INSIDER

Ezekben az esetekben nem biztos, hogy élni kell a hitelmoratóriummal

A koronavírus-járványra való tekintettel a kormány 2021. június 30-ig meghosszabbította a hitelmoratóriumot, azaz nem kell fizetni a törlesztőrészleteket a 2020. március 18. előtt felvett hitelekre. Lapunkat azzal keresték fel olvasók, hogy értesítést kaptak, miszerint januártól fizetniük kell, méghozzá magasabb részletet, mint korábban. A Ripost utánajárt, hogyan lehetséges ez és mi a teendő.
  • Szerző: Ripost

December 19-én jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy a kormány úgy döntött, sem a magánszemélyeknek, sem a cégeknek nem kell törleszteniük 2021. június 30-ig a járvány előtt, 2020. március 18-ig felvett hiteleket.

EZEKET OLVASTAD MÁR?

Miért jött levél a banktól?

A döntés váratlanul érte a bankokat, mert arra készültek, hogy csak a kiemelt társadalmi csoportokra és veszteséget elszenvedő vállalkozásokra vonatkozik majd a moratórium, ezért sok adósnak már megküldték a tájékoztatást arról, mennyit kell törlesztenie januártól. Ezek a levelek azonban érvényüket vesztették. A hitelfizetési moratórium minden, a járvány előtt felvett hitelre vonatkozik, tehát nem csak a nyugdíjasokra vagy a gyermeket nevelő családokra. Aki szeretne élni vele, annak semmi teendője nincs, de aki mégis a törlesztés mellett dönt, erről nyilatkozhat a bankjának a telebankon vagy az interneten keresztül is.

Illusztráció/Pixabay

Hogyan lehetséges, hogy magasabb a törlesztő?

Bár a kormány döntése értelmében a moratórium letelte után nem emelkedhet a törlesztőrészlet, hanem a futamidőt kell növelni, mégis előfordulhat, hogy más lesz a törlesztőrészlet, és ez nem banki csűrcsavar, hanem azoknál a szerződéseknél fordulhat elő, ahol változó a hitel kamatozása. Jellemzően sok ilyet kötöttek a devizahitelek kiváltásakor.

„Nagyjából százezer olyan lakáshitel-szerződés van, amelynek egy éven belüli a kamatperiódusa, vagyis 3 vagy 6 havonta változhat a hitel kamata attól függően, hogy nőtt vagy csökkent ezen időszak alatt a BUBOR, azaz a bankközi kamatláb” – tájékoztatta a -ot Veres Patrik, a Bank360.hu pénzügyi szakértője. „Bankközi kamatlábat használnak jellemzően a forintosított devizahiteleknél, az éven belül változó kamatozású jelzáloghiteleknél, és az éven belül változó kamatozású vállalati hiteleknél is. Bár a moratórium miatt nem emelkedhet a törlesztőrészlet a szüneteltetés végével, a referenciakamat változásából eredő emelkedés nincs kizárva.”

Illusztráció/Pixabay

Mit érdemes tennünk?

Nézzük meg, milyen hitelszerződésünk van. Ha változó kamatozású, akkor lehet, hogy érdemes a folyamatos törlesztést választani, ezt jelezni kell a banknál.

„Amennyiben van megtakarításunk, akkor megoldás lehet az előtörlesztés, így csökkenhet a törlesztőrészlet, de akár a végtörlesztésen is érdemes elgondolkozni” – mondta a szakember. - „Lehet, hogy egy adósságrendező hitellel kedvezőbbre és biztonságosabbra cserélhetjük a kölcsönünket. Ekkor az új hitelből kifizetjük a régit és az új kölcsön törlesztőjét fizetjük tovább, de a moratórium az új hitelre már nem vonatkozik.”

Annak, akinek magas kamatozású a tartozása – például hitelkártya, folyószámlahitel vagy személyi hitel –, jól meg kell gondolnia, él-e a moratóriummal, mert a kamatot arra az időszakra is felszámítja a bank, amíg tart a visszafizetés szüneteltetése. Az ilyen magas kamattal járó hitelektől jobb mielőbb megszabadulni.

 

Ezek is érdekelhetnek
És ezeket olvastad már?