BOZÓT

Aljas mód­sze­rek­kel csap­tak be ki­szol­gál­ta­tott em­be­re­ket

Nincs ha­tára a nye­re­ség­vágy­nak. A jó üzlet re­mé­nyé­ben gát­lás­ta­lan mód­sze­re­ket al­kal­mazó, ki­szol­gál­ta­tott em­be­re­ket be­csapó cé­ge­ket súj­tott a le­het­sé­ges leg­ma­ga­sabb bír­ság­gal a Gaz­da­sági Ver­seny­hi­va­tal.
  • Szerző: itgy

Tisztességtelen, elfogadhatatlan módszerekkel vettek rá kiszolgáltatott, mozgásukban korlátozott embereket arra, hogy olyan eszközöket vásároljanak, amelyekre vagy nem volt szükségük, vagy nem tudták használni azokat. 

A három, azonos vállalkozáscsoportba tartozó cég képviselői mozgáskorlátozottakat és végtaghiánnyal élőket kerestek fel a lakásukon, kórházakban, valamint idősotthonokban, ésigyekeztek rábeszélni őket gyógyászati segédeszközök (protézisek, gyógycipők) megrendelésére, illetve felíratására.

A felvétel illusztráció.
A felvétel illusztráció.

Kiszolgáltatottságukra alapozva ugyanakkor a vállalkozások – pszichés nyomásgyakorlással, illetve kihasználva az értékesítés körülményeit, időzítését és helyszínét –

olyan döntésekre késztették őket, amelyeket egyébként nem hoztak volna meg.

Az is kiderült, hogy a vállalkozások több esetben a cég „ajándékaként”, ingyenes szolgáltatásaként tüntették fel a közgyógyellátás keretében térítésmentesen járó eszközöket az erre jogosultak számára.

A Gazdasági Versenyhivatal ezért maximális mértékű versenyfelügyeleti bírságot szabott ki a PRO-VALETUDO Kft.-re, a PVO Retails Hungary Kft. -re (f.a.) és a Monus Global Kft.-re, mert

tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytattak kiszolgáltatott fogyasztókkal szemben.

A GVH közleménye szerint a három társaság – a fogyasztói jelzések, panaszok ellenére – nem az elvárható szintű szakmai gondossággal járt el a legyártott termékek minősége, alkalmazhatósága, a garanciális igények érvényesíthetősége ellenőrzésekor, sőt,

Eközben a címlapon

a feltártak nem csupán egyedi esetek voltak, hanem rendszerszintű problémákra hívták fel a hatóság figyelmét

a cégek panaszkezelési és garanciális teljesítésével kapcsolatban.

A versenyhatóság a bírság megállapításakor kiemelten vette figyelembe az érintett fogyasztói kör sérülékenységét.

Súlyosító körülményként értékelte azt is, hogy a jogsértő kereskedelmi gyakorlat társadalombiztosítási célú közpénzek szükségtelen kifizetését is eredményezte.

A GVH ezért a törvényben meghatározott maximális mértékű bírságot, összesen 49 millió forintot szabott ki a három cégre.