Gutenberg nyomdájából származó bibliát árvereznek, elképesztő, mennyit érhet

Az árverésre kerülő bibliát Gutenberg utódai, Johannes Fust és Peter Schöffer készítették 1462-ben, még a feltaláló életében. A 481 lapból álló könyvet teljes egészben pergamenre nyomtatták, és Itáliában kapott színes és arany iniciálékat. Utolsó oldalára pirossal írták rá a készítők nevét és az előállítás dátumát, ami az első impresszum egy nyomtatott könyvben.

A Fust-Schöffer-féle bibliából kétszáz-kétszázötven készülhetett, mintegy kilencven maradt fenn, de legnagyobb részt töredékekben. Teljes egészében körülbelül húsz könyv van meg, és ezekből csak három található magántulajdonban, a többit könyvtárakban, levéltárakban őrzik. A most kalapács alá kerülő Biblia latina egy névtelenséget kérő családé. Az árverést szervező Ketterer Kunst aukciósház egymillió eurós leütési árral számol.

Ez egy egészen különleges biblia, amelyet különösen értékessé tesz, hogy pergamenre nyomtatták, betűi pedig a középkori kézírást utánozzák – mondta a KNA katolikus hírügynökségnek Jan Graefe, a Münsteri Egyetem bibliamúzeumának szakértője.

Graefe szerint legalább kétmillió eurót fognak adni érte, amit egyetlen múzeum sem engedhet meg magának. Szép lenne azért, ha az új tulajdonos nyilvánosan is bemutatná – tette hozzá.

Európában a 15. századig, Gutenberg találmánya előtt a könyveket főként kolostorokban vagy bérmásolókkal másoltatták, ahol az írnokok kézzel másoltak. A könyv ennélfogva ritkaság volt. Amíg kézzel egy évig is eltartott egy Biblia lemásolása, a Gutenberg nyomdával ugyanennyi idő alatt több száz másolatot lehetett készíteni. Ugyan minden lapot külön kellett beletenni a gépbe, aminek korlátos volt a gyártási sebessége és minden laphoz kézzel kellett szedni a betűket, ami a különböző oldalak adott idő alatt előállított számát korlátozta, de mindezzel együtt is a sebesség növekedése hatalmas volt. A kézzel másolt könyvek nyomtatott könyvekkel való helyettesítésének terjedését a kezdetben ugyanakkor nem mindenki fogadta kitörő örömmel. A pápai szentszék fontolóra vette, hogy a könyvnyomtatás iparának űzését a keresztény egyház kösse engedélyhez (amit aztán később elvetettek), néhány nemes pedig azért nem engedte a nyomtatott könyveket a könyvtárába, mert azok leértékelték volna ritka kézirataikat. Az ellenállástól függetlenül Gutenberg könyvnyomtatása gyorsan elterjedt egész Európában. A találmány 1453-as megjelenésétől számítva harminc éven belül Magyarországtól Spanyolországig és Olaszországtól Angliáig több városban is visszafordíthatatlanul megindult a könyvnyomtatás.