POLITIK
Zelenszkij hajlandó most már megnyitni a Barátság kőolajvezetéket
Létrehozva2026. 04. 15. 14:01
Most már nem lát akadályt...
Volodimir Zelenszkij a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott berlini sajtótájékoztatóján bejelentette: a Magyarország és Szlovákia kőolajellátásáért felelős Barátság kőolajvezeték április végére ismét üzemképes lesz.
Az ukrán államfő azonban azonnal egyértelműsítette az árat: cserébe elvárja, hogy Magyarország zöld jelzést adjon az Ukrajna háborús erőfeszítéseit finanszírozó kilencvenmilliárd eurós európai uniós hitelcsomagnak – számol be róla a Politico brüsszeli hírportál.
Megígértük, hogy a vezetéket április végéig megjavítjuk. Nem teljesen, de annyira, hogy működőképes legyen
– fogalmazott Zelenszkij, majd sokatmondóan hozzátette:
Hisszük, hogy ez egybeesik az Európai Unió tagállamainak, különösen Magyarországnak a kötelezettségvállalásaival, amely korábban blokkolt bizonyos, számunkra fontos döntéseket.
A vezetéken január vége óta nem érkezik kőolaj Magyarországra, amit a kijevi vezetés a vezeték sérülésével magyarázott, azonban sem a magyar tényfeltáró bizottságot, sem az EU szakértőit nem engedte a helyszín közelébe. A magyar kormány ezzel szemben műholdfelvételekkel bizonyította, hogy a vezeték üzemképes, a kőolajellátás újraindulása politikai döntés függvénye.
Orbán Viktor miniszterelnök határozottan fellépett a magyar ellátásbiztonság érdekében, és megvétózta az Ukrajnának szánt hitelt, ami dühöt és fenyegetőzést váltott ki a kijevi vezetésből.
Magyar Péter ugyanakkor az ukrán várakozásnak megfelelően már az első sajtótájékoztatóján kilátásba helyezte a vétó feloldását. A gigahitel mielőbbi folyósítását a német kancellár is sürgette. Friedrich Merz Berlinben hangsúlyozta: az uniós hitelt, amelyről tavaly decemberben állapodott meg huszonnégy tagállam, a lehető leggyorsabban be kell indítani,
a katonai segélyeket pedig haladéktalanul ki kell fizetni, mert Ukrajnának sürgősen szüksége van rájuk.
A több mint húsz év után először megtartott német–ukrán kormányközi konzultáción a felek több fegyverkezési megállapodást is kötöttek, amelyek célja új fegyverrendszerek közös fejlesztése és az amerikai szállítmányoktól való függőség csökkentése.
Zelenszkij gyors döntést akar
A több hónapja napirenden lévő hitelcsomag kulcsfontosságú Ukrajna számára. A tervek szerint mintegy hatvanmilliárd eurót közvetlenül a hadsereg megerősítésére fordítanának, biztosítva az ország katonai működőképességét a következő években. A csomagot eddig Budapest blokkolta, azonban Magyar Péter választási győzelme után Kijevben nőtt a remény, hogy megszűnhet az akadály.
Berlin kulcsszerepben
A német kancellár már korábban jelezte, hogy esélyt lát a megállapodásra. Zelenszkij most azt szeretné, ha Berlin az Európai Unión belül is élen járna a döntés keresztülvitelében.
A tárgyalásokon nemcsak a pénzügyi segítség, hanem a katonai együttműködés is napirendre került. Szó esett közös légvédelmi rendszerek fejlesztéséről, valamint Ukrajna újjáépítéséről és a menekültek visszatérésének kérdéséről is.
Miközben a pénzügyi és katonai támogatás kérdése sürgető, a háború lezárására irányuló diplomáciai erőfeszítések megrekedtek. Az amerikai közvetítéssel zajló tárgyalások nem hoztak áttörést, részben a közel-keleti helyzet eszkalációja miatt.
A felek álláspontja továbbra is távol áll egymástól: Moszkva ragaszkodik a követeléseihez, míg Kijev elutasítja a területi engedményeket.
Új erőviszonyok az EU-ban
A magyarországi politikai változás az egész Európai Unió erőviszonyait átrendezheti. Ami korábban rendszeresen elakadt Budapesten, az most Berlinben dőlhet el.
Kijevben úgy látják: a blokkolások időszaka véget érhet, és az uniónak cselekednie kell.
A kérdés már csak az, hogy az új helyzetben Németország valóban vállalja-e a vezető szerepet, és sikerül-e gyors döntést hozni a kulcsfontosságú támogatásról.
Oroszország rakétacsapást mért a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk megye székhelyére, Dnyipro városára, az eddigi adatok szerint a támadásban négy ember vesztette életét, és 25-en megsebesültek – közölte Olekszandr Hanzsa, a régió kormányzója kedden a Telegramon.
A tisztségviselő kiemelte, hogy a sebesültek közül 21 embert kórházba szállítottak, közülük tízen súlyos állapotban vannak. A kormányzó korábbi közlése szerint az orosz hadsereg egy többlakásos épületet támadott meg a városban.
Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója arról adott hírt, hogy az orosz hadsereg légicsapásokat mért a régiójában lévő pecsenyizszkei víztározó gátjára.
„Ma a megszállók hat irányított légibombát dobtak a Csuhujiv város környékén lévő víztározó gátjára. Ez a megye egyik legnagyobb víztározója, és a régió számára elsődleges fontosságú létesítmény” – emelte ki a kormányzó, hozzátéve, hogy az orosz csapatok a teljes körű invázió alatt már többször is támadták ezt az létesítményt. Hangsúlyozta, hogy az orosz hadsereg ezzel szinte egy időben kombinált támadást hajtott végre Ukrajna második legnagyobb városa, Harkiv ellen csapásmérő drónok bevetésével.
Vladiszlav Szeleznyov, az ukrán vezérkar volt szóvivője egy tévéműsorban – a gátra mért csapást kommentálva – kifejtette: „Az ellenség igyekszik a lehető legnagyobb mértékben lerombolni a logisztikánkat, mert ugyanúgy tudja, mint mi, hogy az erőforrások döntő tényezőt jelentenek, amely befolyásolja a harctéri helyzetet”. Véleménye szerint ha egy adott helyen, egy adott időben elegendő erőforrás áll az ukrán erők rendelkezésére a feladatok végrehajtásához, akkor biztosan győznek az ellenséggel szemben.
„Ha viszont nem lesz elegendő erőforrás, akkor a helyzet rendkívül kedvezőtlenül alakulhat számunkra. Ennek megfelelően a pecsenyizszkei víztározó környéki gát elleni támadások célja az, hogy jelentősen lelassítsák a logisztikánkat, mert sajnos az ország ezen részén továbbra is korlátozottak a kommunikációs lehetőségek és azok az útvonalak, amelyeket felhasználhatnánk a térségben lévő védőink stabil, megszakítás nélküli és teljes körű ellátására” – mondta Szeleznyov.
A déli Herszon városvezetése arról tájékoztatott, hogy az orosz erők dróncsapásokat hajtottak végre a település központi részében, megtámadtak egy kórházat, aminek következtében az egészségügyi intézmény négy dolgozója megsérült. Emellett egy drónról ledobott robbanószerkezet eltalált egy civil autót, ami miatt megsebesült egy 62 éves helybeli férfi is.
Olekszandr Prokugyin, a déli régió kormányzója később közölte, hogy egy nő életét vesztette, egy férfi pedig súlyosan megsebesült a várost ért orosz dróntámadásokban.
Kirilo Budanov, az ukrán elnöki iroda vezetője a Bloombergnek adott interjújában – amelyből az UNIAN ukrán hírügynökség idézet – felfedte, hogy Ukrajna tudatosan nem hozza nyilvánosságra az orosz féllel folytatott nem hivatalos kapcsolatfelvételek részleteit, mivel ez gyengítené Kijev tárgyalási pozícióit. Hangsúlyozta, hogy Oroszország képviselőinek egy része, akik a zárt kommunikációs csatornákon keresztül kapcsolatban állnak az ukrán féllel, pragmatikusan cselekszenek, és jól értik a tényleges erőviszonyokat.
Hangsúlyozta, hogy ezek a kommunikációs csatornák fontosak Oroszország álláspontjának és a lehetséges események alakulásának felméréséhez. Budanov rámutatott arra, hogy az ilyen kapcsolatokban részt vevő orosz szereplőkre negatív nyomás nehezedik – mint mondta – „a legrosszabb esetben akár ki is végezhetik őket”.
Ripost hírek
