
Sok a tévhit, ezt érdemes tudni a tea fogyasztásáról
Reggel vagy délután, télen vagy nyáron – a tea mindig életünk része. Rengeteg tévhit és rossz módszer él a fejünkben ezzel kapcsolatban, ezért érdemes egy kicsit jobban megismerni. Varga Marianna teaszakértő segít.
Idén is csendesen telt a tea májusi világnapja, pedig Varga Marianna teaszakértő szerint – aki Magyarország egyetlen teanagykövete – bőven lenne mit ünnepelnünk.

„A tea a legtisztább, legegészségesebb ital a vízen kívül. Egyedülálló abban, hogy nincs semmilyen mellékhatása” – emelte ki a szakértő a hot! magazinnak.
Marianna kertészmérnöki diplomával először a borok világába csöppent bele: Egerben és Ausztráliában is borászkodott, majd London felé vette az irányt.
Ott magával ragadta az angolok teaszeretete.
Ahogy ő fogalmaz: a borospoharat teáscsészére cserélte. Ma már a Dunakanyarban foglalkozik főállásban a teával: saját teakeverékeket készít, workshopokat tart, céges eseményeken teabárral jelenik meg. És ami a legfontosabb: ő a teanövény európai termesztésének egyik kulcsszereplője.
„Európa több országában elkezdtek nemesíteni kifejezetten hidegtűrő fajtákat. Egy holland kertésztől kaptam a felkérést, hogy kipróbálnám-e Magyarországon ezeket; azokat nevezik teanagykövetnek, akik csatlakoztak ehhez a projekthez” – magyarázta.
A nagymamák is tévednek a tea kapcsán
Marianna nemcsak issza, hanem termeszti is a teát: a saját teakertjében jelenleg 150 cserje zöldell. A kutatásaiért 2020-ban még Az Év Agráremberének is jelölték.

„Most lesznek hétévesek a teáim. Egy nyáron ötször is tudok szüretelni, egy cserjéről egy alkalommal két csészényi készül” – mesélte.
Ahogy egy évtizeddel ezelőtt a kávét, ma a minőségi teát szeretnék megismerni az emberek. Ám a legtöbben még mindig filteres, aromásított „gyümölcsteát” isznak, illetve olyasmit, ami tulajdonképpen nem is tea.
A tea csak az, ami a teacserje leveléből készül, aromák nélkül. A gyümölcsökből és gyógynövényekből főzött italokat főzetnek kellene nevezni
– világosított fel Marianna, vagyis a nagymama „kamillateája” is csak egy gyógyító főzet.
Egy másik nagy kérdés az ízesítés. Az angolok legendásan tejjel isszák a teát, de ahány ország, annyi szokás.
„Kínán kívül mindenhol ízesítik az italt, ez nem ördögtől való, de ne nyomjuk el az aromáját! Az arabok datolyát esznek mellé, a tibetiek jakvajat tesznek bele, az oroszok dzsemet. Bár évek óta kutatom, arra még nem találtam magyarázatot, hogy mi miért ízesítjük citrommal; a környező országokra sem jellemző. Talán az aszkorbinsavból ered, amit régen C-vitamin-pótlásra javasoltak, és azt itták meg teában. Biztosat azonban nem lehet tudni” – árulta el a teanagykövet.

Több, mint ázott levél
Marianna hisz abban, hogy nem kell feltétlenül egzotikus országokba utazni, hogy megértsük, mi a valódi tea. Ma már idehaza is minőségi alapanyagokat vásárolhatunk, és rengeteg lehetőségünk van tanulni a tea kultúrájáról.
Európában nem az a cél, hogy versenyezzünk Ázsiával, hanem hogy edukáljunk. A tea lehet szertartás, énidő, társasági program: sokkal több, mint egyszerű folyadékpótlás.
Így főzzön teát
A filteres teákat felejtsük el, a szálasoknál pedig a legfontosabb az áztatás.
– Egy zöld teát nem szabad 100 fokos vízzel leönteni: elég 80 fok és maximum két perc. Máskülönben a csersav kioldódik, és keserű lesz – tanácsolta Marianna.
A világ legnagyobb teadélutánja
A Guinness Rekordok Könyve szerint a legnagyobb teadélutánt 2005-ben tartották Ausztráliában: a rák elleni jótékonysági rendezvényen 280 246 ember teázott.






