kulcsár edina
Amikor egy rossz, esetleg bántalmazó kapcsolatról hallunk, szinte mindenkiben felmerül a kérdés: miért nem menekült el az áldozat már az első jeleknél? Azért, mert ez egyáltalán nem olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre látszik.
A mérgező kapcsolatok könnyen függővé tehetnek. Nem csak egy bántalmazó házasság, de az a barátnőd is, aki mindig drámázik, és mindig a te válladon sírja ki magát. De vajon mi az oka, hogy nem tudunk szabadulni ezekből a kiborító játszmákból?
Az egyik tényező gyakran az alacsony önbecsülés, és az, hogy nehezen húzunk határokat abban: meddig lehet kihasználni bennünket. De van egy másik pszichológiai jelenség is, amelyik erre az útra térít: a kiszámíthatatlanság.
Az egészséges kapcsolatok sem feltétlenül kiszámíthatóak, de egy korrekt partnertől általában tudjuk, mit várhatunk. A kiszámíthatatlan kapcsolatokhoz viszont soha nem lehet hozzászokni, így azt az agyunk mindig újdonságként értelmezi.
Az úgynevezett hedonikus adaptáció az agyunknak az a képessége, hogy hozzászokjon a jó vagy a rossz helyzetekhez. Ám ez a jelenség egy kiszámíthatatlan partner jelenlétében egyszerűen nem kapcsol be, így ez a partner mindig izgalmas marad számunkra. Ez pedig sajnos függőséget is okozhat.
Az sem mindegy, milyen családban nőttünk fel. Akinek a szülei maguk is mérgező kapcsolatban éltek, az könnyen tekinti felnőttként is természetesnek az ilyen problémás viszonyokat. Lehet, hogy tudatosan épp elkerülni igyekszik az ilyesmit, tudat alatt azonban ez tűnik ismerősnek és kényelmesnek.
Épp ezért fontos, hogy felismerjük, amikor egy kapcsolat nem megfelelő számunkra, és megtörjük a mérgező mintákat. Nem szégyen segítséget kérni – sőt, akár felajánlani sem, ha egy barátunk sínylődik egy láthatólag bántalmazó kapcsolatban. Az áldozathibáztatás, a „miért nem vált el?” kérdés viszont nem segít!