kulcsár edina
Bár az első kísérleti eredmények biztatóak, még mindenki nagyon óvatosan fogalmaz. Messze még a végállomás.
Eddig összesen 1077 önként jelentkezőt oltottak be oxfordi kutatók a kísérleti vakcinával, de messze vagyunk még attól, hogy eredményt lehessen hirdetni. A vakcina biztonságosnak tűnik és a jelek szerint immunreakciót vált ki az emberi szervezetben, de még sok minden bizonytalan.
Az 1077 beoltott, a kísérletekre önként vállalkozott személy szervezetben kimutatták az immunreakciót és az úgynevezett T-sejtek fokozott működését.
A limfociták, vagyis a nyiroksejtek a vér más összetevőihez hasonlóan a csontvelőben keletkeznek. Életüket éretlen, úgynevezett őssejtként kezdik. Kora gyermekkorban egyes nyiroksejtek a csecsemőmirigybe, a mellkas felső részében található szervbe vándorolnak, ahol érett T sejtekké fejlődnek. Más sejtek a csontvelőben maradnak és ott érnek B-sejtté. Mind a T-, mint a B-limfociták fontos szerepet játszanak a fertőző baktériumok és vírusok felismerésében és elpusztításában.
Normális esetben a testben keringő nyiroksejtek nagyobb része T-sejt. Feladatuk a beteg sejtek (pl. vírussal fertőzött sejtek) felismerése és elpusztítása.
Az oxfordi eredmények nagyon biztatóak, de a kutatók szerint még nagyon korai arról beszélni, hogy a vakcina képes lesz-e tömeges méretben megfelelő védettség kialakítására. Ennek ellenére a brit kormány máris megrendelt 100 millió adag vakcinát a még el sem készült készítményből. A konzervatívok politikai ellenfelei ezt pénzszórásként és könnyelműségként állítják be. Hogy így van-e azt csak a jövő fogja bebizonyítani. A készülőfélben lévő vakcina, melynek neve ChAdOx1n- CoV-19 – a tudományos világban példátlan gyorsasággal került kifejlesztésre. Az alapja egy genetikailag módosított vírus volt, amely a közönséges megfázás okozója a csimpánzoknál. A vírust nagymértékben módosították, először így nem is okozott semmiféle fertőzést. A gének mérnökei ezért aztán később újra módosították, hogy úgy viselkedjen, olyan reakciókat váltson ki az emberi szervezetben, mint a valódi koronavírus. A tudósok a genetikai üzeneteket a manipulált vírus tüskéjébe, a proteinbe építették be, ez ugyanis a vírusnak az a fegyvere amellyel megtámadja a sejtjeinket
A kutatók feltételezése ugyanis az volt, hogy a koronavírusra emlékeztető génszerkezet képes lesz ugyanazokat az immunreakciókat kiváltani, mintha valódi koronavírus fertőzés érne bennünket, annak komolyabb következményei nélkül.
A kutatás részvevői és irányítói ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy bármennyire is biztató az újabb eredmény, még korai megmondani, hogy a vakcina valódi védelmet jelent-e a fertőzéssel szemben, ezért most a kísérletek újabb, még több ember bevonásával szervezett fázisa következik. Az eddigi kísérletek az antitestek termelésére fókuszáltak, ezek a fehérjerészecskék az immunrendszer elemei, amelyek megtapadnak a vírusok felszínén, és így semlegesítik őket.
A oxfordi kutatás azonban azokat a fehérvérsejteket is célozza, amelyek a teljes immunrendszert koordinálják, és meg tudják mutatni, hogy a szervezetben mely sejtek fertőzöttek, és azokat tudja megsemmisíteni.
Alok Sharma brit ipari miniszter már korábban bejelentette, hogy az Egyesült Királyság kormánya megállapodást kötött az Oxfordi Egyetemen kifejlesztett Covid-19-oltás felvásárlásáról az AstraZeneca gyógyszercéggel. A szerződés értelmében Nagy-Britannia 100 millió vakcinához fog az elsők között hozzájutni, amint a szer hatékonysága bizonyítást nyer. (Emellett a brit kormány két másik fejlesztésből is előre leszerződött 60, illetve 30 millió dózisra.)