Rengetegen kapnak hamarosan levelet a bankjuktól – mutatjuk, miért

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2019 áprilisban kiadott ajánlása alapján a bankok a következő hónapokban – a tavalyi után immár másodszor – írásos tájékoztatókat küldenek azon lakossági ügyfeleiknek, akiknek 2015. február 1-je (a fair banki szabályozás hatályba lépése) előtt kötött változó kamatozású jelzáloghitel-szerződésük legalább 10 éves hátralévő futamidejű, s rendben fizetik törlesztőrészleteiket (vagy legfeljebb 90 napon belüli késedelmük van) – írja az Origo.

A jegybank adatai szerint idén szeptemberben mintegy 85-90 ezer ilyen szerződése volt a fogyasztóknak, amelyek volumene 550-600 milliárd forintra rúgott. Ez jó egyharmadnyi csökkenés a tájékoztatási kötelezettséggel érintett 2018 végi 130 ezer darab, 900 milliárd forintnyi állományt kitevő szerződésszámhoz képest.

A mérséklődés fő oka, hogy számot hitel lejárta 10 éven belülire került, míg az új folyósításon belül meghatározóvá váltak az 5 évre vagy hosszabb időszakra kamatfixált termékek. Emellett – miután a hitelintézetek idén január 31-ig több mint 100 ezer figyelemfelhívó levelet küldtek ki – több ügyfél már élt is a szerződésmódosítás lehetőségével, s fixálta hitelét.

A banki tájékoztatók levélben, e-mailben vagy netbankon (figyelmeztető sms-sel együtt) érkezhetnek az érintett ügyfelekhez. Ezekben a hitelintézetek – az adott ügyfél konkrét hitelénél végzett számítási példával – bemutatják, hogy milyen hatása lehet változó kamatozású lakáshiteleknél egy esetleges jövőbeni kamatemelkedésnek. Rávilágítanak, hogy a törlesztőrészlet (a változó kamatozású hitel típusától függően) akár 3 havonta is változhat.

E kockázat kiküszöbölésére a pénzügyi intézmények – az MNB elvárásaival összhangban – a hosszabb távra rögzített kamatozású jelzáloghitelre való átváltást ajánlják fel ügyfeleiknek. Egy-egy 5, illetve 10 évig rögzített, s egy futamidő végéig fix kamatozású konstrukció közül legalább kettőt mutatnak be, az ügyfél adott hitelére vetítve a kamatrögzítés hatásait. A felajánlott lehetőségek közül az ügyfelek igényük esetén hosszabb kamatrögzítésre térhetnek át. Azok, akik nem fixálják így szerződésmódosítással hitelüket és hitelük hátralévő futamideje meghaladja a 10 évet, a továbbiakban évente egyszer, aktualizált tartalommal újból kapnak ugyanilyen figyelemfelhívást.

A változó kamatozás a jelenleg vagy a jövőben a törlesztési moratóriumot választók számára is kockázatot hordoz. A szabályok szerint a fizetési stop lejártával havi törlesztőrészletük ugyan nem lehet magasabb, mint az a moratórium nélkül lenne, ám a változó kamatozású (jelzálog)hiteleknél a kamatszint változásának hatásait a hitelnyújtók érvényesíthetik. Így e hitelek estében előfordulhat, hogy a korábbiakhoz képest többet kell havonta fizetniük az ügyfeleknek. A fix időszakon (kamatperióduson) belül viszont a pénzügyi intézmény nem emelheti meg a kamatot, s nem nőhet az ügyfél havi adósság terhe.

A fixesítés kétféle módja a fizetési moratórium szempontjából (is) fontos:

Ez történhet egyrészt hitelkiváltással, ami más bank közreműködését igényli, másrészt – a jegybanki ajánlással összhangban – a szerződés módosításával. Ha a moratóriumban lévő fogyasztó a hitelkiváltást választja – ami egyben új hitelszerződést is jelent –, akkor számára megszűnik a moratórium védőhálója. Szerződésmódosítás esetén azonban csupán az eredeti szerződése módosul, a kamatozás típusa változik. Nincs tehát új hitelfolyósítás, ezért a szerződés továbbra is élvezi a fizetési moratórium védelmét.

Bankon belüli szerződésmódosítás esetén ráadásul a kapcsolódó díjak és költségek is kedvezőbben alakulnak, hiszen ekkor a hitelkiváltáskor felmerülő előtörlesztési, értékbecslési és folyósítási díj is elkerülhető. A pénzügyi intézmények a fixesítési szerződésmódosításkor legfeljebb az ahhoz közvetlenül kapcsolódó költségeket, díjakat számíthatják fel. A banki tájékoztató szerinti szerződésmódosítási lehetőség legalább 30 napig érhető el az érintett ügyfeleknek, de azt ezen túl is bármikor kérhetik.