KÜLFÖLD

Szijjártó: az Európai Unió nincs felkészülve a nyílt, demokratikus vitákra

Az Európai Unióban nincs lehetőség valódi, kölcsönös tiszteleten alapuló, demokratikus vitákra, ahogy nagy kihívást jelent a folyamatosan megnyilvánuló kettős mérce is – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a dél-lengyelországi Karpaczban.
  • Szerző: Ripost

A Karpaczi Gazdasági Fórumon felszólalva a külügyminiszter elmondta, fontos lenne őszinte vitát folytatni a kontinens előtt álló kihívások leküzdéséről, azonban azokat, akiknek eltér a véleménye a fősodortól, rendre Európa-ellenesnek nevezik és a partvonalra szorítják – mondta a tárcavezető a lengyel parlament alsóháza (szejm) által szervezett, Kárpátok Európája nevű nemzetközi konferencia egyik panelbeszélgetésén.

Hozzátette, Magyarország erős Európai Unióban érdekelt, amely az örökségüket, nemzeti identitásukat, kultúrájukat megőrizni képes, erős tagállamokon alapul, s teljességgel elutasítja azt a „szélsőséges” föderalista álláspontot, amely egyfajta Európai Egyesült Államok létrehozását célozza, nem akar további jogköröket átadni Brüsszelnek – szögezte le.

Szijjártó Péter az EU versenyképessége kapcsán kijelentette, hogy a tagállamoktól nem szabad elvenni a jogot, hogy döntsenek saját adópolitikájukról, és szükség van a belső versenyre is. Emellett szerinte a közösség bővítésének blokkolása is csökkenti a versenyképességet, különösen az Egyesült Királyság kilépését, illetve azt követően, hogy kudarcba fulladtak a tárgyalások az EU-Svájc keretmegállapodásról.

Úgy vélekedett, hogy Szerbiát haladéktalanul fel kell venni az EU-ba, ez óriási stabilizációs tényező lenne az egész Nyugat-Balkán szempontjából. Ráadásul – mint mondta – azt is fontos látni, hogy „a politikában nincs légüres tér”, amennyiben a blokk nem cselekszik, más hatalom fogja kiterjeszteni a befolyását a térségre.

A miniszter a magyar külpolitika lelkének a visegrádi együttműködést nevezte, aláhúzva, hogy a négy ország ennek köszönhetően olyan fontos európai ügyekben ért el eredményeket, amelyekben egyedül nem lett volna esélyük. Kiemelte:

„ha mi nem vagyunk elkötelezettek, akkor ma kötelező letelepítési kvóták szerint osztanák szét a migránsokat az EU-ban, de nem engedtünk a kívülről jövő, elképesztő erejű nyomásnak, mindvégig kitartottunk az álláspontunk mellett”.

Végezetül rámutatott, Németországnak 70 százalékkal nagyobb a kereskedelmi forgalma a visegrádi négyekkel, mint Franciaországgal. Ennek kapcsán pedig hangsúlyozta, hogy Közép-Európa adja a német gazdaság „hátországát”, s az észszerű gazdaság- és biztonságpolitikának köszönhetően a világ egyik legversenyképesebb térségévé vált, például 2014 óta Magyarország is minden évben megdöntötte a beáramló beruházások rekordját.

Ráadásul a koronavírus-járvány és a migráció ördögi kört alkot, mivel minél több helyen jelenik meg a fertőzés, annál több ember indul meg, és minél többen indulnak meg, annál nagyobb a járvány további terjedésének veszélye – jelentette ki a tárca szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Genfben.

A tárcavezető társelnökként vett részt a legkevésbé fejlett országok támogatásával foglalkozó háromnapos ENSZ-konferencián, ahol hangsúlyozta, hogy a pandémiának nemcsak egészségügyi, gazdasági dimenziója is van. A járványnak jól láthatóan komoly kihatása van a globális kereskedelemre és gazdaságra egyaránt, legsúlyosabban pedig a legkevésbé fejlett országokat sújtja, hiszen ők vannak a legsérülékenyebb, védtelenebb helyzetben. A világjárvány felerősítette a már korábban is nagy kihívást jelentő masszív migrációs áradatok kiváltó okait, így ördögi kört indíthat be, ugyanis az útnak indulók felgyorsítják a vírus terjedését, ez pedig súlyosbítja azokat az okokat, amelyek miatt az emberek lakóhelyük elhagyása mellett döntenek – mutatott rá.
Szijjártó Péter ennek kapcsán kiemelte: nehéz elképzelni, hogy az illegális bevándorlók között bárkinek is lenne két negatív PCR-tesztje, ezért különösen fontos, hogy a nemzetközi közösség a segítséget vigye oda, ahol arra szükség van, és ne ott okozzon problémát, ahol még nincsen.
„Az emberek megindulását bátorító, felelőtlen nyilatkozatok helyett a helyszíni segítségnyújtás a fontos” – fogalmazott. Mint mondta, ha a fejlett államok nem képesek javítani az érintett országokat célzó támogatási programjaik minőségét és hatékonyságát, akkor további masszív migrációs hullámok fognak megindulni, amelyek földrajzi okokból kifolyólag leginkább Európát sújtják majd. Hozzátette, ennek kockázata már most egyre magasabb a romló afganisztáni helyzet miatt.
Szijjártó Péter arról számolt be, hogy Magyarország elkötelezett az érintett országok támogatása mellett, a járványra tekintettel jelentősen megnövelte fejlesztési együttműködését, amelynek értéke így tavaly több mint 400 millió dollárt tett ki. Ezzel az ország nem pusztán elérte, hanem meg is haladta korábbi célkitűzését, miszerint 2025-re a bruttó nemzeti jövedelem 0,25 százalékát nemzetközi fejlesztési támogatásra fogja fordítani. Külön kiemelte, hogy a kormány már mintegy 1,6 millió vakcinadózissal segítette az oltások terén lemaradó országokat.
Az ENSZ legkevésbé fejlett országokat jegyző listáján jelenleg negyvenhat, jellemzően afrikai és ázsiai állam található.

Ezek is érdekelhetnek
És ezeket olvastad már?