Irán összeomlik vagy talpon marad?

Az „összeomlás állapotában” van Irán – írta az amerikai elnök internetes közösségi oldalán kedden.

A Truth Social oldalon megjelent bejegyzésében Donald Trump annak a véleményének adott hangot, hogy Teherán a Hormuzi-szoros lehető leghamarabbi megnyitását akarja elérni az Amerikai Egyesült Államoknál.

„Próbálják rendezni az ország vezetése körüli helyzetet (amit meggyőződésem szerint képesek lesznek megtenni)”

– tette hozzá

Chris Wright energiaügyi miniszter kedden egy horvátországi regionális együttműködési fórumon közölte: nem feltétlenül kell eltávolítani az Irán által a Hormuzi-szorosba telepített összes tengeri aknát ahhoz, hogy a hajózás folytatódjon.

A politikus a Három Tenger Csúcstalálkozó és Üzleti Fórum rendezvényen, a horvátországi Dubrovnikban arról beszélt, hogy csak egy nyomvonalra van szükség, amelyen a hajók képesek közlekedni mindkét irányba. Hozzátette: ennek kijelölés gyorsan megtörténhet.

Amikor Ali Hámenei ajatollah Irán legfelsőbb vezetője volt, teljhatalommal döntött a háború és béke kérdéseiben, valamint az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások irányáról. Fia és utódja azonban már nem tölti be ezt a mindenek felett álló szerepet. A New York Times beszámolója szerint Modzstaba Hámenei jóval visszahúzódóbb módon irányít: rejtőzködve, a nyilvánosságtól távol vezeti az országot, miközben döntéseiben nagymértékben támaszkodik az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) tapasztalt tábornokaira – egykori harcostársaira –, akik egyfajta kollektív vezetés részeként formálják Irán politikáját-írja hirado.hu.

Modzstaba Hámenei ajatollahot nem látták, és még a hangját sem hallották márciusi kinevezése óta. Az amerikai lap Irán új hatalmi struktúrájáról szóló beszámolója – mely hat magas rangú iráni tisztviselővel, két volt tisztviselővel, két forradalmi gárdistával, egy befolyásos vallási személlyel és három, Hámeneit jól ismerő személlyel készült interjúkon alapul – azonban betekintést nyújt a háborúban álló ország működésébe.

„Modzstaba úgy irányítja az országot, mintha egy igazgatótanács vezetője lenne” – mondta Abdolreza Davari, aki Mahmúd Ahmadinezsád elnöksége alatt volt tanácsadó, és személyesen is ismeri Hámeneit. „Erősen támaszkodik a tanácstagok véleményére és iránymutatására, és közösen hozzák meg az összes döntést” – tette hozzá Davari telefonon Teheránból.

Hámenei, akit egy vezető vallási tanács választott meg legfelsőbb vezetőnek, azóta rejtőzködik, hogy február 28-án amerikai és izraeli erők lebombázták apja rezidenciáját, ahol ő is családjával élt. Apja, felesége és fia meghaltak a támadásban.

Jelenleg rendkívül nehéz hozzáférni. Csupán orvosok és az egészségügyi személyzet veszi körül, akik az említett légicsapás során szerzett sérüléseit kezelik.

Bár súlyosan megsérült, mentálisan éber és aktív – állítják a helyzetét ismerő tisztviselők. Egyik lábát háromszor operálták, és protézisre vár. Egyik kezét is megműtötték, amely lassan visszanyeri funkcióját. Arca és ajkai súlyosan megégtek, ami megnehezíti a beszédet, továbbá emiatt a jövőben plasztikai műtétre is szüksége lesz.

Videó- ​​vagy hangüzeneteket éppen ezért nem adott ki, mert nem akar gyengének vagy sebezhetőnek tűnni első nyilvános megszólalásakor. Nyilatkozatai így kizárólag a közösségi médiában közzétett bejegyzéseken vagy az állami televízióban felolvasott üzeneteken keresztül jutnak el a nyilvánossághoz.

Magas rangú katonai és politikai vezetők nem látogatják, attól tartva, hogy Izrael így a nyomára bukkanhat és megölheti őket.

Annak érdekében, hogy az Egyesült Államok és Izrael ne követhesse nyomon, A Modzstabával folytatott kommunikáció egy gondosan őrzött futárszolgálaton keresztül zajlik: a kézzel írott, lezárt üzenetek megbízható emberek láncolatán keresztül, autóval vagy motorral jutnak el a rejtekhelyére. Válaszai ugyanilyen módon jutnak vissza.

Ki irányít valójában?

Biztonsági aggályok, sérülései és az elérés nehézsége miatt jelenleg a döntéshozatalt nagyrészt a katonai vezetőkre ruházta át. A reformista és a keményvonalas politikai csoportok továbbra is részt vesznek a politikai vitákban, de elemzők szerint a katonai vezetők dominálnak, részben személyes kapcsolataik miatt, amelyek a fiatal kori, az iráni–iraki háborúban szerzett közös tapasztalatokra nyúlnak vissza.

A Forradalmi Gárda, amelyet az 1979-es iszlám forradalom védelmezőjeként hoztak létre, folyamatosan gyarapította hatalmát a legfőbb politikai tisztségek betöltésével, a kulcsfontosságú iparágakban szerzett részesedésekkel, a hírszerzési műveletek feletti uralommal, valamint azokkal a közel-keleti militáns csoportokkal való kapcsolatok ápolásával, amelyek osztják Irán Izrael és az Egyesült Államok iránti ellenszenvét.

De az idősebb Hámenei alatt még mindig nagyrészt be kellett tartaniuk az ő akaratát, mint egyedüli vallási vezetőét, aki egyben a fegyveres erők főparancsnoka is volt. Ő megerősítette a Gárdát, és az idő múlásával az ő uralmának eszközévé és pillérévé vált.

Hámenei meggyilkolása a háború első napján űrt és lehetőséget teremtett. A Gárda Modzstaba mögé sorakozott fel a következő utódlási harcban, és döntő szerepet játszott abban, hogy őt választották meg Irán harmadik legfőbb vezetőjének.

Donald Trump amerikai elnök korábban úgy fogalmazott, hogy a háború és az iráni vezetők likvidálása „rendszerváltást” hozott, és az új vezetők „jóval ésszerűbbek”. A beszámolók szerint valójában az Iszlám Köztársaság nem bukott meg. A hatalom most egy beágyazott, keményvonalas katonai elit kezében van, miközben a vallási vezetők befolyása egyre csökken.

„Modzstaba még nem gyakorol teljes irányítást. Van egyfajta tisztelet iránta, formálisan része a döntéshozatalnak és jóváhagyja azt, de jelenleg inkább kész döntések elé állítják”

– mondta Sanam Vakil, a Chatham House Közel-Kelet és Észak-Afrika programjának vezetője. Állítását megerősítve, az iráni parlament elnöke, Mohammad Bagher Ghalibaf, egykori gárdista tábornok, aki Pakisztánban az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások fő képviselője, szombaton kijelentette: az amerikai nukleáris megállapodási és békejavaslatot, valamint Irán válaszát megosztották Hámeneijel, és véleményét figyelembe vették a döntések során.

Donald Trump amerikai elnök egy interjúban megerősítette, hogy valóban tájékoztatást kapott az amerikai hírszerzőktől arról, hogy Irán új legfelsőbb vezetője, Modzstaba Hámenei ajatollah homoszexuális. Közlése szerint a  Központi Hírszerző Ügynökségtől, vagyis a CIA-tól származik az információ, amely – ha igaz – veszélyt is jelenthet az iráni rezsim új fejére.

A New York Post még március 16-án közölt egy hírt arról, hogy

a CIA szerint már a háború elején meggyilkolt legfelsőbb vezető, Ali Hámenei – vagyis Modzstaba Hámenei apja – is attól tartott: a fia a szexuális irányultsága miatt nem alkalmas arra, hogy őt kövesse a legfőbb vezető posztján.

A lap szerint Trumpot is értesítették erről az információról, és nevetésben tört ki, amikor megtudta, hogy a fiatalabbik Hámenei hosszú távú szexuális kapcsolatban állt az egyik gyermekkori (férfi) tanítójával.

Donald Trumpot csütörtökön a Fox News kérdezte meg arról, hogy a CIA valóban azt mondta-e neki, hogy Modzstaba Hámenei homoszexuális. Az elnök erre azt válaszolta:

„Igen, ezt mondták, de nem tudom, hogy csak ők mondták-e. Szerintem sokan ezt mondják, ami Hámenei számára rossz kiindulási pontot jelent abban az országban.”

Trump azután odaszúrt még azoknak a feministáknak és LMBTQ-támogatóknak, akik a palesztinokat támogatják. „Magamban mosolygok, amikor azt látom, hogy az emberek a nők érdekében megpróbálják védeni a palesztin rezsimet. (…) De ők megölik a nőket, ha nem viselnek egy bizonyos ruhát az arcukon” – mondta, miközben utalt egy Nők Palesztináért nevű szervezetre is.

„Amikor ránézek a Melegek Palesztináért mozgalomra, de ők megölik a melegeket… és azt kérdezem magamtól, kik is azok a Melegek Palesztináért?

– tette hozzá Trump.

Ezért jelenthet veszélyt az iráni rezsim vezetőjére, ha tényleg meleg

A mostani helyzetben érdemes óvatosan kezelni az iráni vezetőről kiadott amerikai jelentéseket, de azzal már korábban is foglalkoztunk egy cikkben, hogy miért jelenthet veszélyt Modzstaba Hámeneire az, ha tényleg a saját neméhez vonzódik.

A Hetek a The New York Times alapján számolt be arról, hogy az amerikai titkosszolgálatok jelentése szerint homoszexuális lehet az iráni terrorállam új legfelsőbb vezetője, Modzstaba Hámenei ajatollah, akit az előzőleg likvidált apja, Ali Hámenei helyére neveztek ki a rezsim élére. Egy rendszerszintű homofóbiától terhes iszlamista diktatúra felszámolása idején pedig joggal merül fel a kérdés, mi jelenti a nagyobb veszélyt Modzstaba Hámeneire, az amerikai–izraeli bombák vagy az, ha beigazolódnak a homoszexualitásáról szóló beszámolók.

Két forrás szerint a hírszerzési információk arra utalnak, hogy Modzstaba már hosszú ideje áll szexuális kapcsolatban gyermekkori tanítójával. A harmadik forrás közlése szerint a hírszerzési információk arra utalnak, hogy a viszony egy olyan személlyel állt fenn, aki korábban a Hámenei családnak dolgozott – írja a Hetek. Hozzátették:

a titkosszolgálati források kitartanak amellett, hogy a terrorállam vezetőjének identitásáról szóló értesülések valósak, bár felvételeket egyelőre nem közöltek ennek alátámasztására.

A különböző sajtótermékek között szép számmal akadnak olyanok, amelyek egyes vezető politikusokkal kapcsolatban – akár világvezetők esetében is – hajlamosak elragadtatni magukat, és sokszor légből kapott állításokat fogalmaznak meg egészségi állapotukkal vagy nemi identitásukkal kapcsolatban. A titkosszolgálati források szerint az értesülések valósak és nem a lejáratást szolgálják.

Rendszerszintű homofóbia uralkodik az iráni diktatúrában

Az iráni iszlamista rezsim halállal bünteti a homoszexuális kapcsolatokat, a teokrácia ezt egy 1991-es törvénykönyv hatályba léptetésével vezette be hivatalosan is. Egy 2008-as brit WikiLeaks-dokumentum szerint az 1979-es iszlám forradalom óta négy-hatezer meleg férfit és leszbikus nőt végeztek ki az országban. Német hírszerzői jelentések szerint azóta is magas a kivégzések száma – írja a Humen a The Jerusalem Postra hivatkozva. Az iráni terrorállamban rendszeresen végeznek ki a homoszexuális kisebbséghez tartozó férfiakat és nőket – egyszer arra is volt példa, hogy kivégzett homoszexuálisok holttestét építkezési darura lógatták fel –, ugyanakkor

arra is volt példa, amikor egyesek rágalmazásnak estek áldozatul.

Ugyanakkor – ahogy a Modzstaba Hamenei lehetséges homoszexuális identitásáról szóló cikkben a New York Post beszámolt – a rezsim engedélyezi a nemi átalakító műtéteket, amelyekre állítólag egyes meleg férfiakat kényszerítenek a büntetőjogi szankciók elkerülése érdekében.

Mindegy, hogy keresztényekről vagy homoszexuálisokról van szó, a Közel-Keleten az üldözöttek és megrágalmazottak közül senki sincs biztonságban

A diktatúrák esetében – és ez alól egy vallási alapokra hivatkozó rezsim sem jelent kivételt – gyakorinak számít az, amikor a helyi közösség egyes tagjai kollektíven megrágalmazzák egyik tagjukat, jellemzően valamilyen személyes sérelemtől vezérelve vagy érdekellentétből. A közel-keleti államokban ez a jelenség hatványozott mértékben van jelen – államformától függetlenül –, mivel ebben a térségben a törzsi hagyományok és a sokszor ezzel együtt járó babonás szokások miatt a közösség rendje és békéje nagyobb szerepet kap az alapvető jogokkal szemben.

Ebből a szempontból – bár nem kapcsolódik szorosan a homoszexuálisok üldözéséhez, a rágalmazás témaköréhez mindenképp – érdemes felidézni a kései 2010-es évek egyik hatalmas nemzetközi felháborodást kiváltó esetét,

a pakisztáni Ászja Bibi megrágalmazását. Ászja Bibit azzal vádolták meg, hogy szándékosan gyalázta az iszlámot és Mohamed prófétát, majd később kiderült, hogy valójában egy családok közötti, anyagi kárral járó vita áll a rágalmazás hátterében.

2019-ben a pakisztáni legfelsőbb bíróság végül felmentette Ászja Bibit a vádak alól, azonban az eset új megvilágításba helyezi az amerikai titkosszolgálatnak nyilatkozó források által elmondottakat.

Kik és miért akarták a világ tudtára adni, hogy Modzstaba Hámenei homoszexuális vonzalmakat érezhet?

Mi jelenti az igazi veszélyt a terrorállam vezetőjére? Az amerikai bombák vagy az identitása?

Ezért érdemes visszatérni az erről szóló értesülésekről beszámoló amerikai sajtóorgánumokhoz, valamint a titkosszolgálati jelentés megjelenésének körülményeihez. Emlékezetes,

Donald Trump tízmillió dollárt ajánlott fel mindazoknak, akik információkkal rendelkeznek Modzstaba Hámenei hollétéről és állapotáról.

A február 28-án indult Féktelen düh hadművelet (Operation Epic Fury) kezdete óta az amerikai légierő a rezsim kulcsfontosságú katonai és nukleáris létesítményeire mért megsemmisítő csapást, magas rangú iszlamista vezetőket sikerült likvidálni, a korábbi legfelsőbb vezető, Ali Hámenei mellett gondolhatunk a legutolsó semlegesített iszlamista vezetőre, Ali Laridzsáni iszlamista biztonsági főnökre. A CBS News idézte Trump szavait a Fox Newsnak adott interjúból:

„A vezetőségük eltűnt. A másod vonalas vezetőségük is eltűnt. Most a harmad vonalas vezetőségük van bajban, és ő nem is olyan valaki, akit az apja akart”

– utalt ezzel Donald Trump arra, hogy Ali Hámenei is alkalmatlannak tartotta fiát arra, hogy vezesse a diktatúrát. Sajtóhírek szerint az amerikai különleges egység, a Delta Force pedig az iráni olajipar szempontjából kulcsfontosságú Kharg-sziget elfoglalását készítheti elő. Mindezek alapján felmerül a kérdés:

a Modzstaba Hámenei homoszexuális identitásáról szóló beszámolók vajon a rezsim összeomlását, a diktatúra erőközpontjai – élén a Forradalmi Gárdával (IRGC) – közötti viszályt készítheti elő?

Amennyiben erről van szó, úgy a terrorállam rendszerszintű homofóbiája mellett politikai szempontból is súlyos veszélyeket hordoz Modzstaba Hámenei számára, így kérdéses, hogy az amerikai támadásokban megsebesült iszlamista vezér meddig vezetheti tovább a diktatúrát.