Márki-Zay beállt az oltásellenesek táborába?

A Századvég által megkérdezettek 62 százaléka jó ötletnek tartja, hogy Magyarország a Brüsszel által lekötött vakcinák mellett más, keleti oltóanyagokat is beszerzett, ezzel szemben csupán 32 százalékuk látja úgy, hogy erre nem lett volna szükség. Márki-Zay ezt is másképpen látja.

A felmérés eredménye csattanós válasz Márki-Zay Péternek, aki – folytatva a baloldal oltásellenes akcióit – kijelentette, „komoly aggályok merülnek fel” a Sinopharm-vakcina kapcsán, szerinte „nem véletlen, hogy egyetlen európai uniós ország sem vett kínai vakcinát, nemhogy beadta volna a hatvan év felettieknek egy, a nem is tesztelt vakcinát”. Sőt, a baloldal miniszterelnök-jelöltje kijelentette azt is „ez egyébként a népirtás kategóriája, és azt gondolom, ez az egyik legfontosabb téma, amiben elszámoltatás kell”.

Mint ismert, 2021-ben – Brüsszel előnytelen vakcinabeszerzési szerződései következtében – oltóanyaghiány alakult ki Európában, így nehéz helyzetbe kerültek azok a tagállamok, amelyek kizárólag a „központi”, uniós beszerzésre alapozták a koronavírus-járvány visszaszorítása céljából alkalmazott oltási stratégiájukat. Annak érdekében, hogy Magyarország kiküszöbölhesse az említett nehézségeket, a gyógyszerészeti szakhatóság előbb az orosz Szputnyik V, majd a kínai Sinopharm-oltóanyag hazai engedélyezése mellett döntött. A szóban forgó lépés előfeltétele volt annak, hogy mihamarabb újraindulhasson az élet és a gazdaság Magyarországon, Márki-Zay Péter mégis „népirtásnak” nevezte a Sinopharm-vakcina alkalmazását.

Emlékezetes: tavaly májusban az egészségügyi világszervezet (WHO) jóváhagyta a Sinopharm vészhelyzeti alkalmazását, amely jelzés volt a nemzeti szakhatóságoknak az oltóanyag biztonságosságára és hatékonyságára vonatkozóan. A jóváhagyás nem tett különbséget a 18 éven felüli korosztályok között, vagyis a testület az idősebbek számára is engedélyezte a vakcina használatát. Mindemellett az oltóanyagok hazai engedélyezéséért felelős Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) szakemberei is az európai szabványok és előírások figyelembevételével látják el a munkájukat, amelynek során ugyanolyan pontossággal és igényességgel járnak el, mint nyugat-európai kollégáik.

Hollik: A baloldal újra csődbe vinné az egészségügyet Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója videónyilatkozatában azt mondta: a baloldal kijelölt miniszterelnök-jelöltje világossá tette, hogy szerinte az egészségügy üzlet, az ingyenes egészségügyi ellátás viszont illúzió. Márki-Zay Péter azt is kijelentette, hogy drasztikusan magánosítani akarja az egészségügyet, támogatja a vizitdíjat és a kórházi napidíjat is, a vidéki kórházakat vagy azok egyes osztályait pedig egyszerűen bezárná – tette hozzá. Hollik István úgy értékelte: ezek a javaslatok 100 százalékban a Gyurcsány-kormány egészségügyi politikáját tükrözik vissza. Annak viszont – folytatta – ismert a végeredménye: 600 milliárd forintot vontak ki az egészségügyből, vizitdíjat és kórházi napidíjat vezettek be és bezárták a vidéki kórházakat vagy azok egyes osztályait, illetve elvettek egyhavi bért az egészségügyi dolgozóktól, orvosoktól, ápolóktól. 2010-re a teljes egészségügyi rendszert csődbe vitték – összegzett.

A Fidesz kommunikációs igazgatója arra szólított fel: „ne engedjük, hogy visszatérjen a múlt politikája”, hiszen a Fidesz-KDNP-kormány az egészségügy területén is sok fontos eredményt ért el. „Van tehát mit veszítenünk az egészségügy területén is” – jegyezte meg. Hangsúlyozta: sok kormány próbálkozott, de a Fidesz-KDNP-kabinetnek sikerült megszüntetni Magyarországon a hálapénzt. Hozzátette: a Fidesz-KDNP emellett megbecsüli az egészségügyi dolgozókat, ezért az orvosok bére megtöbbszöröződött, az ápolók bére pedig jelentős mértékben emelkedett, valamint országszerte megújulnak a kórházak, szakrendelők, mentőállomások, háziorvosi rendelők.

„Ne hagyjuk tehát, hogy visszatérjen a múlt, hiszen Magyarországnak előre kell mennie, nem pedig hátra” – hangoztatta Hollik István.

Márki-Zay Péter nem csupán az egészségügyi szolgáltatók magánkézbe adását favorizálja, hanem az ellátás durva centralizációját is, ám a Századvég felmérése alapján az emberek 85 százaléka határozottan ellenzi a kórház-privatizációt.

Vannak olyan területek, mint a járóbeteg-ellátás, ahol lehet centralizálni, a fekvőbeteg-ellátásban igenis el kell fogadni, hogy sürgősségi vagy éppen szülészeti ellátás ne legyen a vidéki városokban vagy akár falvakban élők közelében” – idézte fel Márki-Zay Péter októberi kijelentését miniszterelnök-jelöltté választását követően az Mfor.hu. A portál emlékeztetett arra is, hogy Márki-Zay a februári járványhullám során azt mondta, az egészségügy bedöntésével térdre lehetne kényszeríteni a kormányt – ez a megnyilvánulás is sokat elárul a baloldal jelöltjének az ágazat működéséről, illetve az egészségügyi dolgozókról alkotott elképzeléseiről.

Amint azt az elmúlt napokban megírtuk, Márki-Zay Péter korábban számtalanszor kiállt a piaci alapon működő egészségügy mellett. Szerinte csak egy drasztikus magánosítás segíthet. Közölte: „A szomorú igazság az, hogy minden üzlet. Álszentség lenne azt mondani, hogy az egészségügy nem üzlet.” Aztán meglepő fordulattal azon elmélkedett, hogy „egy üzleti vállalkozó, ha kell, akkor fűszoknyás lányok mojitót szolgálnak föl, hogyha valakinek a biztosítása vagy a saját pénztárcája azt is fedezi.” Kiállt továbbá a vizitdíj és a kórházi napidíj mellett, az ezeket eltörlő népszavazást pedig szidta.

Csakhogy a baloldali miniszterelnök-jelölt által favorizált esetleges átalakításra a magyar választók nagy többsége nem vevő, a Századvég januári felmérésében a válaszadók 85 százaléka határozottan ellenezte, hogy a kórházak magánbefektetők kezébe kerüljenek. Tehát a közvélemény elutasítja a baloldal terveit az egészségügy privatizálásáról, a szolgáltatások magánszereplők részére történő kiszervezéséről. Márki-Zay Péter felvetései nem előzmény nélküliek a baloldalon, 2003-ban Medgyessy Péter, majd 2006-ban Gyurcsány Ferenc kormánya is tervbe vette az egészségügyi szolgáltatások magánkézbe történő kiszervezését – mutatott rá a kutatóintézet.

Eközben arról, hogy Márki-Zay Péter szerint „a Fideszben van néhány zsidó, csak elég kevés”, Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára tegnap közösségi oldalán úgy fogalmazott: „A baloldal aktuális miniszterelnök-jelöltje megint vállalhatatlanra videóblogolta magát. Olyan mondatok ezek, amelyek nem kiszivárogtak valahonnan, hanem szánt szándékkal mondták őket bele a kamerába. Márki-Zay Péter ráadásul ezt úgy tette meg, mint aki még csak nem is sejti szavai súlyát és vállalhatatlanságát.”

Dömötör Csaba rámutatott: „A közéletbe mélyen hasító mondatok alapján egyértelmű, hogy a baloldal felkent jelöltje nemcsak a szexuális irányultságot tartja számon, hanem a közéleti szereplők származását is, és ezek alapján következtetéseket von le. (…) A baloldali pártok hosszú éveket töltöttek azzal, hogy minden szélsőségesnek ítélt rezdülésre azonnal kiáltottak, petícióztak és tüntettek. Aztán eltelt egy kis idő, és nemcsak összefogtak a korábban kiátkozott listázóval, hanem nyikhang nélkül helyén hagyták a szerencsi tetűcsúszdázós jelöltet, most pedig szó nélkül tűrik az újabb listázásra utaló ámokfutamokat.”