Nem hallgathatnak tovább Brüsszelben erről a kérdésről

A mai nap folyamán az EP plenáris ülésén vizsgálják a migrációból fakadó biztonsági kockázatokat. A bevándorlás ugyanis nemcsak humanitárius probléma, hanem a határokon átnyúló szervezett bűnözés legjobb táptalaja is. Az elmúlt években sokat lehetett hallani migrációs hátterű bűnbandákról, és az ezek között folyó bandaháborúkról. Ezeknek bandáknak a legfőbb tevékenységi körébe tartozik a drog, fegyver-és embercsempészet, valamint az utcai prostitúció működtetése, amellyel óriási károkat okoznak az európai társadalmakban.

Az egyik ilyen súlyos következmény a „migránsbűnözés”, a bűnbandák elszaporodása, amik droggal és fegyverekkel szennyezik be Európát napról napra. A migráns bűnbandák tevékenysége miatt sérülnek a balliberális oldal által is sokat idézett európai alapértékek, például a szabad mozgás.

A helyzet egyre rosszabb Európa-szerte. Migránsbandák tartanak rettegésben európai nagyvárosokat, kerületeket, és pár éve az is bebizonyosodott, hogy igenis léteznek no-go zónák. Amin a nyugat-európai politikai elit sokáig nevezett, arról kiderült, hogy nem más, mint az európai rögvalóság. Ennek ellenére sok balliberális párt, politikus és médium a mai napig arra törekszik, hogy elhallgassa, vagy elbagatellizálja ezeket a problémákat, hogy így a migráció kérdése lekerüljön az európai napirendről.

A Magyar Hírlap több példát is összegyűjtött.

Dánia 2019. novemberében fél évre visszaállította a határ-ellenőrzéseket a Svédországgal közös határszakaszain. A dánok arra hivatkoztak, hogy az utóbbi hónapokban egyre több erőszakos incidensre került sor Koppenhágában, amelyeket a dán hatóságok feltételezése szerint a svédországi Malmöből átkelő bűnbandák követtek el. Ilyen szintű határ-ellenőrzésre 1950 óta nem került sor a két ország között.

Malmö kapcsán rémisztő statisztika, hogy az elmúlt egy évben 40 bombatámadásra, illetve 50 lövöldözésre került sor, amelyben többen meghaltak. Ennek az erőszakhullámnak a terjedése miatt döntöttek úgy a dánok, hogy visszaállítják a határ-ellenőrzést a híres Oresund-hídon, hogy ne legyen Koppenhágából egy második Malmö. A svéd városban a lövöldözések és robbantások mindennapossá váltak, elterjedésük egy időre tehető az elmúlt évek migrációs válságának kirobbanásával, hiszen az ilyen erőszak cselekmények száma 2016 óta nő folyamatosan. Gyakran előfordul, hogy a bűnbandák háborújának ártatlan állampolgárok is áldozatul esnek.

Tavaly novemberben a svéd hatóságok is elismerték, hogy nemzetközi viszonylatban is példátlanul sok a robbantás Svédországban, sőt a svéd rendőrség különleges alakulatot állít fel a probléma kezelésére. Az új egység az erőszakos bűnözői csoportok elleni fellépés hatékonyságát hivatott növelni.

Pár hónapja a svéd miniszterelnök is elismerte, hogy a migránsok miatt nőtt a bűnözés az országban. Idézzük: „a menedékkérők sikertelen társadalmi integrációja és a rendőrség felkészületlensége is oka annak, hogy emelkedett a szervezett bűnözés szintje és az ezzel összefüggő erőszakcselekmények száma Svédországban”.

A skandináv országban a migrációs hátterű bűnözés más területeken is egészen elképesztő formákat ölt. Ahogy korábban megírták, egy szíriai születésű svéd politikust, a 27 éves Rashad Alasaadot tíz álruhás rendőr tartóztatta le otthonában – emberkereskedelem gyanúja miatt – miután októberben közzétettek róla egy rejtett kamerával készített botrányos videó felvételt, melyen a férfi maga vallotta be, hogy pénzért csempészett az országba migránsokat.

Bár európai parlamenti forrásoknk szerint az ügy napirendre kerülését az európai baloldal folyamatosan próbálta akadályozni, úgy látszik most végre mégis nyílt vitát lehet majd folytatni a Svédországban és Dániában kialakult helyzetről, a bűnbandákról és azok migrációs hátteréről.