Irán nem akarja feladni az atomfegyverprogramját

Nem elégedett Donald Trump amerikai elnök Irán legutóbbi javaslatával a háború lezárására, bennfentes forrásokra hivatkozó lapjelentések szerint az amerikai elnök kételkedik az iráni vezetés őszinteségében.

A The Wall Street Journal és a The New York Times című amerikai napilap is arról írt hétfőn, hogy Trumpnak kétségei vannak, mivel az Egyesült Államok álláspontja a kezdetektől az volt, hogy először a nukleáris programot érintő kérdésekben kell megegyezésre jutni.

A sajtójelentések szerint Irán javaslatot tett a Hormuzi-szoros megnyitására és a háború lezárására, de az atomprogramjáról csak mindezek után lenne hajlandó tárgyalni.

Név nélkül nyiltakozó magas rangú iráni tisztségviselők a Reuters hírügynökségnek elmondták: Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter azzal a javaslattal érkezett múlt hét végén az Iszlámábádba tervezett tanácskozásra, hogy az egyeztetéseket Irán és az Egyesült Államok között szakaszokra kellene osztani, és az atomprogram kérdését az elején félre kellene tenni. Az első lépés Teherán elképzelése szerint az lenne, hogy leállítják az amerikai-izraeli háborút Irán ellen, és az Egyesült Államok garanciákat vállal, hogy nem is kezdi újra az offenzívát. A tárgyalódelegációk ezek után dolgoznák ki az Irán elleni tengeri blokád, illetve a Hormuzi-szoros lezárásának feloldását, és csak mindezek után térhetnének rá az egyéb vitás kérdésekre, köztük az iráni atomprogram ügyére.

Irán továbbra is akadályozza a forgalmat a világgazdaság számára kulcsfontosságú szorosban. Az Egyesült Államok pedig tengeri blokád alá vonta Iránt, hogy elvágja a teheráni vezetést az olajbevételektől. Bár pillanatnyilag tűzszünet van érvényben a felek között, a tartós rendezésről indított tárgyalások megakadtak.

Múlt hét végén Trump az utolsó pillanatban törölte küldötteinek utazását Iszlámábádba, ahol az eredeti tervek szerint a pakisztáni kormány közvetítésével tárgyaltak volna az iráni delegációval.

Nagy-Britannia nem támogatja az iráni kikötőkre vonatkozó amerikai katonai blokádot, viszont együttműködik az Egyesült Államokkal a Hormuzi-szoros megnyitása érdekében - jelentette ki a brit kormány európai és észak-amerikai ügyekért felelős minisztere hétfőn New Yorkban.

Stephen Doughty az ENSZ Biztonsági Tanácsának Hormuzi-szorosról tartott tanácskozása előtt úgy fogalmazott, hogy "Irán túszul ejtette a világ többi részét", és azt hangoztatta, hogy a tengeri forgalomnak biztonságosan és akadálytalanul kell zajlania a szoroson keresztül.

Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter a BT-tanácskozáson azt hangoztatta, a Hormuzi-szoros lezárása azután következett be, hogy "az Egyesült Államok és Izrael világos célmeghatározás nélkül műveletet indított, amelyet a nemzetközi jogra fittet hányva hajtott végre".

A francia diplomata ugyanakkor hozzátette, hogy jelenleg Irán felelőssége, hogy mit tesz a kritikus fontosságú hajózási útvonallal.

A Biztonsági Tanács Bahrein kezdeményezésére tartott tanácskozást a tengerhajózás biztonságáról a kulcsfontosságú közel-keleti szállítási útvonalról. A tagok közleményben szólítottak fel a Hormuzi-szoros sürgős és teljes megnyitására hétfőn.

Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára az ülésen azt hangoztatta, hogy miután megakadtak az érintett országok közötti tárgyalások, most a Biztonsági Tanácson a sor, hogy a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet által előterjesztett szükséghelyzeti javaslat mögé álljon. Egyben arra figyelmeztetett, hogy a Hormuzi-szoros lezárása a globális ellátási láncot a koronavírus-világjárványhoz és az ukrajnai háborúhoz hasonló mértékben érinti, ami egyre növekvő humanitárius károkat okoz.

„A történelem legnagyobb energiaválságával nézünk szembe” – a kijelentést Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) igazgatója fogalmazta meg április 23-ai figyelmeztetésében. Az amerikai–izraeli légi hadjárat február 28-ai kezdete óta meredek hullámhegyeke megy keresztül a legfontosabb szénhidrogének – a kőolaj és a földgáz – világpiaci ára.

Fatih Birol kijelentéseihez hasonló következtetésre jutott a BBC elemzése is, amelyben arra hívták fel a figyelmet: az energiaválság most fog csak elkezdődni, és már nem tér vissza a korábbi olcsó olajra és gázra épülő világ. A válság azért is húzódhat el, mert a termelő országoknak most nem új kapacitások kiépítésére, hanem a lerombolt infrastruktúra helyreállítására és saját védelmük megerősítésére kell költeniük, miközben a fogyasztó országoknak is többet kell fizetniük az energiáért és az alternatív megoldásokért.

2026. március 16-án a Brent olaj hordónként 112, 14 dollárba került, az elmúlt évek során ez az érték egyetlen egy alkalommal volt ennél magasabb, az orosz–ukrán háború kitörésének idején, 2022. június 6-án, ekkor 120,25 dolláron számították. A Wall Street Journal a konfliktus tanulságaival kapcsolatban megjegyezte:

megfigyelhető, hogy azokat az országokat érinti a legsúlyosabban a válság, amelyek a legtávolabb helyezkednek el a harcoktól.

A portál szerint szerint a jelenlegi energiaválság

olyan vészhelyzeti intézkedések bevezetésére kényszerítette a kormányokat világszerte, amire közel fél évszázada nem volt példa.

A Wall Street Journal interaktív térképe ezeket az intézkedéscsomagokat szedte csokorba, külön figyelmet szentelve azokra a térségekre, amelyek a földrajzi távolság miatt nem élveznek kiemelt figyelmet a fősodratú nyugati médiában ebben a tekintetben:

a távol-keleti országokra és a csendes-óceáni térségre.

Van, ahol energiaügyi vészhelyzetet hirdettek, így Romániában, Albániában, a Fülöp-szigeteken, ahol üzemanyag-ársapkát és négynapos munkahetet, valamint Japánban, ahol különböző készpénzes segélyeket vezettek be, hasonló intézkedés volt kénytelen bevezetni a távol-keleti és óceániai térség számos meghatározó országa, így Kína, Dél-Korea vagy Ausztrália is.

Egyes országokban pedig az életmód megváltoztatására ösztönzik a lakosságot – például Ausztráliában vagy Indonéziában, de hasonló ajánlásokat az Európai Unióban is megfogalmaztak, ahogy erről beszámoltunk a hirado.hu oldalán –, vagy adagolják az üzemanyagot a töltőállomásokon, mint például Szlovéniában, Egyiptomban, Indiában, Pakisztánban vagy a korábban említett Dél-Koreában, ahol a japán modellhez hasonló segélyezést vezettek be. Az IEA 32 tagországa rekordmennyiségű, 400 millió hordó kőolajat bocsátott ki tartalékaiból, ahogy erről írtunk a hirado.hu oldalán.

Egyiptom korlátozta az éjszakai gazdasági tevékenységet: elrendelte, hogy az üzleteknek, éttermeknek, esküvői termeknek és más nyilvános helyszíneknek a legtöbb napon este 9 óráig be kell zárniuk.

Utcai kivilágítás nélküli, sötét utca Egyiptomban, ahol az energiaválság hatásainak kezelése érdekében döntöttek többek között a közterületi világítás csökkentéséről is (Fotó: Ahmed Gomaa/Xinhua/ZUMA Press via The Wall Street Journal)

A március 28-án bevezetett intézkedés legalább egy hónapig volt érvényben, és néhány turisztikai helyszín kivételt képezett, emellett csökkentették az utcai világítás idejét is.

Argentína állami tulajdonú olajvállalata, az YPF április 2-án közölte, hogy 45 napig stabilan tartja az üzemanyagárakat.

Az üzemanyagárak alakulása Buenos Airesben és térségében 2025. január és 2026. április között (Forrás: The Wall Street Journal)

„A fogyasztóknak mondom, a kamerába is: segíteni fogok önöknek” – közölte Horacio Marín YPF-elnök egy televíziós interjúban.

Japán kétszer is olajat szabadított fel a stratégiai tartalékokból, hogy növelje a kínálatot és kordában tartsa az árakat.

A japán nettó energiaimport mértéke a szigetország 2022-es energiaigényeinek függvényében (Forrás: The Wall Street Journal)

Az ország kőolajimportjának több mint 90 százaléka a Közel-Keletről származik, ezért Tokió most beszállítóinak és szállítási útvonalainak diverzifikálására törekszik.

Akárcsak az öreg kontinensen kívüli világban, így azon belül, vagyis Európában is számos hasonló, egymással fedésben lévő intézkedéseket vezettek be a kormányok. A Wall Street Journal szerint Franciaországban, Ausztriában és Horvátországban, továbbá Svédországban, Írországban vagy Portugáliában, valamint Spanyolországban a kínai vagy japán megoldáshoz hasonló pénzbeli támogatásokhoz folyamodtak, de szép számmal akadtak országok, ahol ársapkákat, védett árat vezettek be az üzemanyagokra.

Ennek ellenére egyre nagyobb mértéket ölt a társadalmi feszültség az elszabaduló üzemanyag- és energiaárak miatt, Franciaországban például nemrég építőmunkások útzárat állítottak fel a nantes-i körgyűrűn, tiltakozásul a drágulás ellen.

A Wall Street Journal a következő országokat sorolta fel, ahol ársapkát vagy védett árat vezettek be:

• Törökország,
• Szlovákia,
• Németország,
• Olaszország,
• Lengyelország,
• Görögország,
• és végül, de nem utolsó sorban Magyarország.

Az iráni háború kitörése utáni napokban – ahogy korábban a hirado.hu közölte – az immár leköszönő Orbán-kormány védett árat vezetett be a benzinre és a gázolajra, a döntést Orbán Viktor  miniszterelnökként március 9-én a Facebook-oldalán közzétett videóban jelentette be. A döntés értelmében

a benzin literenként legfeljebb 595 forintba, a gázolaj pedig 615 forintba kerülhet a töltőállomásokon.

Orbán Viktor a döntéssel kapcsolatban akkor úgy fogalmazott: az intézkedéssel a magyar embereket, a mezőgazdászokat és a vállalkozásokat kívánták megvédeni az üzemanyagárak emelkedésétől.

A benzinre és a gázolajra bevezetett védett üzemanyagárak pedig várhatóan az új kormány megalakulása után is megmaradnak, erről Magyar Péter leendő miniszterelnök személyesen egyeztetett Hernádi Zsolt Mol-vezérigazgatóval négy nappal azután, hogy a Tisza Párt megnyerte a 2026-os országgyűlési választásokat. „Kapitány István és Kármán András társaságában tárgyalást folytattam Hernádi Zsolttal és a Mol felső vezetésével. A Mol részéről megerősítették, hogy hazánk zavartalan üzemanyag-ellátása a turbulens világpiaci helyzet ellenére is biztosított” – írta az egyeztetés után közösségi oldalán Magyar Péter.

„Megállapodtunk arról, hogy a védett árat mind a gázolaj, mind a benzin esetén fenntartjuk az új kormány megalakulása után is, és ez a magyar költségvetésre nem fog plusz terhet róni”

– tette hozzá.