Merz szerint Irán megalázta az Egyesült Államokat

Az iráni rezsim megalázta az Egyesült Államokat, amely egyértelmű stratégia nélkül lépett be az iráni háborúba – jelentette ki hétfőn Friedrich Merz német kancellár az észak-rajna-vesztfáliai Marsbergben, egy EU-s fókuszú oktatási projektnap keretében tartott iskolalátogatáson.

A kancellár a Carolus-Magnus Gimnázium diákjai előtt tartott előadásában arra figyelmeztetett, hogy az iráni konfliktus egyhamar nem ér véget, mivel Washingtonnak nincs egyértelmű kilépési stratégiája a háborúból. „Az irániak egyértelműen erősebbnek bizonyultak a vártnál, az amerikaiaknak pedig ezen a téren nincs igazán meggyőző tárgyalási stratégiájuk” – fogalmazott Merz. Hangsúlyozta, hogy a konfliktusokból tudni kell kilépni is, aminek hiányára Afganisztán és Irak a legfájdalmasabb példa.

Véleménye szerint az iráni vezetés – különösen a terrorállam hadserege – taktikai fölényben van, mivel vagy rendkívül ügyesen tárgyalnak, vagy tudatosan kerülik a párbeszédet.

Merz kiemelte, hogy

a háború közvetlen negatív hatással van a német gazdasági teljesítményre, ezért a harcok mielőbbi lezárását sürgette. Jelezte: Németország továbbra is kész aknamentesítő hajókkal segíteni a Hormuzi-szoros megnyitását, de ennek alapfeltétele a harcok beszüntetése.

Ukrajna kapcsán a kancellár kifejtette: az ország szorosabb európai uniós integrációja elengedhetetlen a háború lezárásához, de ez fájdalmas kompromisszumokkal járhat.

„Bízom benne, hogy előbb-utóbb békemegállapodás jön létre Oroszországgal, még ha ez azzal is járhat, hogy Ukrajna kénytelen lesz lemondani területeinek egy részéről”

– fogalmazott.

Merz hangsúlyozta: ahhoz, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megszerezze az ukrán nép támogatását egy ilyen megállapodásról tartott népszavazáson, hiteles európai perspektívát kell felmutatnia.

A kancellár ugyanakkor óva intett a gyors csatlakozással kapcsolatos várakozásoktól. Kijelentette, hogy Zelenszkij terve a 2027-es vagy 2028-as uniós tagságról nem reális, mivel Ukrajna nem csatlakozhat a blokkhoz, amíg háborúban áll, és előbb teljesítenie kell a jogállamisági és korrupcióellenes kritériumokat.

A kancellár látogatása az ország uniós projektnapjának keretében történt. A kezdeményezés keretében politikusok iskolákban segítik a fiatalokat az európai politika megértésében. A kezdeményezést 2007-ben, a német EU-elnökség idején indították el.

Oroszországnak szándékában áll segíteni Iránnak a közel-keleti béke előmozdítása érdekében - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor fogadta Abbász Aragcsi iráni külügyminisztert hétfőn Szentpéterváron.

"A magunk részéről mindent meg fogunk tenni, ami az önök érdekeit, a régió összes népének érdekeit szolgálja, annak érdekében, hogy ez a béke a lehető leggyorsabban megvalósuljon" - hangoztatta az orosz vezető.

Putyin elmondta, hogy üzenetet kapott Modzstaba Hameneitől, Irán legfőbb vezetőjétől, akinek egészséget és jólétet kívánt.

"Nagyon reméljük, hogy erre a bátorságra és a függetlenség iránti törekvésre támaszkodva az iráni nép az új vezető irányítása alatt átmegy ezen a nehéz próbatételekkel teli időszakon - és beköszönt a béke"

- tette hozzá.

Aragcsi megköszönte Moszkvának Teherán támogatását. Méltatta a két ország közötti kapcsolatokat, és kifejezte meggyőződését, hogy ezek tovább fognak erősödni. Kijelentette, hogy Irán folytatni fogja a harcot az Egyesült Államok ellen.

"Az egész világ számára bebizonyosodott, hogy az iráni nép ellenállásával, bátorságával képes volt ellenállni az amerikai támadásoknak, az amerikai agressziónak, és képes lesz kibírni és kiállni ezt az időszakot" - hangoztatta.

A tárgyalások megkezdése előtt az iráni miniszter kijelentette, hogy meg akarja beszélni Oroszországgal az erőfeszítések összehangolását a közel-keleti konfliktus lezárása érdekében.

A találkozón orosz részről részt vett még Szergej Lavrov külügyminiszter, Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója és Igor Kosztyukov, az orosz fegyveres erők hírszerző főcsoportfőnökségének vezetője is. Az iráni delegációnak tagja volt Kazem Garib-Abadi külügyminiszter-helyettes és Kazem Dzsalali moszkvai nagykövet is.

Irán a korábbinál kezdvezőbb ajánlatot küldött az Egyesült Államoknak, Donald Trump közlése szerint rögtön azt követően, hogy az amerikai elnök lemondta az amerikai tárgyalóküldöttség útját.

Az elnök szombaton újságírók előtt az előzetesen bejelentett pakisztáni tárgyalási forduló törlését indokolva úgy fogalmazott: Irán "sokat ajánlott, de nem eleget".

"Adtak nekünk egy papírt, aminek jobbnak kellett volna lennie, és érdekes módon, azonnal, miután töröltem, tíz percen belül kaptunk egy új papírt, ami sokkal jobb volt"

– mondta az elnök.

Megismételte korábbi meglátását, miszerint Irán vezetésén belül komoly hatalmi harcok vannak. Megfogalmazása szerint "óriási belharc" zajlik, ugyanakkor jelezte, hogy készen áll egyezségre, bárki is vezesse az országot.

Donald Trump előzőleg két telefoninterjúban is arról beszélt, hogy ami történt, nem jelenti azt, hogy vége lenne a tűzszünetnek Iránnal.

"Nemrég szóltam a kollégáimnak, akik épp indulni készültek, hogy ne menjenek, ne utazzanak megint 18 órát csak azért, hogy üldögéljenek, és a semmiről beszélgessenek. Különben is óriási a belső harc az iráni vezetésen belül. Senki nem tudja közülük, hogy ki a főnök. Ha akarnak, majd hívnak telefonon" - mondta az elnök telefonon nyilatkozva.

Hozzátette:

"minden kártya az amerikai fél kezében van".

Szombaton az amerikai haderő Középső Parancsnoksága internetes közösségi oldalán azt közölte, hogy amerikai egységek visszafordulásra késztettek egy Irán felé energiahordozót szállító tankhajót, amely pénteken került fel az Egyesült Államok szankciós listájára, mint az iráni "árnyékflottához" tartozó jármű.

A Közel-Keletért is felelős amerikai irányítási törzs szerint a panamai bejegyzésű Sevan tankert az Arab-tengeren fogták el egy amerikai rombolóhajóról felszállt helikopter segítségével.

Amerikai őrizetben marad a héten az Indiai-óceánon lefoglalt két iráni olajszállító tanker és legénysége - közölte az amerikai hadsereg egyesített vezérkarának főnöke pénteken a Pentagon washingtoni sajtótájékoztatóján.

Dan Caine közölte, hogy az iráni kikötőkre vonatkozó blokád bevezetése óta 34 hajót fordítottak vissza a perzsa állam partjai felé.

Megjegyezte, hogy az amerikai felszólításnak eddig egyetlen hajó, a múlt hétvégén lefoglalt Touska teherszállító nem tett eleget.

Pete Hegseth hadügyminiszter azt hangoztatta, hogy

az Iránra vonatkozó blokádot szorosabbá vonják, és globálissá válik, ami azt jelenti, hogy az amerikai haditengerészet távolabbi tengereken is fellép a zárlat érdekében.

Senki nem hajózik ki a Hormuzi-szorosból az amerikai haditengerészet engedélye nélkül - hangoztatta a miniszter, hozzátéve, hogy az idő nem Iránnak játszik, és arra sürgette Teheránt, kössön mielőbb alkut az Egyesült Államokkal.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a Közel-Kelet térségében három amerikai repülőgép-hordozó és tucatnyi más amerikai hadihajó tartózkodik.

Pete Hegseth ismét bírálta az Egyesült Államok európai és ázsiai szövetségeseit, amelyek "évtizedeken keresztül kihasználták az Egyesült Államok védelme jelentette biztonságot".

Az ingyenességnek vége.

"Amerika és a szabad világ olyan szövetségeseket érdemel, akik ütőképesek, lojálisok, és megértik azt, hogy szövetségesnek lenni nem egyirányú, hanem kétirányú utca"

- fogalmazott.

"Mi nem számítunk Európára, de nekik nagyobb szükségük van a Hormuzi-szorosra, mint nekünk, így talán elkezdhetnek kevesebbet beszélni, kevesebb elegáns konferenciát tartani Európában, és beszállni egy hajóba" - mondta Pete Hegseth.