Brüsszel: Magyarországnak 27 feltételt kell teljesítenie

Brüsszel azt várja az új kormányfőtől, hogy javítsa Magyarország kapcsolatát Ukrajnával, valamint hajtsa végre azokat a régóta sürgetett reformokat, amelyek szükségesek a mintegy 35 milliárd eurónyi befagyasztott uniós forrás felszabadításához.

A vasárnapi választás Orbán Viktor kormányának bukását hozta, amit Brüsszelben és több európai fővárosban is reménykeltő fejleményként értékeltek. Az elmúlt években Magyarország úgynevezett „illiberális demokráciája” miatt romlott az ország megítélése, és több közös uniós döntést is akadályozott – írta a Financial Times.

A cikk szerint Ursula von der Leyen hangsúlyozta, hogy az Európai Unió kész együtt dolgozni az új magyar kormánnyal, ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy még sok feladat áll Magyarország előtt ahhoz, hogy teljes mértékben visszatérjen az európai útra. Uniós diplomaták szerint Magyar Péter erős felhatalmazást kapott a változtatásokra, ami egyben azt is jelenti, hogy Brüsszel magas elvárásokat támaszt vele szemben.

Az Európai Bizottság azonnal kapcsolatba lépett Magyar Péterrel a magyar választásokon elért győzelme után, sürgetve őt az Ukrajnával való kapcsolatok helyreállítására és a régóta várt reformok megkezdésére a 35 milliárd eurónyi befagyasztott uniós forrás felszabadítása érdekében.

Fotó: DURSUN AYDEMIR Forrás: ANADOLU

„Amint lehetséges, megkezdjük az együttműködést a kormánnyal, hogy gyors és régóta esedékes előrelépést érjünk el a magyar nép javára” – mondta hétfőn Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki egyúttal azonban óvatosságra intett, jelezve, hogy véleménye szerint „sok munka van még hátra, amíg Magyarország visszatér az európai útra.”

Ennek részét képezi Orbán Viktor intézkedéseinek „kigyomlálása”, beleértve az uniós szabályokat sértőnek ítélt döntések visszavonását. Eközben pedig Brüsszel már elő is készítette az Ukrajnának nyújtandó 90 milliárd eurós hadikölcsön tárgyalását is. 

Brüsszel óvakodik attól, hogy megismételje Donald Tusk lengyel miniszterelnök 2023-as megválasztása utáni lépéseit, amikor a bizottság gyorsan felszabadította az előző, jobboldali kormány alatt befagyasztott pénzeszközöket. Brüsszel megbízott Tuskban a bíróságok visszásnak ítélt átalakításainak a felszámolása kapcsán, de ezt végül Karol Nawrocki, a tavaly megválasztott lengyel elnök érkezése keresztülhúzta.

„Nincsenek azonnali tervek, és hosszú lista van azokról a dolgokról, amelyeket az új kormánynak meg kell tennie ahhoz, hogy hozzáférjen ezekhez az alapokhoz” – mondta egy, a Budapesttel folytatott kezdeti bizottsági megbeszélésekről tájékozódott informátor. „Ez egy más helyzet, mint Tusk esetében, aki jól ismert volt, és korábban miniszterelnök is volt.” Jól láthatóan tehát Brüsszel kész benyújtani a számlát Magyar Péternek, akit könnyen nehéz helyzetbe hozhat a bizottság.

Az unió részéről kiemelt elvárás, hogy Magyarország támogassa az Ukrajnának szánt, több tízmilliárd eurós hitelcsomagot, valamint feloldja az Oroszország elleni szankciókkal kapcsolatos vétóját.

Emellett fontosnak tartják az igazságszolgáltatás és az állami intézmények reformját, valamint a korrupció elleni határozott fellépést. Jelenleg mintegy 35 milliárd euró uniós forrás van befagyasztva Magyarország számára, főként jogállamisági aggályok, korrupciós kockázatok és a bíróságok függetlenségével kapcsolatos problémák miatt.

A pénzek felszabadításához Magyarországnak összesen 27 feltételt kell teljesítenie, amelyek között szerepel a korrupció elleni intézkedések megerősítése, egyes korábbi kormányzati döntések visszavonása, a menekültügyi szabályozás módosítása, valamint az akadémiai szabadság biztosítása.

Külön vitát jelent, hogy Magyarország nem hajtotta végre az Európai Bíróság menekültügyi döntését, ami miatt napi egymillió eurós bírságot fizet, és ez az összeg már közel 900 millió euróra emelkedett.

Magyar Péter jelezte, hogy csatlakoznának az Európai Ügyészséghez, létrehoznának egy hazai korrupcióellenes hatóságot, helyreállítanák a demokratikus fékeket és ellensúlyokat, valamint átalakítanák a közmédiát, amelyet jelenleg sokan kormányzati propagandával vádolnak. Győzelmi beszédében azt mondta, hogy Magyarország ismét erős és megbízható szövetséges lesz az Európai Unióban és a NATO-ban.

Brüsszel ugyanakkor óvatosan közelíti meg a helyzetet, mivel nem szeretné megismételni a lengyel példát, amikor Donald Tusk kormányra kerülése után gyorsan feloldották a forrásokat, de a reformok végrehajtása később akadályokba ütközött. Az uniós döntéshozók attól is tartanak, hogy az átmeneti időszakban Orbán még olyan lépéseket tehet, amelyek megnehezíthetik az új kormány munkáját.

Az unió a befagyasztott magyar forrásokról tartott eligazítást Tineke Strik baloldali képviselő vezényletével, aki jelezte, nem időszerű a büntetőintézkedések visszavonása. Egy új magyar kormánynak először konkrét intézkedéseket kell tennie a demokrácia, az alapvető jogok, a szólásszabadság és a jogbiztonság helyreállítása érdekében – véli mind Tineke Strik holland, mind Daniel Freund német EP-képviselő.

Manfred Weber és Magyar Péter (Fotó: AFP)

Az EP-ben a magyar ügyekkel foglalkozó baloldali Tineke Strik ma sajtótájékoztatót tartott A helyzet Magyarországon címmel. Brüsszel még két napot sem várt a választás után, és máris a befagyasztott forrásokról tartott eligazítást. 

A holland EP-képviselő amellett érvelt, hogy ne adják oda azonnal a jelenleg jogállamisági aggályok miatt felfüggesztett uniós forrásokat a Magyar-kormánynak sem.

Egy új magyar kormánynak először konkrét intézkedéseket kell tennie a demokrácia, az alapvető jogok, a szólásszabadság és a jogbiztonság helyreállítása érdekében – vélekedett Tineke Strik. 

Strik úgy véli, hogy a Magyarország ellen folyamatban lévő 7. cikkely szerinti eljárást sem szabad visszavonni. E cikkely révén meg lehetne vonni Magyarország szavazati jogát az EU-ban. 

 – mondta Strik. 

Magyar Péter többek között megígérte, hogy helyreállítja a jogállamiságot, tiszteletben tartja az uniós törvényeket és küzd a korrupció ellen – sorolta. 

 – fogalmazott a politikus.