POLITIK
... és a Közel-Keletről.
A közel-keleti helyzetet, az ukrajnai békefolyamatot és Venezuelát vitatta meg Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök - közölte hétfőn Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója újságíróknak nyilatkozva Moszkvában.
Mint mondta, a beszélgetés hangsúlya az iráni konfliktuson volt, valamint az Egyesült Államok képviselőinek részvételével zajló, ukrajnai rendezésről folytatott tárgyalásokon.
A telefonbeszélgetés során Putyin a Washington és Teherán közötti nézeteltérések politikai és diplomáciai eszközökkel való megoldásra szólított fel, egyebek között az öbölbeli arab országok, Irán és más államok vezetőivel folytatott eszmecseréinek figyelembe vételével. Trump a maga részéről az Izraellel közös művelet kontextusában értékelte az eseményeket.
Usakov szerint az ukrajnai békefolyamattal kapcsolatban az orosz elnök méltatta az Egyesült Államok és amerikai hivatali partnere személyes közvetítői erőfeszítéseit, és beszámolt a harci érintkezés vonalán kialakult helyzetről. Az amerikai vezető kifejezte reményét a konfliktus mielőbbi rendezésével kapcsolatban.
Ezenkívül a felek megvitatták a venezuelai helyzetet is, egyebek között a világ olajpiacának helyzetével összefüggésben.
Az orosz elnöki tanácsadójának beszámolója értelmében a kapcsolatfelvétel az amerikai vezető kezdeményezésére jött létre, és körülbelül egy órán át tartott. A felek kijelentették, hogy készek rendszeresen kommunikálni egymással. Usakov hangsúlyozta, hogy a két elnök megbeszélésének gyakorlati jelentősége lesz.
A két elnök 2026-ban először lépett kapcsolatba egymással.
Oroszország kész együttműködni az európai szénhidrogén-vásárlókkal is, ha ők garantálják a hosszútávú, politikai konjunktúrától mentes együttműködést - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az energetikai helyzetről a Kremlben hétfőn megrendezett szakmai konferencián.
Hangsúlyozta, hogy Oroszország mindig is megbízható energiahordozó-szállító volt.
Közölte, hogy az orosz fél továbbra is szállítani fog azokba az országokba, amelyek bevált szerződő felek, egyebek között Szlovákiába és Magyarországra.
"Ha az európai vállalatok, az európai vásárlók hirtelen úgy döntenek, hogy átorientálódnak, és hosszútávú, politikai konjunktúrától mentes, stabil együttműködést biztosítanak számunkra, akkor szívesen szállítunk nekik is. Mi soha nem zárkóztunk el ez elől. Készek vagyunk együttműködni az európaiakkal is"
- mondta.
"De szükségünk van jelzésekre tőlük, hogy ők is készek és akarnak együttműködni, és biztosítják számunkra ezt a fenntarthatóságot és stabilitást" - tette hozzá.
Kitért arra, hogy hamarosan életbe lépnek az uniós tilalmak az orosz gáz rövidtávú megállapodások keretében történő vásárlására: április 25-től a cseppfolyósított fölgázra (LNG), június 17-től pedig a csővezetéken szállított gázra vonatkozóan.
"Ezzel kapcsolatban (...) már megfogalmazódott a feladat, hogy (a kormány és az orosz vállalatok) mérlegeljék a szállítások leállításának lehetőségét és célszerűségét (...) az európai piacra, ne várjanak arra, amíg demonstratív módon becsapják előttünk az ajtót, hanem tegyék meg ezt már most"
- nyilatkozott.
Elmondta, hogy a szénhidrogénpiac keresleti és kínálati egyensúlya a közel-keleti konfliktus miatt változik, és ez új, stabil árszintet eredményez majd. Rámutatott, hogy a ma gyakorlatilag lezárt Hormuzi-szoroson 2025-ben a világ olajexportjának mintegy egyharmadát bonyolították le.
"A szoros használatához kötött olajkitermelés már a következő hónapban teljesen leállhat. Máris csökkenni kezdett"
- hangoztatta.
Emlékeztetett arra a korábbi orosz figyelmeztetésre, miszerint a régió destabilizálására irányuló kísérletek veszélybe sodorják a globális energiaipart és megnövelik az energiaárakat. Az elnök szerint az olajár az elmúlt hetekben már több mint 30 százalékkal emelkedett, és további növekedés, illetve ingadozások várhatók.
"A jelenlegi körülmények között fokozódik a vevők közötti verseny az elérhető energiaforrásokért és a stabil, kiszámítható ellátás biztosító szállítókért"
- jegyezte meg.
Az elnök felszólította az orosz energetikai vállalatokat, hogy használják ki a kialakult helyzetet, egyebek között adósságterheik csökkentésére. Hangot adott azon véleményének, hogy ha Oroszország most átáll az új piacokra, akkor ott meg tudja vetni a lábát.
Gratulált Vlagyimir Putyin orosz elnök az Irán legfőbb vezetőjévé választott Modzstaba Hameneinek - közölte hétfőn a Kreml sajtószolgálata.
"Fogadja őszinte gratulációimat az Iráni Iszlám Köztársaság legfőbb vezetőjévé történt megválasztásához" - áll az orosz vezető gratuláló táviratában.
Vlagyimir Putyin szerint jelenleg, amikor Irán fegyveres agresszióval szembesül, az új legfőbb vezető tevékenysége ebben a magas tisztségben nagy bátorságot és önfeláldozást igényel. Leszögezte, hogy Moszkva támogatása és szolidaritása Teherán iránt változatlan, Oroszország Irán megbízható partnere volt és marad.
"Sok sikert kívánok az ön előtt álló nehéz feladatok megoldásában, valamint jó egészséget és lelkierőt" - tette hozzá az orosz elnök.
Putyin péntek este telefonon fejezte ki részvétét Maszúd Peszeskján iráni elnöknek az előző legfelsőbb vezető, Ali Hamenei, annak egyes családtagjai, valamint az ország katonai és politikai vezetőinek meggyilkolása és a számos civil áldozat miatt, akik "az izraeli-amerikai fegyveres agresszió" következtében veszítették életüket.
Hangsúlyozta, hogy haladéktalanul véget kell vetni a harci cselekményeknek, el kell utasítani az erőszakos módszereket az Iránnal és az egész közel-keleti régióval kapcsolatos problémák megoldásában, és mielőbb vissza kell térni a politikai-diplomáciai rendezés útjára. Hozzátette, hogy folyamatos kapcsolatban áll a perzsa-öböli Arab Államok Együttműködési Tanácsa tagországainak vezetőivel.
Peszeskján köszönetet mondott Oroszországnak az iráni nép iránti szolidaritásáért, amely szülőföldje szuverenitását és függetlenségét védi, és részletesen tájékoztatta a kialakult helyzetről.
A közel-keleti helyzet eszkalálódása miatt megnőtt a kereslet az orosz energiaforrások iránt - jelentette ki Dmitrij Peszkov, az elnök sajtófőnöke újságíróknak.
"Az iráni háború miatt jelentős növekedést tapasztalunk az orosz energiaforrások, az energiahordozók iránti keresletben" - mondta.
Hangsúlyozta, hogy
Oroszország, ahogyan eddig, továbbra is megbízható szállítója marad mind az olajnak, mind a csővezetéken szállított, mind pedig a cseppfolyósított gáznak. Peszkov szerint Oroszország képes szavatolni az összes leszerződött energiaszállítás állandóságát.
Leszögezte, hogy a Kreml nem közöl mennyiségi adatokat az orosz olajszállításokról.
"Tudjuk, hogy India és Kína olyan országok, amelyek saját nemzeti érdekeiket követik, mi is ugyanígy teszünk. És folytatjuk együttműködésünket, egyebek között az energetika és az energiaforrások kereskedelme területén is, mind Indiával, mind Kínával"- mondta.
Közölte, hogy Moszkva párbeszédben áll a teheráni vezetéssel, amit folytatni kíván.
Elmondta:
a Kreml látta a nyilatkozatot arról, hogy Finnország fel kívánja adni a nukleáris fegyverek ottani állomásoztatásának tilalmát. Peszkov szerint ez Oroszországot fenyegető lépés lenne, amely nem maradhat válasz nélkül.
A szóvivő azt hangoztatta, hogy a nukleáris fegyverek állomásoztatására vonatkozó korlátozások feloldásáról szóló nyilatkozataival Finnország növeli saját sebezhetőségét, és hozzájárul az eszkalációhoz az egész európai kontinensen.
Oroszország nem nyeri meg az Ukrajna elleni háborút, mert hadserege elakadt, gazdasága meredek hanyatlásban van, demográfiai helyzete pedig romlik – jelentette ki Kaja Kallas kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben, az uniós nagykövetek előtt elmondott beszédében.
Kallas szerint ugyanakkor a Moszkva jelentette legnagyobb veszély jelenleg az, hogy a tárgyalóasztalnál vagy információs hadviseléssel többet érhet el, mint a harctéren.
„Oroszország maximalista követeléseire nem adható minimalista válasz” – fogalmazott Kallas. Hangsúlyozta: ha egy esetleges békemegállapodás az ukrán hadsereg létszámának korlátozását írná elő, annak Oroszországra is vonatkoznia kellene. Hozzátette, hogy az Ukrajnának okozott károkért Moszkvának kártérítést kell fizetnie, nem lehet amnesztiát adni a háborús vagy agressziós bűncselekményekért, és vissza kell juttatni az elhurcolt ukrán gyermekeket.
Úgy vélekedett: jelenleg semmi nem utal arra, hogy Oroszország valóban véget akarna vetni a háborúnak. Mint mondta, a hétvégi nagyszabású orosz támadások, amelyek ismét civil áldozatokat követeltek Ukrajnában, azt mutatják, hogy Moszkva inkább a konfliktus kiszélesítésére törekszik.
A főképviselő szerint a világ jelenlegi két legjelentősebb válsága – a közel-keleti helyzet és az Ukrajna elleni orosz agresszió – a nemzetközi jog erózióját mutatja.
„Amikor Oroszország, az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja következmények nélkül megtámadta szomszédját, azzal azt az üzenetet küldte a világnak, hogy a szabályok megsértésének nincs elszámoltathatósága” – mondta. Kallas szerint a nemzetközi jog és az elszámoltathatóság helyreállítása nélkül újabb jogsértések, instabilitás és káosz következhet. Hozzátette: miközben az ukrajnai háború nem zárult le, a Közel-Keleten is fokozódik a feszültség, Afrikában – például Szudánban és a Kongói Demokratikus Köztársaságban – pedig továbbra is elhúzódnak a konfliktusok.
A főképviselő szerint mindez egy új világrend kialakulására utal, amelyet a nagyhatalmi versengés, a kényszerítő erőpolitika és a befolyási övezetek kialakítására törekvő katonai hatalmak jellemeznek, miközben gyengülnek az elmúlt nyolc évtizedben kialakított nemzetközi intézmények és normák.
Hangsúlyozta: az, hogy a nemzetközi közösség miként reagál a jelenlegi kihívásokra, elsősorban nem az új világrendről, hanem a reagáló szereplőkről árul el sokat. Sikerük szerinte két tényezőtől függ: attól, hogy az Európai Unió képes-e teljesíteni saját prioritásait, valamint attól, hogy sikerül-e nemzetközi támogatást mozgósítania. A főképviselő három fő prioritást jelölt meg. Elsőként Európa védelmét és az Ukrajnának nyújtott katonai, pénzügyi és politikai támogatást emelte ki, amelyet – mint fogalmazott – az EU számára egzisztenciális kérdésnek kell tekinteni.
Közlése szerint az Európai Unió 2022 óta mintegy 195 milliárd euró támogatást nyújtott Ukrajnának, és ezenfelül további 90 milliárd eurós hitelcsomag előkészítése is folyamatban van.
Kiemelte, hogy az EU fellépett az úgynevezett orosz „árnyékflotta” ellen, valamint külföldi beavatkozási és információmanipulációs műveletekkel szemben is, például Moldovában. Hozzátette: a háború következtében az EU a kontinens védelmére is nagyobb hangsúlyt fektet, és a közös biztonság- és védelempolitika (CSDP) személyi állományának és költségvetésének mintegy 40 százalékát már Európára fordítják. Kallas szerint az unió civil és katonai misszióinak köszönhetően az EU jelenleg a legnagyobb nemzetközi jelenléttel rendelkező szereplő Ukrajnában. Hozzátette:
Európa fegyverkezése is felgyorsult, részben kétoldalú alapon, részben a NATO-n belül az európai pillér megerősítésével.
A második prioritásként az EU szomszédságának stabilitását nevezte meg. Mint mondta, a bővítés az Európai Unió legsikeresebb külpolitikai eszköze, amely kiterjeszti a stabilitás, a béke és a jólét övezetét. Hangsúlyozta, hogy a bővítési folyamatnak továbbra is érdemalapúnak kell maradnia, ugyanakkor a jelenlegi geopolitikai helyzetben gyorsítani kell a folyamatot. A főképviselő a déli szomszédság helyzetére is kitért. Közlése szerint a Közel-Keleten és Észak-Afrikában kialakuló válságok közvetlenül érintik Európát. A régióban kialakult új háborús helyzet bizonytalanságot és instabilitást hozott – mondta.
Kaja Kallas szerint Irán évtizedek óta szerepet játszik a térség destabilizálásában, ugyanakkor katonai képességei korlátozottak, és a rezsim jelenleg gyengébb, mint korábban. Megjegyezte: nem meglepőek azok a jelentések, amelyek szerint Moszkva és Teherán együttműködik az amerikai csapatok elleni műveletek előkészítésében.
A főképviselő arról is beszélt, hogy az EU egy új kezdeményezést készít elő, amely az ukrán hadiipari termelést a közel-keleti országok katonai igényeivel kapcsolná össze, különösen a drónok elleni védekezés területén.
Harmadik prioritásként Kallas a globális partnerségek erősítését nevezte meg az európai gazdasági növekedés biztosítása érdekében. Mint mondta, az EU szabadkereskedelmi megállapodásai – köztük a Mercosurral és Indiával kötött egyezmények – közel kétmilliárd fogyasztót kapcsolnak be a közös piacba. Hozzátette: jelenleg 76 ország tartozik az EU kereskedelmi megállapodásainak hatálya alá, és további megállapodások előkészítése folyik, például Mexikóval és Ausztráliával.
A főképviselő hangsúlyozta: a partnerségek kulcsfontosságúak ahhoz, hogy Európa globális szereplőként megőrizze befolyását. Az EU stratégiai partnerséget tart fenn a NATO-val, emellett kilenc kétoldalú biztonsági és védelmi partnerségi megállapodást kötött Európa, Ázsia és Észak-Amerika országaival. Kallas jelezte, hogy a héten újabb megállapodást ír alá Ausztráliával, majd Izlanddal és Ghánával.
Mindeközben Ukrajna és nyugati támogatói kínos helyzetbe kerültek a minap, amikor a brit védelmi minisztérium egy olyan videót tett közzé egy katonai objektumról az interneten, amely alapján szakértők szerint akár a pontos helyszín is beazonosítható lehet.
A videón Luke Pollard védelmi államtitkár egy ukrajnai létesítményben járja körbe a műhelyeket, miközben a brit katonai támogatás mértékéről beszél.
A Daily Mail szerint Pollard a felvételen a létesítmény környezetéről is beszélt, ami tovább segítheti az azonosítást. Pollard a látogatás során úgy fogalmazott, hogy a létesítmény a brit támogatás egyik egyedülálló példája.
Ripost hírek
