POLITIK
Ursula von der Leyen félreverte a harangokat.
Az 54 napja tartó közel-keleti konfliktus már kézzelfogható gazdasági hatásokkal jár az Európai Unió számára – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken Cipruson.
A Nicosiában az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek informális találkozóját követő sajtótájékoztatóján a brüsszeli testület vezetője rámutatott: a konfliktus kezdete óta az EU importált fosszilis energiahordozókra fordított kiadásai több mint 25 milliárd euróval emelkedtek, miközben az energia mennyisége nem nőtt.
Von der Leyen hangsúlyozta:
a helyzet egyértelművé teszi, hogy az uniónak csökkentenie kell a külső fosszilis energiaforrásoktól való függőségét, mivel ez kiszolgáltatottá teszi a válságokkal szemben.
A bizottság elnöke szerint ezzel párhuzamosan fel kell gyorsítani a hazai, megfizethető és tiszta energiaforrások – mindenekelőtt a megújuló energia és az atomenergia – fejlesztését. Ezek az energiaforrások növelik az ellátásbiztonságot, stabilitást biztosítanak, az Európai Unión belül előállíthatók, és hosszú távon olcsóbbak.
Az azonnali uniós intézkedésekről szólva elmondta: az EU nem egységes megoldást kínál, hanem eszköztárat dolgozott ki, figyelembe véve, hogy a tagállamok energiamixe jelentősen eltér egymástól.
Hozzátette: a támogatásokat elsősorban a leginkább rászorulókhoz kell eljuttatni, Kiemelte, hogy az intézkedéseknek ideiglenesnek kell lenniük, világos kivezetési dátummal, és mindenekelőtt európai szinten összehangoltan kell megvalósulniuk a maximális hatás érdekében.
Elmondta: ezt a megközelítést kívánják alkalmazni az üzemanyagkészletek – különösen a kerozin és a dízel – esetében is, ahol a piacok szűkülése tapasztalható.
A bizottság elnöke szerint az EU teljes energiafelhasználásának mintegy háromnegyede jelenleg fosszilis energiahordozókból származik, míg a villamos energia aránya mindössze 25 százalék, ami elmarad az Egyesült Államok és Kína szintjétől. Ezért – mint mondta – fel kell gyorsítani az villamosítást, ennek érdekében a nyárig cselekvési tervet mutatnak be.
Az Európai Unió versenyképességével kapcsolatban közölte:
az EU aláírta az „Egy Európa, egy piac” ütemtervet, amely a belső piac 2027 végéig történő kiteljesítését célozza.
Az ütemterv öt fő pillére között említette a szabályozás egyszerűsítését, a határokon átnyúló üzleti akadályok lebontását, a szabadkereskedelem erősítését, az energiaárak csökkentését és a dekarbonizációt, valamint a digitális és mesterségesintelligencia-átállás felgyorsítását.
A következő többéves uniós költségvetéssel kapcsolatban elmondta: az kulcsszerepet játszik a versenyképesség erősítésében, mivel képes a beruházások kockázatának csökkentésére és a magántőke bevonására.
Kiemelte ugyanakkor: 2028-tól az EU-nak meg kell kezdenie a helyreállítási alapok forrásaira felvett hitel visszafizetését, miközben növelni kell a kiadásokat az új prioritások – például a versenyképesség, a mesterséges intelligencia, a kvantumtechnológia, a védelem, a biztonság és az energia – területén, valamint fenn kell tartani a hagyományos politikák, így a közös agrárpolitika és a kohéziós politika finanszírozását is.
Mint mondta, ha mindezek teljesítését biztosítani kívánják, elengedhetetlen az új uniós saját források bevezetése. Ennek hiányában a tagállami befizetések növelése vagy a kiadások csökkentése között kell választani.
A védelmi együttműködésről szólva hangsúlyozta: megkezdődött a kölcsönös védelmi klauzula gyakorlati alkalmazásának részletes kidolgozása. Bár a szerződések egyértelműen rögzítik a tagállamok kötelezettségét egymás támogatására, a konkrét végrehajtási mechanizmusok még további tisztázásra szorulnak.
Hozzátette:
a cél olyan rendszer kialakítása, amely hasonlóan hatékonyan működik, mint az uniós polgári védelmi mechanizmus, és képes kezelni a fegyveres konfliktusokat megelőző „szürkezónás” fenyegetéseket is, például a kibertámadásokat, a dezinformációt és a hibrid műveleteket.
Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva von der Leyen elmondta: a folyamat kétoldalú kötelezettségvállalás, a tagjelölt országoknak kemény reformokat kell végrehajtaniuk, és csak ezek teljesítése esetén léphetnek előre. Ugyanakkor, ha teljesítik a feltételeket, joggal számíthatnak az előrelépésre a folyamatban – tette hozzá.
Kiemelte, hogy a csatlakozás végső soron politikai döntés, amelyet a tagállamok egyhangúlag hoznak meg, ugyanakkor az érdemalapú előrehaladás elvét mindkét félnek tiszteletben kell tartania. Az elnök szerint Ukrajna az elmúlt hónapban jelentős erőfeszítéseket tett, és fontos reformokat hajtott végre, amelyek lehetővé tették például európai uniós források felszabadítását. Hozzátette: ezeket az eredményeket az Európai Uniónak is el kell ismernie és jutalmaznia kell.
Az Irán elleni uniós szankciók lehetséges enyhítéséről szólva hangsúlyozta: az Európai Unió álláspontja szerint ezt a „feszültség csökkentésének ellenőrizhető bizonyítékaihoz” kell kötni, különösen az iráni nukleáris program visszaszorítására irányuló nemzetközi erőfeszítések terén. Emellett változásra van szükség az iráni hatóságok belső elnyomó politikájában is.
Emlékeztetett arra, hogy a szankciós rezsimet éppen az iráni vezetés magatartása miatt vezették be. Hozzátette: nem szabad megfeledkezni arról, hogy az idei év első hónapjában 17 ezer fiatal vesztette életét. Von der Leyen hangsúlyozta: a szankciók feloldásáról csak akkor lehet szó, ha ezek az okok megszűnnek.
Közel 1 milliárd euró értékű gazdasági és energiapiaci intézkedéscsomagot jelentett be holland kormány a közel-keleti konfliktus gazdasági hatásainak enyhítésére, ezzel az ország az olajválság-kezelési terv első szakaszába lépett – írta az NL Times hírportál hétfőn.
A 967 millió eurós csomag 627 millió euró közvetlen kiadást és 340 millió eurónyi, 2026-ra vonatkozó adóintézkedést tartalmaz. A kabinet célja az emelkedő energiaárak hatásainak mérséklése, a lakosság vásárlóerejének megőrzése, a vállalkozások ellenálló képességének erősítése és az energiabiztonság javítása. Az intézkedések között szerepel az adómentes utazási költségtérítés emelése kilométerenként 0,25 euróra, a teherautók útdíjának eltörlése, valamint a kisebb haszongépjárművek adójának legalább hat hónapra szóló, 50 százalékos csökkentése.
A kormány ugyanakkor nem csökkenti az üzemanyagok jövedéki adóját, mivel álláspontja szerint ez túl költséges és nem kellően célzott lépés lenne. A csomag részeként támogatást nyújtanak alacsony és közepes jövedelmű háztartásoknak használt elektromos autók vásárlásához, valamint 195 millió eurót különítenek el az energiaszámlák emelkedése által érintett családok megsegítésére szolgáló alapba.
Az energiahatékonyság javítására 180 millió eurót fordítanak, ezt lakóingatlanok szigetelésének finanszírozására lehet fordítani, továbbá külön forrásokat biztosítanak fenntarthatósági beruházásokra és a rossz energetikai állapotú lakásokban élők támogatására. A mezőgazdaság és a halászati ágazat egyaránt 25-25 millió eurós támogatásban részesül az energiafelhasználás csökkentése és a fosszilis energiahordozóktól való függőség mérséklése érdekében.
A kormány emellett az olajellátásban tapasztalható zavarok miatt aktiválta a nemzeti olajválság-kezelési terv első szintjét. A hatóságok szerint jelenleg nincs akut üzemanyaghiány, a készletek azonban fokozott figyelmet igényelnek.
A parlament szerdán vitatja meg az intézkedéseket, amelyek elfogadásához a kisebbségi kormánynak ellenzéki támogatásra is szüksége lesz.
Drágul az olaj és esnek a részvénypiacok, miközben az iráni iszlamista rezsim körüli konfliktus tovább eszkalálódik, és a kulcsfontosságú Hormuzi-szoros forgalmának akadozása egyre nagyobb nyomást helyez a világgazdaságra – számolt be a BBC.
A lap tájékoztatása szerint a Brent kőolaj ára hétfőn több mint 3 százalékkal, 115 dollár fölé emelkedett, míg az amerikai olaj ára is meghaladta a 100 dollárt, ahogy fokozódik a feszültség Perzsa-öböl térségében. A drágulás rekordközeli havi növekedést vetít előre.
Az ázsiai részvénypiacok eközben jelentős veszteségeket szenvedtek el: a Nikkei 225 2,8 százalékkal, a Kospi pedig közel 3 százalékkal esett vissza.
A helyzetet súlyosbította, hogy az Iránhoz köthető húszi lázadók támadásokat indítottak Izrael ellen, miközben Teherán további lépéseket helyezett kilátásba, beleértve a tengeri útvonalak fenyegetését is. A világ olaj- és gázszállításának jelentős része a Hormuzi-szoroson halad át, amelynek forgalma nagyrészt leállt.
Donald Trump egy interjúban úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok akár „el is veheti Irán olaját”, és hozzátette: „nem hiszem, hogy komoly védelem lenne ott, nagyon könnyen megszerezhetnénk” a kulcsfontosságú Kharg-szigetet.
A szállítmányozási szakértő Lars Jensen arra figyelmeztetett, hogy „még ha a Hormuzi-szoros holnap varázsütésre meg is nyílna, további áremelkedések várhatók”, mivel a korábban feladott olajszállítmányok csak most érkeznek meg a finomítókba.
Hozzátette: a konfliktus hatása „lényegesen nagyobb lehet”, mint az 1970-es évek olajválsága, és figyelmeztetett, hogy a műtrágyaexport akadozása miatt „gyorsan emelkedő élelmiszerárakra” kell számítani, különösen a szegényebb országokban.
Judith McKenzie befektetési szakértő szerint az árrobbanás hatása még nem teljes: „az olajsokkok nem jelennek meg azonnal”, ugyanakkor ha hamar megoldás születik, „javítható a helyzet”.
Egy másik elemző, Andrew Lipow úgy véli, a Brent ára hamarosan elérheti a 130 dollárt is. Mint mondta: „a legnagyobb félelmem egy globális gazdasági lassulás, mert a fogyasztók egyszerűen kifogynak a pénzből”, miközben az energia- és élelmiszerárak emelkednek.
A szakértők szerint a konfliktus további eszkalációja komoly nyomást gyakorolhat a világgazdaságra, miközben a piacok egyre nagyobb bizonytalansággal néznek szembe.
Ripost hírek
