POLITIK
Putyin támogatását kéri?
Az iráni külügyminiszter, Abbász Aragcsi vasárnap Pakisztán és Omán közvetítői között ingázott, majd Oroszországba utazott, miközben a felek továbbra is távol állnak egymástól olyan kérdésekben, mint Irán nukleáris törekvései és az átjárás a kulcsfontosságú Hormuzi-szoroson.
Így miután a hétvégi amerikai–iráni tárgyalások elakadtak, és az Öböl térségében a hajóforgalom továbbra is korlátozott, hétfőn az olajárak emelkedtek, az amerikai részvényindex-határidős jegyzések pedig gyengültek az ázsiai kereskedés elején – írja a Reuters.
„Ha beszélni akarnak, jöhetnek hozzánk, vagy fel is hívhatnak minket. Tudják, van telefonunk, ráadásul biztonságos vonalak”
– mondta Trump a Fox News The Sunday Briefing című műsorában.
„Pontosan tudják, minek kell szerepelnie a megállapodásban. Ez nagyon egyszerű: nem rendelkezhetnek nukleáris fegyverrel, különben nincs értelme a találkozónak”
– tette hozzá az amerikai elnök.
Mint ismert, Irán régóta követeli, hogy Washington ismerje el urándúsításhoz való jogát, amelyet Teherán saját elmondása szerint kizárólag békés célokra használna, a nyugati hatalmak azonban úgy vélik, hogy ez nukleáris fegyverek fejlesztését szolgálja.
Bár a február 28-án kezdődött konfliktusban tűzszünet vetett véget a teljes körű harcoknak, továbbra sincs megállapodás a háború lezárásának feltételeiről.
A Hormuzi-szoros lezárása és a vörös-tengeri kereskedelmi útvonalak ellehetetlenülése miatt már a világ élelmiszer- és műtrágyaellátása is drámai mértékben akadozik, miközben az olyan nyugati hatalmak, mint Nagy-Britannia, éppen most fordítanak hátat a rászorulóknak.
Illusztráció (Forrás: AFP)
Az elmúlt évtizedben megduplázódott az éhezők száma, a jelenlegi közel-keleti konfliktus és a Hormuzi-szoros lezárása pedig egyenesen a katasztrófa szélére sodorta a világot – figyelmeztet az ENSZ Világélelmezési Programjának (WFP) élelmezésbiztonsági igazgatója, Jean-Martin Bauer a The Independent brit napilapban.
Ha az eszkaláció folytatódik és az energiaárak magasan maradnak, további 45 millió ember kerülhet akut élelmezési válságba – hívja fel a figyelmet a szakértő.
A koronavírus-járvány és az ukrajnai háború kitörése óta nem látott zavarok sújtják a humanitárius ellátási láncokat. A Hormuzi-szoros és a Bab-el-Mandeb tengerszoros körüli feszültségek miatt a tengeri szállítási költségek 20 százalékkal ugrottak meg, az üzemanyagárak és a biztosítási díjak pedig az egekbe szöktek.
Ennek egyenes következménye, hogy a WFP már most 1,5 millióval kevesebb embernek tud segíteni, és ha nem történik változás, ez a szám hamarosan elérheti a kilencmilliót is.
Különösen aggasztó a mezőgazdaság helyzete. A Hormuzi-szoroson keresztül haladó műtrágyaszállítmányok – amelyek korábban a globális forgalom 20-30 százalékát adták – gyakorlatilag leálltak. Ez kritikus időszakban éri a szubszaharai Afrikát, ahol éppen a vetési szezon zajlik. Műtrágya nélkül a hozamok drasztikusan visszaesnek, ami tovább srófolja az élelmiszerárakat és növeli az éhezést olyan országokban, mint Szudán vagy Szomália.
A válság hullámai már világszerte érezhetők: Mianmarban 20 százalékkal drágult az élelmiszerkosár, Haitin és Kenyában pedig már zavargások törtek ki az elszabaduló árak miatt. A segélyszállítmányokat hosszabb és drágább útvonalakra kell terelni; egy Indiából Szudánba tartó hajónak most 25 nappal tovább tart az útja, ami
szó szerint életekbe kerülhet.
A leginkább megdöbbentő azonban a Nyugat cinikus hozzáállása. Éppen akkor, amikor a legnagyobb szükség lenne a nemzetközi összefogásra, a brit kormány bejelentette, hogy jövőre a bruttó nemzeti jövedelem mindössze 0,3 százalékára (a menekültügyi költségek levonása után valójában 0,24 százalékára) csökkenti a tengerentúli fejlesztési támogatásait. Ez 1970 óta a legalacsonyabb szint – mutat rá Jean-Martin Bauer.
Irán a korábbinál kezdvezőbb ajánlatot küldött az Egyesült Államoknak, Donald Trump közlése szerint rögtön azt követően, hogy az amerikai elnök lemondta az amerikai tárgyalóküldöttség útját.
Az elnök szombaton újságírók előtt az előzetesen bejelentett pakisztáni tárgyalási forduló törlését indokolva úgy fogalmazott: Irán "sokat ajánlott, de nem eleget".
"Adtak nekünk egy papírt, aminek jobbnak kellett volna lennie, és érdekes módon, azonnal, miután töröltem, tíz percen belül kaptunk egy új papírt, ami sokkal jobb volt"
– mondta az elnök.
Megismételte korábbi meglátását, miszerint Irán vezetésén belül komoly hatalmi harcok vannak. Megfogalmazása szerint "óriási belharc" zajlik, ugyanakkor jelezte, hogy készen áll egyezségre, bárki is vezesse az országot.
Donald Trump előzőleg két telefoninterjúban is arról beszélt, hogy ami történt, nem jelenti azt, hogy vége lenne a tűzszünetnek Iránnal.
"Nemrég szóltam a kollégáimnak, akik épp indulni készültek, hogy ne menjenek, ne utazzanak megint 18 órát csak azért, hogy üldögéljenek, és a semmiről beszélgessenek. Különben is óriási a belső harc az iráni vezetésen belül. Senki nem tudja közülük, hogy ki a főnök. Ha akarnak, majd hívnak telefonon" - mondta az elnök telefonon nyilatkozva.
Hozzátette:
"minden kártya az amerikai fél kezében van".
Szombaton az amerikai haderő Középső Parancsnoksága internetes közösségi oldalán azt közölte, hogy amerikai egységek visszafordulásra késztettek egy Irán felé energiahordozót szállító tankhajót, amely pénteken került fel az Egyesült Államok szankciós listájára, mint az iráni "árnyékflottához" tartozó jármű.
A Közel-Keletért is felelős amerikai irányítási törzs szerint a panamai bejegyzésű Sevan tankert az Arab-tengeren fogták el egy amerikai rombolóhajóról felszállt helikopter segítségével.
Amerikai őrizetben marad a héten az Indiai-óceánon lefoglalt két iráni olajszállító tanker és legénysége - közölte az amerikai hadsereg egyesített vezérkarának főnöke pénteken a Pentagon washingtoni sajtótájékoztatóján.
Dan Caine közölte, hogy az iráni kikötőkre vonatkozó blokád bevezetése óta 34 hajót fordítottak vissza a perzsa állam partjai felé.
Megjegyezte, hogy az amerikai felszólításnak eddig egyetlen hajó, a múlt hétvégén lefoglalt Touska teherszállító nem tett eleget.
Pete Hegseth hadügyminiszter azt hangoztatta, hogy
az Iránra vonatkozó blokádot szorosabbá vonják, és globálissá válik, ami azt jelenti, hogy az amerikai haditengerészet távolabbi tengereken is fellép a zárlat érdekében.
Senki nem hajózik ki a Hormuzi-szorosból az amerikai haditengerészet engedélye nélkül - hangoztatta a miniszter, hozzátéve, hogy az idő nem Iránnak játszik, és arra sürgette Teheránt, kössön mielőbb alkut az Egyesült Államokkal.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a Közel-Kelet térségében három amerikai repülőgép-hordozó és tucatnyi más amerikai hadihajó tartózkodik.
Pete Hegseth ismét bírálta az Egyesült Államok európai és ázsiai szövetségeseit, amelyek "évtizedeken keresztül kihasználták az Egyesült Államok védelme jelentette biztonságot".
Az ingyenességnek vége.
"Amerika és a szabad világ olyan szövetségeseket érdemel, akik ütőképesek, lojálisok, és megértik azt, hogy szövetségesnek lenni nem egyirányú, hanem kétirányú utca"
- fogalmazott.
"Mi nem számítunk Európára, de nekik nagyobb szükségük van a Hormuzi-szorosra, mint nekünk, így talán elkezdhetnek kevesebbet beszélni, kevesebb elegáns konferenciát tartani Európában, és beszállni egy hajóba" - mondta Pete Hegseth.
Tűzszünet mielőbbi megteremtése és az összes fél érdekeit figyelembe vevő megállapodások kidolgozása mellett szállt síkra Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök a közel-keleti konfliktussal kapcsolatban - közölte a két vezető pénteki telefonbeszélgetéséről a Kreml sajtószolgálata.
A felek a moszkvai tájékoztatás szerint megállapították, hogy az intenzív harci cselekmények nemcsak regionális, hanem globális szinten is súlyos negatív következményekkel járnak, egyebek között az energetika, a kereskedelem és a logisztika területén.
Putyin és Erdogan emellett hangsúlyozta az összehangolt intézkedések fontosságát a Fekete-tenger biztonságossága érdekében, tekintettel a gázszállító infrastruktúra és kereskedelmi hajók elleni ukrán támadásokra.
Az orosz elnök megköszönte hivatali partnerének, hogy támogatja az Ukrajnával kapcsolatos tárgyalások lefolytatását.
A megbeszélésen szóba kerültek a két ország közös energetikai stratégiai projektjeinek megvalósításával kapcsolatos kérdések is.
Ripost hírek
