Bejelentették a kutatók: ez az étrend segít hozzá legjobban a hosszú élethez

A hosszú élethez a kutatások szerint is sok minden kell: a rendszeres mozgás, az értelmes tevékenység, a társas kapcsolatok mind számítanak. De az sem mellékes, hogy mit eszünk. Az új kutatások tovább erősítik azt a véleményt, amely szerint a hosszú élethez legjobban a mediterrán étrend segít hozzá.

A kutatók 612 felnőtt, 65 és 79 év közötti életkorú embert kértek arra 5 különböző európai országban, hogy egy évig kövessék a teljes kiőrlésű pékárukat, sovány húst és halat, zöldséget és gyümölcsöt, valamint hüvelyeseket bőven tartalmazó mediterrán étrendet, amely időnként még egy-egy pohár vörösbort is megenged. A vizsgálat kezdetén és végén is felmérték az érintettek kognitív képességeit és vizsgálták a bélflórájuk állapotát. Az eredmények arra utalnak, hogy a mediterrán diéta követése csökkenti a szervezetben a gyulladásokat, ami mind az agyműködést, mind pedig a bélflórát egészségesen és frissen tartja, vagyis lelassítja az öregedés folyamatát a szervezetben.

A kutatók szerint óriási problémát jelent, hogy az idős emberek gyakran egyoldalúan táplálkoznak, és ez a bélflóra egyensúlyának felborulásához vezethet. A vizsgálat résztvevői esetében székletminták alapján vizsgálták a bélflóra állapotát az egyéves mediterrán étrend bevezetése előtt, majd egy év múlva. Ezen kívül pedig az életmódjukkal kapcsolatban is kikérdezték a résztvevőket. Általánosságban az derült ki róluk, hogy viszonylag kevés rostot esznek, és C-, B6-, B9-vitaminból és tiaminból, valamint egyes ásványi anyagokból, például magnéziumból és vasból, illetve egészséges zsírsavakból is kevesebbet visznek be a kelleténél. A kutatás résztvevőit arra kérték, hogy egyenek több zöldséget, hüvelyest, gyümölcsöt, olajos magvakat, olívaolajat és halat, miközben csökkentik a vörös húsok, a tejtermékek és a telített zsírsavak mennyiségét az étrendjükben – ahogy ez a mediterrán étrendre általában jellemző. Komolyabb megszorításokat viszont nem vezettek be a résztvevők étrendjében. Ezek a változtatások mind ahhoz vezettek hogy a kutatás végén mind a résztvevők kognitív működése, mind pedig a bélflóra állapota javult az egy évvel korábbi mérésekhez képest.

Ahhoz, hogy a mediterrán étrendből a legjobbat hozzuk ki, sok rostot, egészséges zsiradékot (vagyis növényi, főként olívaolajat), illetve a fent említett vitaminokat kell minél nagyobb adagban fogyasztani. Végül pedig arra sem árt odafigyelni, hogy a mediterrán országokban élők számára az étkezés egyrészt örömforrás, másrészt pedig közösségi cselekvés. Ezzel pedig arról az optimizmusról, illetve azokról a társas kapcsolatokról gondoskodnak, amelyekre szintén nagy szükség van a hosszú, egészséges élethez.