Orbán Viktor elmondta, mire kell használni a következő egy évet

„Újraindítjuk Magyarországot!” – írta legfrissebb bejegyzésében Orbán Viktor, aki újabb videót osztott meg a péntek reggeli rádióinterjújából. Ebben arról beszélt, hogy a világjárvány megrángatta az embereket. „A következő egy évet arra kell használni – a 2022-es évről is beszélek –, hogy visszaerősítsük az országot is meg a családokat is. Tehát most nem tartalékolni kell, hanem most oda kell adni a 13. havi nyugdíj következő heti szakaszát, a második heti nyugdíjrészt is. Most kell bevezetni a fiataloknak az adómentességet, ha dolgoznak, most kell visszaadni, ha a gazdasági növekedés eléri az 5,5%-ot. Ha föl tudjuk emelni a gazdasági növekedést erre a szintre, most kell visszaadni a befizetett adót, és így tovább” – magyarázta a miniszterelnök a videóban. A vírussal szemben egyedül az oltás jelent védelmet, aki beoltatja magát védett, aki nem, potenciális beteg – jelentette ki Orbán Viktor a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken. Az oltásokról A kormányfő azt mondta, Magyarországnak az oltások tekintetében másfél, két hónapnyi előnye van az Európai Unió összes többi országával szemben, „mert hamarabb szereztünk vakcinát, és gyorsabban oltottunk”. Hozzátette: az élet újraindításában is az elsők között vagyunk. A miniszterelnök úgy fogalmazott, nagyon aggasztja azonban, hogy van hárommillió ember, aki nem oltatta be magát. Aki nincs beoltva, azt meg fogja találni a vírus, „van potenciálisan hárommillió beteg emberünk” – hangsúlyozta Orbán Viktor, és arra kért mindenkit, „ne üljön föl a szép nyári hangulatnak” „meg a szép adatoknak”, aki nem oltotta be magát, az regisztráljon és oltassa be magát. A miniszterelnök arra is felhívta a figyelmet: aki be van oltva, az mostani tudásunk szerint az eddigi vírusvariánsokkal szemben is védett. A szakemberek egyelőre nem jelzik előre azt, hogy horizonton lenne olyan variáns, amellyel szemben az eddig alkalmazott oltások ne védenének – mondta. Orbán Viktor az oltás felvételére buzdított a mutációk miatt, és arra kért mindenkit: „béküljünk meg azzal a gondolattal, hogy a vírussal szemben egyedül az oltás jelent védelmet.” Az európai uniós minimumadó tervéről Orbán Viktor – gazdasági kérdésekre áttérve – az európai uniós minimumadó tervét úgy értékelte: Magyarország nemzeti érdeke, hogy ne fogadjon el kívülről ráerőltetett adószabályokat. A mostani gazdasági növekedés, az előttünk álló siker kiindulópontja az az adórendszer, amely Magyarországot versenyképessé teszi; a rendszer megváltoztatása, az adóemelés életszínvonal-csökkenést eredményezne – fejtette ki. Az adóemelés a magyar gazdaság számára méreg – hangsúlyozta. A helyreállítás időszaka jön A kormányfő leszögezte, most nem a tartalékolás, hanem a helyreállítás időszaka jön. A következő évet az ország és a családok „visszaerősítésére” kell használni – jelentette ki. Most nem tartalékolni kell, hanem oda kell adni a 13. havi nyugdíj következő heti részét, most kell bevezetni a fiatalok adómentességét, és – ha a gazdasági növekedés eléri az 5,5 százalékot – visszaadni a befizetett adót, illetve meg kell megállapodni a vállalkozókkal a 200 ezer forintos minimálbér feltételeiről. Hozzátette: az államadósságnak eközben vissza kell térnie a csökkenő pályára, de nem most van itt a radikális csökkentés időszaka. A migrációról A migrációval kapcsolatban jelezte: a jövő heti miniszterelnöki EU-s csúcson is téma lesz, mert óriási mértékben megnőtt a migrációs nyomás, és újra előkerült az a terv, hogy vegyék át a tagállamok a déliek által beengedett migránsokat. Kijelentette: Magyarország ezt eddig is „sziklaszilárdan” ellenezte, mert a migrációt rossz dolognak tartja. A kormányfő szerint Magyarországnak négy migrációs védvonala van: keleti irányban Afganisztánban, déli irányban Malinál, a második védvonal a Földközi-tenger, illetve Törökország, a harmadik Szerbia déli határai, a negyedik pedig a szerb-magyar határ. Úgy értékelt: Magyarország nem csak egy közös NATO akcióban vállalt szerepet Afganisztánban, hanem ezzel a saját érdekeit is védte. Jelezte azt is: folyamatosan vizsgálják a katonai részvétel lehetőségét Maliban is. „Ott mi nem kalandozunk, nem illetéktelenül tűnünk föl a világ távoli pontjain, hanem a magyar nemzeti érdekeket védjük, különösképpen a migráció nézőpontjából érthető módon” – fogalmazott. Gyermekeink védelméről A miniszterelnök arra a kérdésre, hogy melegellenes-e a parlamentben kedden megszavazott, pedofilokkal kapcsolatos törvény, úgy reagált: először is legyenek annyiban megengedők, hogy ebben leginkább a melegek véleménye számít. „Nekünk nem tűnik annak. Valamilyen okból nekik annak tűnik.” – tette hozzá. Szerinte a melegeknek érdemes elolvasniuk a törvényt, és ha ezt megteszik, akkor az első dolog, ami feltűnik majd nekik, hogy a 18 év fölöttiekre nem vonatkozik, hanem a „gyermekeink védelméről” szól. Megjegyezte: nem is akarnak olyan hasonló jogszabályt elfogadni, amely a 18 év felettiekre vonatkozik. Szerinte, ha a meleg közösség tagjai tovább olvassák a törvényt, akkor azt is látni fogják, hogy a kiindulópontja az: a gyermekek szexuális nevelése kizárólag a szülőkre tartozik, és ezt semmilyen intézmény nem veheti el. „Az nem fordulhat elő Magyarországon, hogy egy szülő egyszer csak azzal szembesül, hogy neki van egy elgondolása a saját gyermeke helyes szexuális neveléséről, és egyszer csak azt tapasztalja, hogy az iskolában valami mást mondanak a gyereknek vagy más történik. Mert ez a gyerek a szülőé, nem az iskoláé, nem az államé” – hangsúlyozta. Úgy folytatta: az államnak ugyan van gyermekvédelmi kötelezettsége, de a gyerek „mégis az apjáé és az anyjáé”, tehát ők döntenek a neveléséről. Szerinte ezen az alapon áll a törvény, amely azt mondja, hogy meg kell teremteni a lehetőséget, hogy valóban a szülő dönthessen ezekről a kérdésekről, illetve az iskolai szexuális nevelésnek a korlátait nagyon világosan fel kell állítani, a szülő jogait garantálni kell, és meg kell védeni a kiskorú gyermekeket attól, hogy olyan tartalmak legyenek elérhetők a számukra bármilyen felületen, amelyek egyébként ellentétesek azzal a nevelési elgondolással, amely szerint a szüleik őket nevelik. A kormányfő kérdésre válaszolva azt mondta: Brüsszel szerinte nem talál majd olyan szempontot, amely alapján kötelezettségszegési eljárást indíthat az ügyben.