Feldolgozhatatlan fájdalom: Egy nap különbséggel ragadta el a koronavírus Szilvia szüleit

Három hete küzd a koronavírussal a 47 éves Szilvia, az asszony kórházban fekszik és nemcsak a betegséggel vív harcot, lelkét a gyász emészti. A járvány egy nap különbséggel elragadta édesanyját és apukáját is.

Szilvi elismeri, hogy korábban túlzásnak tartotta a maszk folyamatos viselését, az emberek félelmét, most azonban sajnos saját bőrén tapasztalja meg a valóságot. Egy hete veszítette el édesapját, a 75 éves Ferencet és édesanyját a 73 éves Jolikát. Az asszony könnyeivel küszködve – a hatvani kórház koronavírus-osztályán lábadozva – mesélte el az elmúlt hetek kálváriáját a Borsnak.

„Mindannyian megkaptuk az influenza elleni védőoltást, így mikor édesapám rosszul érezte magát, arra gondoltunk, a vakcina dolgozik benne. Két nap múlva édesanyám is hasonló tünetekre panaszkodott – láz, végtagfájdalom, torokfájás –, és édesapám állapota is romlott, már alig tudott enni, fájt mindene. Újabb két nap múlva nálam az összes Covid-tünet jelentkezett, így anyukám értesítette a háziorvost, aki PCR- tesztet kért” – emlékezett vissza Szilvia.

A mintavételt követően Ferenc állapota olyan súlyossá vált, hogy azonnal mentőt kellett hívni.

„A mentőben beigazolódott a Covid-gyanú, akkor apu már komoly légszomjjal küzdött, így azonnal kórházba szállították. Nem akart menni, attól félt, hogy nem jut már ki a kórházból. Másnap reggel újabb szirénázó mentő jött, akkor édesanyámat és engem is bevittek” – mondta Szilvia.

Ferencet a kórház második emeletén kezelték, ott, ahol a súlyosabb eseteket látják el.

„Apu először oxigénmaszkot kapott, ekkor még beszéltünk is telefonon. Azt mondta, jobban van. Sajnos ekkor hallhattam utoljára a hangját. Miközben aput gépre tették, anyunak is súlyosbodott az állapota, így őt is felvitték a második emeletre, ahol azonnal lélegeztetőgépre került. Ami ezek után jött, azt senkinek nem kívánom. Mivel a nővérem tartotta a kapcsolatot az orvosokkal, ő értesített róla, hogy édesapám elhunyt. Még fel sem ocsúdtam, mikor másnap újabb telefont kaptam: anyu is elment” – mondta megtörten Szilvia, aki több napra olyan sokkos állapotba került, hogy nem tudtak vele beszélni a testvérei.

Szilvia már három hete pozitív, kedden kezdett el végre kicsit jobban lenni.

Végre elmúltak a rettenetes kínjaim, a hát- és fejfájdalmam, égő érzés a mellkasban, a zihálás, érzem, hogy lábra fogok állni! Hosszú lesz az út úgy a testi, mint a lelki felépülésig, de szerencsés vagyok, mert fantasztikus testvéreim vannak, akik mindenben segítenek.„

Szilvia azért osztotta meg az országgal a család fájdalmát, hogy megmutassa, mire képes a koronavírus.

”Betartottuk az alapvető szabályokat, de én nem hittem benne, hogy ez az alattomos vírus bekerülhet a családba. Mindenkit arra kérek, tegyen meg mindent mások és saját maga védelme érdekében„ – figyelmeztetett.