Balos elemző: A Tisza megszüntetne mindenfajta védett árat, árstopot

A Tisza Párt gazdaságpolitikájáról és energiaátállási tervéről beszélt Nagy Attila Tibor a Párbaj című műsorban. Az elemző úgy fogalmazott: „a Tiszánál meg az van, hogy szemmel láthatóan nem mindig sikerült kellő fegyelmezettséget elérni.”

Nagy Attila Tibor hangsúlyozta, hogy amit Kapitány István képvisel, az „neoliberális program”, amelynek lényege, hogy „az állam legyen lehetőleg éjjeliőr állam, tehát lehetőleg minél kevesebb dologban szóljon bele, ami a gazdaságpolitikát illeti.”

Az elemző szerint

a Csercsa Balázs által nyilvánosságra hozott dokumentum „hihető,” és „nagyon is rímel arra, amiről Kapitány István beszélt.” Mint mondta, az anyagban „az van, hogy ki kell vezetni a mindenfajta védett árat, árstoppot,” és „igazából arról van szó, hogy vállalni kell akár azt is, hogy többe kerül, legalábbis átmenetileg az energiának az ára.”

Nagy Attila Tibor azt mondta, hogy „a Csercsa-féle anyag azért is érdekes, mert egyébként a Tisza hivatalos programjával annyiban szembemegy, hogy a Tisza programja csak 2035-ig tartja lehetségesnek az orosz energiától való leválást. Ehhez képest a Csercsa-anyagban az szerepel, hogy pár éven belül, sőt, rapid törvényalkotással ezt meg kell csinálni.”

Az elemző szerint

„ebben a Csercsa-anyagban az van, hogy gyors törvényalkotással le kell zongorázni ezt az orosz energiától való leválást,” és ennek érdekében „a MOL élén is változásokra van szükség.”

Végezetül úgy fogalmazott: „én egyébként ettől az anyagtól függetlenül is arra számítok, hogy ha győz a Tisza, akkor az első hónapokban nagyon gyors törvényalkotás lesz.”

Egy 2025 nyarán adott rádiós interjúban Kapitány István arról beszélt, hogy az energiaátállás jelentős költségekkel jár, amelyeket a költségvetésen keresztül kell fedezni. A Tisza Párt gazdasági szakembere úgy fogalmazott: „A politikusnak bele kell állni abba, hogy igen, szeretnék energiaátmenetet kedves választók, és el is fogunk költeni a költségvetésből ennyit és ennyit”.

A napokban nyilvánosságra került egy, a párthoz köthető energiaterv, amelyet Csercsa Balázs, a párt egykori munkatársa ismertetett. A dokumentum szerint több, a lakosságot közvetlenül érintő intézkedés is szerepel a tervek között – közölte a Mandiner.

A javaslat értelmében megszűnne a rezsicsökkentés, ami a számítások szerint jelentős költségnövekedést eredményezne a háztartások számára. Az átlagos éves rezsiköltség a jelenlegi 250–350 ezer forintról akár egymillió forint körüli szintre emelkedhetne. Egy átlagos család esetében ez havi szinten mintegy 31 ezer forintos többletet jelenthet a gázszámlában, míg az áramszámla körülbelül 16 ezer forinttal növekedhetne.

A tervek között szerepel a védett üzemanyagár kivezetése is, amelynek következtében a benzin ára meghaladhatná az ezer forintot literenként. Egy átlagos család havi üzemanyagköltsége így számítások szerint mintegy 48 600 forinttal nőhetne.

A dokumentum kitér arra is, hogy

különadót vetnének ki a lakossági megtakarításokra, amelyet „energiafüggetlenségi” adóként neveznének meg. Ennek mértéke 1–1,5 százalék lehetne, ami éves szinten 240–360 milliárd forint bevételt jelentene.

Az energiaterv részeként felmerül a nagy hazai energetikai vállalatok értékesítése is, köztük a Mol és az MVM esetében. A dokumentum szerint ezek a cégek jelenleg stabil piaci helyzettel rendelkeznek, így értékesítésük iránt nemzetközi érdeklődés is mutatkozhat.

A szakértői becslések szerint

az orosz energiahordozókról való leválás jelentős költségekkel járna. Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója korábban arról beszélt, hogy ez évente mintegy 500–600 millió dollárba kerülhet, míg egyes infrastruktúrák átalakítása egyszeri 500–700 millió dolláros beruházást igényelne.

A tervek kapcsán felmerül az is, hogy Magyarország energiaellátása jelentős részben jelenleg is az orosz forrásokra épül, így egy gyors átállás komoly gazdasági kihívásokat jelenthet.

A vita középpontjában az áll, hogy az energiaátmenet költségeit milyen módon és milyen mértékben viselné a lakosság, illetve a gazdaság szereplői.

Csercsa Balázs történész, a Tisza Párt egykori önkéntese és egyházpolitikai munkacsoportjának volt vezetője a Facebookon publikált egy tervezetet, amely állítása szerint a párthoz köthető.

Csercsa Balázs hétfő reggel egy interjúban beszélt arról, hogy információi szerint a Tisza Párt kidolgozott egy újabb tervezetet, amely az energiaellátást érinti.

„Nemrég tudomásomra jutott az is a Tisza központjából, hogy immár nem csak adótervekkel kapcsolatos tanulmánygyűjtemény létezik. A közelmúltban kidolgoztak ugyanis egy energiapolitikára vonatkozó tervet is. A Tisza központjában, Magyar Péter belső ellenzékében ez már kiverte a biztosítékot, és sokan közérdeknek tartanák, hogy ez a terv még a választások előtt nyilvánosságra kerüljön. Osztom ezt a véleményt”

– mondta az Indexnek adott interjúban.

A korábbi tiszás munkacsoport-vezető hétfő reggel a Facebook-oldalán publikálta az említett tervezetet. „Sokaknak elegük van a Tiszában abból, hogy az újonnan érkezettek már most úgy viselkednek, mint akiknek kezében van a korlátlan hatalom. Befújta hozzám a szél Kapitány István csapatának legújabb anyagát. A valóságot persze most is elhallgatnák. Amire készülnek, arról a Tisza szavazói semmit sem tudnak. Éppen az ilyenek miatt lett elegem a Tisza Pártból” – írta Csercsa Balázs.

Az általa közzétett tervezet főbb pontjai röviden az alábbiak:

• védett üzemanyagár kivezetése;
• piaci ár bevezetése az áramnál és a gáznál;
• a rezsialap 600 milliárdos csökkentése;
• energiafüggetlenségi adó bevezetése.

Megszűnne a rezsicsökkentés

„Magyarországnak rendeznie kell a konfliktusait az Európai Bizottsággal és Ukrajnával, erre pedig érdemi kompromisszumok nélkül nincs lehetőség az orosz energiahordozók kivezetése nélkül. Ez a fordulat egyben lehetőséget ad arra is, hogy a Tisza szakítson a Fidesz-kormányok túlzott állami kontrollra épülő modelljével – a hatósági árszabályozással és a hazai szereplők mesterséges előnyben részesítésével – és az Európai Bizottság iránymutatásaihoz igazodva liberalizálja a magyar energiapiacot” – olvasható a Magyar Nemzet szerint a közzétett dokumentumban, amely szerint

„ennek érdekében ki kell vezetni a benzin védett árát, a csökkentett rezsiár helyett piaci árat kell bevezeti, a Mol-finomító átállítását el kell végezni, és az ennek költségeire fedezetet biztosító új energiafüggetlenségi adót kell bevezetni”.

Kapitány István csapatának anyaga szerint a magyar energiapolitika legnagyobb problémája ma a túlzott állami beavatkozás. Szerintük a hatóságilag szabályozott közüzemi díjak és a közelmúltban bevezetett védett ár elszakadtak a piaci realitásoktól: egyszerre okoznak jelentős torzulásokat, és veszik el a lakosságtól az energiatakarékossági ösztönzőket.

Azt is sérelmezik a tiszás szakértők, hogy

„mindkét megoldás szembemegy az Európai Bizottság iránymutatásaival, amelyeket előbb-utóbb egyébként is át kell ültetni”.

Mint fogalmaznak, „a védett árak túl nagy terhet tesznek az értéklánc szereplőire – különösen az üzemanyag-kereskedőkre –, minden piaci logikával szembemennek, és diszkriminatív módon kedveznek a hazai fogyasztóknak, ami nem illeszkedik az EU közös piacra és versenyjogra épülő logikájához”, ezért a Tisza-kormány megalakulása után ezt a két kihívást – az orosz energiabeszerzések leépítését és a túlzott állami szerepvállalás visszaszorítását – azonnal kezelni kell.

A védett üzemanyagárakat is azonnal kivezetnék

A végrehajtás kapcsán arról írtak, a kormányváltás után a Tiszának haladéktalanul hozzá kell látnia a következő intézkedések végrehajtásához:

• Védett ár kivezetése: Az orosz olajról való azonnali leválás miatt csökken a rendelkezésre álló olaj mennyisége, a Dunai Finomító termékkihozatala pedig romlani fog. Ebből az következik, hogy több, a jelenleginél drágább finomított olajtermékimportra és az üzemanyag-kereslet visszafogására lesz szükség. Ez a jelenlegi árkörnyezetben nem kezelhető, ezért a védett árat azonnal ki kell vezetni.
• Lakossági áram- és gázárak piacosítása, a hatóságilag szabályozott árak azonnali kivezetése: ahogy az üzemanyagoknál, úgy a lakossági energia esetében is csak magasabb árkörnyezet mellett lehet visszafogni az igényeket. Az Európai Bizottság iránymutatásai a lakossági árszabályozás liberalizációját és a piac külföldi vállalatok előtti megnyitását írják elő. Ráadásul a hatóságilag rögzített tarifák az orosz energiahordozók kivezetése és az iráni háború miatt bekövetkező áremelkedés mellett eleve finanszírozhatatlanná válnak.
• A Mol Dunai Finomítójának átállítása: az optimális termékkihozatal helyreállításához a százhalombattai létesítményben mintegy egymilliárd euró értékű beruházásra lesz szükség. A projekt várható időtartama két év.
• Egyszeri, két évre szóló energiafüggetlenségi adó (efa) bevezetése a megtakarításokra: Az úgynevezett rezsicsökkentési alap hatszázmilliárd forintjára a pénzügyminiszter igényt formál a költségvetési hiány csökkentése miatt. Ezért a Dunai Finomító átállításának és az orosz energiáról való leválás egyéb, előre nem látható következményeinek finanszírozásához bővíteni kell a költségvetési mozgásteret, ez pedig új adó bevezetését indokolja. A vállalati versenyképesség megőrzése és a lakosságnál rendelkezésre álló rekordmértékű anyagi tartalék miatt ezt célszerű a háztartások megtakarításaira kivetni. A nemzetközi tapasztalatok alapján az 1-1,5 százalékos adókulcs nem vált ki érdemi társadalmi ellenállást, ugyanakkor fedezetet nyújthat a Dunai Finomító átállításának költségvetési terheire.

Megadóztatnák a lakosság megtakarításait

A Tisza szakértői szerint Magyarországon a lakossági megtakarítások mértéke az európai átlaghoz képest nagyon magas, amely a Tiszának épp jól jönne. „A megtakarításokra kivetett egyszázalékos adókulcs így évi 240 milliárd, 1,5 százalék pedig 360 milliárd forint bevételt jelent. Az efát két évre kell bevezetni, bevételei 2026-ban és 2027-ben finanszírozzák az energiaátállás költségeit. A fenti lépéseket haladéktalanul, az új parlament megalakulását követően végre kell hajtani” – olvasható a tervezetben.

Az erről szóló cselekvési terv ütemezéséről kifejtették, már az Országgyűlés alakuló ülésén be kell nyújtania azt a törvényjavaslatot, amely kimondja az orosz eredetű benzin és gázolaj magyarországi behozatalának azonnali tilalmát. (Az Országgyűlés alakuló ülésének napját a dokumentumban T-vel jelölik.)

Azonnal és végleg kivezetnék az olcsó orosz energiát

„Ezzel egyidejűleg törvényt kell benyújtani a közérdekű alapítványokban elhelyezett Mol-részvények feletti állami kontroll visszaszerzéséről. Az új kormány hivatalba lépésének napján – várhatóan T+14 nap – energia veszélyhelyzetet kell hirdetni, és az első kormányülésen haladéktalanul ki kell mondani, hogy Magyarország beszünteti az orosz energiahordozók vásárlását” – részletezték, hozzátéve, felállítanak majd egy energiaátállási cselekvési terv végrehajtásáért felelős stábot, amely napi operatív koordinációval irányítja az átmenetet, majd azonnali Mol-közgyűlést kell összehívni, új igazgatósági tagokat kell delegálni és a Mol élére új vezetést kell állítani.

„Az új Mol-vezetésnek és a kormánynak összehangolt diplomáciai és kereskedelmi tárgyalásokat kell folytatnia T+30 és T+90 nap között a meghatározó importőrökkel. Horvátországgal külön megállapodást kell kötni. Nagy mennyiségű finomított benzin- és gázolaj beszerzésére lesz szükség! Az MVM a gazdasági miniszter felügyelete mellett azonnal új, nem orosz gázszállítókat keres, először rövid távú, spot beszerzési megállapodásokat köt” – olvasható a Csercsa Balázs által közzétett dokumentumban.

Előkészítenék az MVM és a Mol privatizációját

A Tisza gazdasági munkacsoportja szerint mindennek a megvalósítása a kormány megalakulását követő második hónaptól számítva körülbelül két és fél éves időtávot ölel fel. A tervezet arra is kitér, hogy

2028 végéig végig kell vinni az állami kézben lévő Mol-részvények eladását és az MVM legalább 75 százalékos tulajdonrészének privatizációját.

„A korábbi Fidesz-kormányok túlzott orosz függést építettek ki és eladósították az országot!” – mindenért a jelenlegi kormánypártokat okolnák

A politikai kockázatok és kezelésük kapcsán kifejtették, az ellátási rendszer átalakítása társadalmi feszültségeket okoz majd, ezeket az indulatokat pedig a Fidesz ellen kell fordítani. A tervezet szerint „a Tisza-kormánynak ezért előre, tudatosan kell felkészülnie a politikai támadásokra”. Erről konkrétan azt írták:

• „Lakossági energiaárak emelkedése miatti támadási felület: az előzetes becslések szerint az orosz energiáról való azonnali leválás és az árszabályozás megszüntetése nyomán a lakossági áram- és gázszámlák legalább a jelenlegi szint 2–2,5-szeresére emelkednének.
• Kezelési javaslat: világossá kell tenni, hogy az áremelkedés az elmaradt energiatakarékossági intézkedések és a túlfogyasztás következménye. A korábbi Fidesz-kormányok túlzott orosz függést építettek ki és eladósították az országot! Az áremelkedésekért felelőssé kell tenni a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló energiacégeket, vitát kell indítani Mészáros Lőrinc energiacégeinek államosításáról!
• Lakossági üzemanyagárak emelkedése miatti támadási felület: az előzetes becslések alapján az orosz energiáról való azonnali leválás és az árszabályozás megszüntetése nyomán a benzin ára megközelítené, a dízel ára pedig meghaladná az ezerforintos literekénti szintet. Az üzemanyagárak emelkedését a benzinárstop és a védett árak miatt kialakult piaci torzulásokkal kell indokolni. Az áremelkedésért pedig az iráni háborút és Orbán szövetségesét, Donald Trump elnököt kell hibáztatni.
• Energiafüggetlenségi adó bevezetése miatti támadási felület: az energiafüggetlenségi adó politikai támadások célkeresztjébe kerül, a Fidesz adóemeléssel fogja vádolni a Tisza új kormányát! Kezelési javaslat: az adót nagyrészt a gazdagok, a NER elitje fizeti, őket külön vagyonadóval is kell sújtani, ami szintén az energiaátállási alapba kerül. Ennek behajtása azonban nehézkes, a bevétel többségében az efából érkezik, ami a lakosságtól gyorsan és egyszerűen behajtható. A NER-vagyonadó azonban alkalmas a közvélemény indulatainak irányítására!”