POLITIK
Akár hat hónapot is igénybe vehet a Hormuzi-szoros aknamentesítése
Létrehozva2026. 04. 27. 11:34
Új technológiával próbálkoznak.
A teljes folyamat – ami az aknák felrobbantásával, kiemelésével vagy elsüllyesztésével ér véget – akár hat hónapot is igénybe vehet.
Dan Caine, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője Forrás: AFP
Az Egyesült Államok kivonta aknamentesítő hajóit, helyettük tengeri drónokhat vet be, hogy mielőbb újranyithassa a Hormuzi-szorost. Egy elemző szerint az amerikai haditengerészet aknamentesítési kapacitása mélyponton van, és még hosszú hónapokat vehet igénybe, mire a kulcsfontosságú tengeri szállítás útvonal rendje helyreáll – számolt be róla a Fox News.
Fotó: AFP
Ahogy arról több lap is beszámolt, történelmi mélypontra süllyedt a globális energiabiztonság, miután a közel-keleti feszültség és a Hormuzi-szoros blokádja megbénította a kulcsfontosságú szállítási útvonal forgalmát. A szakértők szerint a mostani krízis súlyosabb az 1970-es évek nagy olajválságainál is, aminek hatásait a drasztikus üzemanyagár-növekedés mellett már a légitársaságok tömeges járattörlései is jelzik.
Az elmúlt napokban több kereskedelmi hajót is támadás ért a szorosban. Mindkét fél folytatja a tengeri blokádot és tartóztatott fel hajókat, miközben azok megpróbáltak áthaladni a szűk tengeri átjárón. Donald Trump amerikai elnök figyelmeztette Teheránt a további eszkaláció elkerülésére, és jelezte, hogy Amerika kész lépéseket tenni a szoros nyitvatartásáért.
Irán a további tárgyalásokat az amerikai tengeri blokád feloldásához kötötte, míg Washington biztonsági garanciákat és a szoros újranyitását követeli, így egyelőre kicsi az esélye a gyors megállapodásnak.
Több hírforrás is arról számolt be, hogy Irán legalább egy tucat aknát telepített a szorosban, bár egyes becslések ennél magasabb számot is említenek. Ahogy az Egyesült Államok megpróbálja megtisztítani és újranyitni a Hormuzi-szorost az iráni aknatelepítések után, ezt úgy teszi, hogy közben kivonta az erre a feladatra kijelölt aknamentesítő hajók többségét, helyettük pilóta nélküli rendszerekre támaszkodik.
Őszintén szólva az aknamentesítők kivonása engem soha nem aggasztott, mert új technológiát vezettünk be
– mondta Kevin Donegan nyugalmazott altengernagy. Az elemzők szerint azonban a haditengerészet egy átállási időszakban van, amikor az elavult aknamentesítő hajókat új rendszerekkel váltja fel.
Jelenleg a haditengerészet aknamentesítési képességeinek mélypontján vagyunk
– mondta Bryan Clark, a Hudson Intézet védelmi elemzője. Clark szerint a haditengerészet évek óta fejleszt pilóta nélküli rendszereket az elavult aknamentesítő hajók kiváltására, de ezek csak korlátozott számban állnak rendelkezésre.
Az amerikai erők nem küldenek hajókat vakon aknamezőre
Az aknamentesítési művelet egy pilóta nélküli rendszerekből álló hullámmal kezdődik. Víz alatti drónokat – amelyek némelyike torpedóra emlékeztet – rácsszerű mintázatban vetnek be, hogy feltérképezzék az óceán fenekét és azonosítsák a lehetséges veszélyforrásokat, nagy felbontású szonárral megkülönböztetve az aknákat a törmeléktől.
Ezzel párhuzamosan légi drónok vontatnak szonárrendszereket és érzékelőkkel felszerelt helikopterek a tengerfelszínhez közelebb kutatnak aknák után, lehetővé téve a haditengerészetnek, hogy komplett képet kapjon a helyzetről. A veszélyforrások azonosítása azonban csak az első lépés.
Az aknák semlegesítése a folyamat igazán időigényes része
– mondta Clark. Amint egy aknát azonosítanak, a kezelők távirányítású rendszereket vetnek be annak hatástalanítására – vagy a helyszínen felrobbantják, vagy kilyukasztják, hogy elsüllyedjen, viszont még ekkor sem szűnik meg a veszély. Az aknák eltávolítása lassú folyamat, sok minden múlik azon is, hány eszköz van a vízben és hogyan helyezték el őket.
A Pentagon a kongresszusnak azt jelezte, hogy akár hat hónapig is eltarthat a teljes aknamentesítési folyamat.
Clark szerint az amerikai erők heteken belül képesek lehetnek az aknák azonosítására és a semlegesítés megkezdésére, de azok teljes eltávolítása a kulcsfontosságú hajózási útvonalról jelentősen hosszabb időt vesz majd igénybe.
Több tízezer tengerész rekedt a Perzsa-öbölben, miután a háborús helyzet miatt hajók százai nem tudnak áthaladni a stratégiai jelentőségű Hormuzi-szoroson. A térségben egyre súlyosabb a helyzet, több tucat hajót értek támadások. Az ENSZ és a nemzetközi szervezetek már egy nagyszabású evakuációs terven dolgoznak, hogy kimenekítsék a veszélyben lévő tengerészeket.
Mintegy húszezer tengerész vesztegel már hetek óta a Perzsa-öbölben rekedt több száz olaj- és gázszállító tartályhajón, valamint teherhajókon, mivel a háborús állapotok miatt nem tudnak átkelni a Hormuzi-szoroson.
A Hormuzi-szoroson halad át békeidőben a világ olaj- és cseppfolyósított földgáz-szállításának körülbelül egy ötöde. A Lloyd’s List Intelligence tengeri adatszolgáltató cég szerint az április 13. és 19. közötti héten körülbelül 80 hajó kelt át a szoroson, míg a háború előtt naponta mintegy 130 vagy annál is több hajó haladhatott át rajta.
A háború kezdete óta a térségben több tucat hajót támadtak meg, és az ENSZ adatai szerint legalább 10 tengerész vesztette életét. A legtöbb hajó továbbra sem tud áthaladni, annak ellenére, hogy Irán kijelentette: „a szoros nyitva áll az általa nem ellenségesnek ítélt hajók előtt”, amelyektől díjat is szed az áthaladás fejében.
Több ezer indiai tengerész is van azokon a hajókon, amelyek a háborús övezet környékén rekedtek, és például Bandar Abbasz és Horramsahr iráni kikötő közelében horgonyoznak.
Vannak olyan hajók, amelyek legénysége már nyolc hete vesztegel a térségben. Előfordult, hogy a hajóktól mindössze néhány száz méterre történtek robbanások – mondta el Manodzs Kumar Jadav, az indiai tengerész-szakszervezet (FSUI) főtitkára.
Hozzátette, hogy sok tengerész számolt be élelmiszer- és ivóvízhiányról, és vannak hajók, amelyeken már kénytelenek voltak korlátozni az ellátmányt.
A szakadozó internetkapcsolat miatt pedig a tengerészek csak szórványosan tudják tartani a kapcsolatot a családjaikkal.
India hajózási minisztériuma a múlt héten közölte, hogy az iráni konfliktus kezdete óta legalább 2680 tengerészt evakuáltak.
Németország legnagyobb hajózási társasága, a Hapag-Lloyd hat hajóján körülbelül 150 tengerész rekedt a szoros közelében. Nils Haupt, a társaság szóvivője április elején az AP amerikai hírügynökségnek arról számolt be, hogy a legénységek tagjai közül egyelőre néhányat tudtak leváltani.
A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO), az ENSZ hajózási ügynöksége a múlt héten jelentette be, hogy evakuációs terven dolgozik a Perzsa-öbölben rekedt több száz hajó és mintegy 20 ezer tengerész kimenekítésére. A tervek szerint humanitárius folyosót akarnak létrehozni, amelyen keresztül a hajókon szolgáló tengerészek távozhatnak.
Az iráni rezsim külügyminisztere hétfőn Oroszországba érkezett, hogy támogatást kérjen Vlagyimir Putyin elnöktől. Mindeközben Donald Trump amerikai elnök jelezte, Teherán akár fel is hívhatja az Egyesült Államokat, ha tárgyalni akar a két hónapja tartó háború lezárásáról.
A béketárgyalások felélesztésének reményei szombaton csökkentek, amikor Trump lefújta megbízottjai, Steve Witkoff és Jared Kushner iszlámábádi látogatását. Az iráni külügyminiszter, Abbász Aragcsi vasárnap Pakisztán és Omán közvetítői között ingázott, majd Oroszországba utazott, miközben a felek továbbra is távol állnak egymástól olyan kérdésekben, mint Irán nukleáris törekvései és az átjárás a kulcsfontosságú Hormuzi-szoroson.
Így miután a hétvégi amerikai–iráni tárgyalások elakadtak, és az Öböl térségében a hajóforgalom továbbra is korlátozott, hétfőn az olajárak emelkedtek, az amerikai részvényindex-határidős jegyzések pedig gyengültek az ázsiai kereskedés elején – írja a Reuters.
„Ha beszélni akarnak, jöhetnek hozzánk, vagy fel is hívhatnak minket. Tudják, van telefonunk, ráadásul biztonságos vonalak”
– mondta Trump a Fox News The Sunday Briefing című műsorában.
„Pontosan tudják, minek kell szerepelnie a megállapodásban. Ez nagyon egyszerű: nem rendelkezhetnek nukleáris fegyverrel, különben nincs értelme a találkozónak”
– tette hozzá az amerikai elnök.
Mint ismert, Irán régóta követeli, hogy Washington ismerje el urándúsításhoz való jogát, amelyet Teherán saját elmondása szerint kizárólag békés célokra használna, a nyugati hatalmak azonban úgy vélik, hogy ez nukleáris fegyverek fejlesztését szolgálja.
Bár a február 28-án kezdődött konfliktusban tűzszünet vetett véget a teljes körű harcoknak, továbbra sincs megállapodás a háború lezárásának feltételeiről.
Ripost hírek
