Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a RipostÍgy látja az alkotmányjogász.
Ez a döntés mutatja Orbán Viktor államférfiúi nagyságát: nem ragaszkodik a formális pozícióhoz, hanem a nemzet hosszú távú érdekeit szolgálja – vélekedett Ifj. Lomnici Zoltán a Magyar Nemzet megkeresésére arra reagálva, hogy a távozó miniszterelnök bejelentette: visszaadja a mandátumát és a nemzeti oldal újjászervezésére koncentrál.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
– Orbán Viktor döntése egy rendkívül tudatos, államférfihoz méltó lépés, amely a magyar alkotmányos rend szellemével tökéletes összhangban áll, miközben stratégiai távlatot nyit a nemzeti közösség hosszú távú megőrzése és megerősítése számára – mondta el ifj. Lomnici Zoltán a Magyar Nemzetnek a miniszterelnök szombati bejelentésével kapcsolatban. Az alkotmányjogász rámutatott: ez nem visszavonulás, hanem felelősségteljes lépés, egy olyan döntés, amely a szabad mandátum elvét a nemzeti érdek szolgálatába állítja, nem pedig a személyes vagy parlamenti rutinba ragasztja.
Mint ismeretes, Orbán Viktor szombaton délután bejelentette, hogy a Fidesz–KDNP listavezetőjeként elnyert mandátumát visszaadja a pártszövetségnek. „Rám most nem a parlamentben, hanem a nemzeti oldal újjászervezésében van szükségünk” – fogalmazott a kormányfő. Hozzátette: pártja elnöksége azt javasolja számára, hogy a munkát a Fidesz elnökeként folytassa, s amennyiben a kongresszus is így dönt, ezt a feladatot el is fogadja.
Orbán Viktor döntése új lehetőségeket nyit meg
– Orbán Viktor a reprezentatív demokrácia klasszikus dilemmáját a magyar alaptörvény szellemében oldja fel, ahol a közhatalom forrása a magyar nemzet egésze, nem pedig a pillanatnyi parlamenti patkó. Orbán Viktor – mint a Fidesz–KDNP-listavezetője – pontosan ezt hangsúlyozta bejelentésében, amikor azt mondta hogy a Fidesz–KDNP listavezetőjeként elnyert mandátuma valójában a Fidesz parlamenti mandátuma – mutatott rá ifj. Lomnici Zoltán. Hozzátette: ez nem csupán retorika, hanem mély alkotmányjogi üzenet:
a mandátum nem személyes tulajdon, hanem a politikai közösség kollektív felhatalmazása, amelyet a vezető visszaadhat a közösségnek, ha az a nemzeti érdek szempontjából célszerűbb.
Államelméletileg ez a lépés a weberi karizma és intézményi rutin szétválasztásának mesteri példája: Orbán Viktor nem ragad bele az ellenzéki parlamenti „patthelyzetbe”, ahol a kisebbségi frakció mindennapi csatározásai elvonják az energiát a stratégiai újjáépítéstől, így a pártelnöki pozícióból, a nemzeti oldal egészének szintjén aktív tud maradni – hívta fel a figyelmet az alkotmányjogász. Rámutatott: ez összhangban áll az alaptörvény preambulumával, amely a nemzet szuverenitását helyezi előtérbe a puszta parlamenti formalitással szemben.
Nem hataloméhség, hanem a vereség utáni felelősségvállalás, pontosan az a prudencia, amelyet a klasszikus politikai filozófia – Arisztotelész, Machiavelli – a jó vezető ismérvének tart
– fogalmazta meg Orbán Viktor döntésével kapcsolatban.
Az alkotmányjogász jelezte, hogy a döntés lehetővé teszi a frakció gyökeres átalakítását Gulyás Gergely frakcióvezetésével, új generációk bevonását, anélkül, hogy Orbán Viktor a mindennapi ellenzéki rutinba kényszerülne. Ez valójában stratégiai pozícióváltás: a parlamenti ellenzékiség helyett a nemzeti közösség szellemi, szervezeti és kulturális újjáépítése.
A hasonlóan nagy konzervatív vezetők is felismerték: a hatalom elvesztése után a valódi erő a párhuzamos struktúrákban és a hegemónia újrateremtésében rejlik, nem a patkóban való napi harcban
– hangsúlyozta ifj. Lomnici Zoltán.
Alulról építkező megújulásnak kell lennie
Orbán Viktor államelméleti üzenete világos: „lezárult egy politikai korszak”, „teljes megújulásra van szükség”. Ez nemcsak a Fideszre, hanem az egész nemzeti oldalra értendő. Ebben a konstellációban a párt mint központi erő megmarad, de a nemzeti oldal egy szélesebb, alulról építkező hálózattá válik, amely képes ellenállni a globális liberalizmus nyomásának és alkalmazkodni az új kihívásokhoz – hívta fel a figyelmet az alkotmányjogász.
Szerinte államelméletileg ez a Gramsci-féle „pozícióháború” jobboldali változata: nemcsak parlamenti, hanem a kulturális, a szellemi és a szervezeti hegemónia újrateremtése. Ahogy erről korábban Orbán Viktor beszélt, a megújulásnak nem felülről levezényeltnek kell lennie, hanem alulról építkezőnek, új mozgalmak születhetnek, új arcok, generációváltás, miközben a mag mint a nemzeti szuverenitás, vagy a család érintetlen marad – tette hozzá.
Ez a döntés mutatja Orbán Viktor államférfiúi nagyságát: nem ragaszkodik a formális pozícióhoz, hanem a nemzet hosszú távú érdekeit szolgálja
– emelte ki. Rámutatott: a magyar alkotmányos rend és a nemzeti konzervativizmus szellemében ez nem a vereségtudat elnyújtását, hanem a Fidesz visszatérésének előkészítését jelenti, egy új, erősebb nemzeti oldalt építve. Ez a fajta vezetői felelősségvállalás ritka a mai Európában, és pontosan ezért maradhat Orbán Viktor a magyar jobboldal meghatározó alakja – tette hozzá.
