy július közepére az ország területének döntő többségén súlyos vagy nagyfokú aszály alakult ki. A búzánál elkönyvelt mintegy 25 százalékos terméskiesés után mára a kukoricaállomány az Alföldön és Közép-Magyarországon a területek jelentős részén lényegében megsemmisült, és a tartós vízhiány most már a dunántúli régiók termését is fenyegeti.

Továbbá az alföldi területeken a gyepek is teljesen kisültek, így a gazdálkodók nem tudnak legeltetni és alig tudtak kaszálni. Az Agrárminisztérium becslése szerint az aszálykárral sújtott, a kárenyhítési rendszerben bejelentett összes terület nagysága elérheti az 1 millió hektárt a szántóföldek esetében.

Nagy István hangsúlyozta, a mezőgazdaságot sújtó katasztrofális aszályhelyzet és az energiaárak következményeinek kezelése érdekében aszály-veszélyhelyzeti operatív törzs jön létre, amely haladéktalanul megkezdi a munkáját a magyar agrárium előtt álló kihívások és a gazdák nehézségeinek leküzdése érdekében.

Kifejtette, a kialakult helyzetben a kormány minden lehetséges eszközzel támogatja az agráriumból élőket. A tárcavezető leszögezte, mindig a magyar gazdák mellett állunk, akik minden nehézség – világjárvány, munkaerőhiány, hosszantartó szárazság, aszály, rendkívül magas inputárak, energiaárak, valamint az orosz–ukrán háború következményei – ellenére munkájukkal biztosítják a folyamatos termelést és a minőségi élelmiszerellátást, melyért mindannyiunk elismerését megérdemlik. A magyar gazdák áldozatos tevékenységének köszönhetően kerülhet minden nap friss és egészséges élelmiszer a magyar családok asztalaira. A történelmi aszályhelyzet leküzdését és a biztonságos élelmiszer-ellátás fenntartását prioritásként kezeli az agrártárca – emelték ki a közleményben.