kulcsár edina
Csak úgy zúdultak a kommentek Ildikó posztjára, amikor fotóit megmutatta az interneten. A képeken jól látszik, mennyire megváltozott, mióta leadta súlyfölöslegét. Eddig is szép volt de most gyönyörû!
A Budapesten élő Kertész Ildikó 23 évesen szülte első babáját, 28 éves korára pedig már háromgyerekes, nagycsaládos anyuka lett.
Mindhárom terhessége során jóval plusz szaladt fel rá, mint indokolt lett volna. "2010-ben már 102 kilót mutatott alattam a mérleg, teljesen eltorzultam, nem szerettem tükörbe nézni. Csak akkor mozdultam ki otthonról amikor muszáj volt, de olyankor is rettegtem, nehogy találkozzak ismerőssel" - mesélte a %RIPOST%-nak.
Főleg az zavarta, hogy képtelen volt csinosan öltözködni. "Tudtam, hogy változtatnom kell, mert az nem lehet, hogy így éljem le az egész életem."
Ildikó nagy levegőt vett és 2011-ben belevágott a fogyókúrába. Eleinte nem tudta, merre tapogatózzon, többféle módszerrel is próbálkozott. "Végül a kódrendszeren alapuló életmódváltásnál kötöttem ki, a szénhidrátokról szinte teljesen lemondtam, húsra és zöldségre váltottam, igaz, ekkoriban még csak minimálisat mozogtam. 2014-re sikerült ezzel a módszerrel68 kilóra lefogynom. S hogy a bőröm ne ereszkedjen meg, minden leadott 5 kiló után 2-3 hónap szünetet tartottam, hogy a testem és a bőröm a regenerálódhasson."
Ildikó 2014-ben, tehát két éve kezdett edzeni. "Hamar rájöttem, hogy az izomépítéshez fehérje alapú táplálkozás szükséges, most is ehhez tartom magam. Jelenleg 56 kiló vagyok, heti 4 alkalommal járok edzeni és kétszer futni. De már régóta nem a fogyás, hanem a sport szeretete miatt edzek. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a családom rengeteget segít, férjem mindenben mellettem áll és biztat. A gyerekek is tudják, hogy anya néha hajnalban, vagy este elmegy edzésre, persze próbálom az időmet úgy beosztani, hogy a család ezt ne érezze."
Eleinte voltak nehéz pillanatok, mikor a szénhidrátmegvonás miatt türelmetlenebb voltam, néha mindenféle előzmény nélkül rám tört a sírás. Sokszor egyszerűen úgy éreztem, élni sincs kedvem, vagy csak szimplán sajnáltam magam.
De ahogy a kilók tűntek el rólam, úgy jött vissza az életkedvem, napról-napra kivirultam.
Ezelőtt 6 éve álmodni sem mertem arról, hogy idáig eljutok, hogy valaha hordhatok S-es méretű ruhát, hogy valaha én oszthatom meg a történetemet másokkal... A napokban olvastam egy cikket egy lányról aki 70 kiló súlyfeleslegtől szabadult meg, ebben a cikkben elhangzott egy mondat:
szerintem ez a mondat nagyon igaz és benne van minden."