kulcsár edina
Húsvét előtt akad bőven füstölni való: sonka, kolbász, szalonna. Kell tehát a füstölő, ha pedig nincs a közelben senkinek, akkor bizony meg kell oldani valahogy!
Nem szalad a szomszéd faluba jó ötletekért történetünk inkognitóhoz ragaszkodó ezermestere – itt és most nevezzük őt Sanyinak. Tehát ez a bizonyos Sanyi megszokta, hogy maga oldja meg a hétköznapok gondjait, amit lehet, megjavít, megbütyköl, vagy éppen megépít valamit a semmiből. Egy füstölő nem okozhat gondot!
Az idei szezon nagy dobása – legalábbis részéről – mindenképpen az egykori tűzoltó öltözőszekrényből kialakított füstölő, ámbár a paradicsompasszírozóból összeütött fürjtojás füstölő sem semmi! Megint csak kiderült: leleményes nép a magyar!
A szekrényt egy tűzoltólaktanya korszerűsítésekor cserélték le. Ment volna a kukába, de derék Sándorunk utánanyúlt, megmentette. Arra gondolt, jó lesz majd valamire a masszív fémdoboz.
Az idei kolbásztöltéskor jött a felismerés, hogy milyen helyre füstölő alkalmatosság válhatnék a hosszúkás fazonú, háromajtós szekrényből. Sanyi némi fejvakargatást és gondolkodást követően neki is esett a melónak: megszüntetett egy oldalfalat, a korábban egy irányba nyíló ajtókat pedig átigazította, most kettő praktikusan jobbra-balra nyílik, így kényelmesen hozzá lehet férni a belső térhez. Odabentre tartódeszkát csavarozott, erre került a rúd, amiről kellemesen le lehet lógatni a párba kötött kolbászokat, no és a szalonnát.
A füstöléshez nélkülözhetetlen fűrészport a szekrény aljába helyezett tálcába lehet betölteni – ez is afféle házilagos szerkezet, fő egysége egy kibelezett fridzsider hőcserélője. A rendszer prímán működik, a nyugállományú tűzoltószekrényben most egyszerre akár 15 kiló kolbász füstölhető!
Eddig meg is volnánk szépen, csakhogy van ennek a Sanyinak egy tűzrőlpattant felesége, aki rájött, hogy neki is kell egy füstölő, méghozzá fürjtojásokhoz. Fejébe vette ugyanis, hogy fürj-tarásba kezd, és úgy gondolja, ezen a téren előre kell gondolkodni. Mire érkeznek a fürjek, legyen meg a füstölő. Szólt hát az urának, hogy intézkedjen. Sanyi nem sokáig érlelte a gondolatot, pikk-pakk kipattant fejéből a szikra.
Volt egy régi gázkonvektora – ennek részeiből lett a tojásfüstölő teste és talpa. A cső aljába egy konzerves dobozt tett, ez rejti a parazsat és a fűrészport. A szerkezet tetejére a fészerben talált, használaton kívüli paradicsompasszírozó került, ami praktikus, mert a lyukacsokon keresztül biztosított a megfelelő, visszafogott szellőzés.
Eme fedél alá eresztik le drótkosárban a tojásokat. Szerencsére Sanyi ötlete megint csak zseniálisnak bizonyult, a készülék tökéletesen füstöl!