tóth gabi
Az alapítvány felmérése szerint lejtmenetben a baloldal miniszterelnök-jelöltje.
A Századvég azt írta: Az elmúlt hónapokban több konfliktus rajzolódott ki a baloldali pártok és miniszterelnök-jelöltjük, Márki-Zay Péter között. Egyrészt a vártnál nagyobb kihívást jelent a balliberális erőknek a közös lista összeállítása, valamint feszültségeket okozott a hódmezővásárhelyi polgármester „hetedik frakciójának”, majd az általa a választási lista befutó helyeire javasolt roma politikusoknak a kérdése. Másfelől Márki-Zay nevéhez több olyan kijelentés is köthető, melyek keretében magas társadalmi támogatottságú intézkedések létjogosultságát vonta kétségbe a politikus. A baloldal kormányfőjelöltje – egyebek mellett – a 13. havi nyugdíj visszaépítését „böszmeségnek”, a rezsicsökkentést „népbutításnak” nevezte, míg a benzinár hatósági befagyasztását „végtelen ostoba, felelőtlen döntésnek”, az élelmiszerárstopot pedig „ostoba intézkedésnek” titulálta. A politikai tér említett eseményeinek hatását vizsgálva a Századvég felmérte Márki-Zay Péter választói megítélésének alakulását.
A Századvég decemberi közvélemény-kutatása rámutatott, hogy a Márki-Zay Pétert kedvelők aránya a 2021. októberi 42 százalékról decemberre 36 százalékra csökkent, továbbá a településtípusok tekintetében (főváros, megyeszékhelyek, városok, falvak) kizárólag Budapesten haladta meg a Márki-Zayjal szimpatizálók aránya (49 százalék), az őt elutasítókét (47 százalék).
A legfrissebb kutatási adatok tanúsága szerint a múlt év végén megfigyelt trend folytatódott:
Márki-Zay Péter népszerűsége – a miniszterelnök-jelöltté válása óta – folyamatosan zuhan.
2022 januárjában a hódmezővásárhelyi városvezetővel a megkérdezettek 33 százaléka szimpatizált, amely a tavaly decemberben mért adatokhoz képest 3, 2021 októberéhez viszonyítva pedig összesen 9 százalékpontos csökkenést jelent. Ezzel párhuzamosan
decemberről januárra a baloldal kormányfőjelöltjéről kedvezőtlenül vélekedők aránya 56-ról 59 százalékra nőtt,
míg tavaly októberben még a válaszadók érezhetően kisebb hányada, 47 százaléka fogalmazott meg negatív véleményt Márki-Zay Péterről.
További érdekesség, hogy a Századvég legújabb felmérése szerint Márki-Zay már a fővárosiak többségének szimpátiáját sem élvezi.
Megállapítható ugyanis, hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltjéről a budapesti megkérdezettek 42 százaléka fogalmazott meg pozitív véleményt, ezzel szemben az 52 százalékuk nem kedveli a politikust.
A megyeszékhelyeken élők 35 százaléka kedveli, 56 százaléka elutasítja Márki-Zay Pétert. A balliberális kormányfőaspiráns még népszerűtlenebb a városokban és falvakban: a városi válaszadók 32/61 százalékos, a falvakban élők 26/65 százalékos arányban utasítják el Márki-Zay személyét.
Az országgyűlési választások – április harmadikára kitűzött – időpontjához közeledve egyre inkább felértékelődik a jobb- és baloldal által kínált jövőkép konfliktusának kérdése – mutat rá a Századvég legfrissebb elemzésében.
Az élénkülő közéleti diskurzus megkerülhetetlen eleme, hogy a legmeghatározóbb – az emberek és vállalkozások mindennapjait érintő – kérdésekben a választók melyik kormányfőjelöltet tartják alkalmasabbnak az elvárásaiknak megfelelő politika megvalósítására. A Századvég feltérképezte, hogy a magyarok Orbán Viktor miniszterelnökben vagy baloldali kihívójában, Márki-Zay Péterben látják-e inkább érdekeik hatékony képviseletének garanciáját.
A felmérés alapján fontos hangsúlyozni, hogy a megkérdezettek kétharmada (66 százaléka) úgy véli, hogy Orbán Viktor a későbbiekben is megvédené Magyarországot az illegális migrációtól, míg Márki-Zay esetében mindössze a 15 százalékuk nyilatkozott így. Hasonló képet láthatunk a rezsicsökkentés fenntartása, illetve a gyermekvédelem kérdésében is. A válaszadók többsége (62 százalék) szerint a regnáló miniszterelnök – a rezsicsökkentés révén – a jövőben is megvédené a lakosságot a növekvő energiaáraktól, továbbá
61 százalék véli úgy, hogy Orbán Viktor a gyermek- és családvédelem pártján áll, ezzel szemben a baloldal miniszterelnök-jelöltjéről a megkérdezettek számottevően kisebb hányada (16 százalék) feltételezi a rezsicsökkentés megőrzését, illetve a családbarát politika folytatását (24 százalék).
A kutatás rávilágít arra is, hogy a magyarok többsége (54 százalék) szerint inkább Orbán Viktorról mondható el, hogy létrehozna, illetve megvédene munkahelyeket és talpra állítaná a gazdaságot (52 százalék), mint Márki-Zay Péterről (25 és 29 százalék). Ehhez hasonlóan a válaszadók 51 százaléka úgy vélekedik, hogy a szóban forgó két politikus közül inkább a jelenlegi kormányfő képviseli a munkából élőket, ezzel szemben 29 százalékuk eltérő véleményt fogalmazott meg. Érdekesség, hogy a magyarok fele úgy látja, hogy Orbán Viktor képviseli a jövőt, azonban 31 százalékuk szerint ez Márki-Zay Péterről mondható el.