Orbán Balázs: A Tisza energiaátállási terve, a lakossági energiaárak többszörösére emelkedését és 1000 forint körüli benzinárakat eredményezne

Óriási kockázatot jelentenek Magyarországra és a magyar emberekre nézve a Tisza Párt nyilvánosságra került energiaátállási tervei, melynek következményeként sokszorosára növekednének a magyar családok energiaszámlái és 1000 forintra emelkedne a benzin ára – jelentette ki Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója közösségi oldalán, reagálva a Tisza Párt hétfőn nyilvánosságra kerülő terveire.

Csercsa Balázs, a Tisza Párt egykori önkéntese és egyházpolitikai munkacsoportjának volt vezetője hétfőn a Facebook oldalán publikált egy – nem sokkal korábban az Indexnek adott interjújában megszellőztetett – tervezetet, amely állítása szerint a párthoz köthető. A történész által megosztott tervezetet főbb pontjai között található a védett üzemanyagár kivezetése, a piaci ár bevezetése az áramnál és a gáznál, a rezsialap 600 milliárdos csökkentése és az energiafüggetlenségi adó bevezetése.

Orbán Balázs hétfőn összegezte és értékelte a közzétett dokumentumot, melynek központi elemeként Magyarország orosz energiahordozókról történő leválasztását nevezte meg. Véleménye szerint ennek érdekében Magyarország azonnal megszüntetné az orosz olaj- és gázimportot, és az Európai Bizottság elvárásaihoz igazítaná az energiapolitikáját.

Hangsúlyozta, hogy a Tisza Párt eltörölné a hatósági árakat, védett üzemanyagárakat, valamint a rezsicsökkentést, a teljes lakossági energiaárazást pedig piaci alapokra helyeznék. Figyelmeztetése szerint ez azonnal sokszorosára növelné a magyar családok energiaszámláit és 1000 forintra emelné a benzin árát.

Közölte, hogy a terv finanszírozását részben az úgynevezett Energiafüggetlenségi Adó bevezetésével oldanák meg, amely a lakossági megtakarításokat terhelné 1–1,5 százalékos kulccsal. „Az elnevezés különösen cinikus: meg akarják ideologizálni, hogy a magyar embereknek miért kell többet fizetni az energiáért. Pont, mint Nyugat-Európában” – fogalmazott. Kiemelte, hogy

a terv része a Mol-részvények egy részének értékesítése, valamint az MVM privatizációja.

Orbán Balázs szerint ez súlyosan szűkítené Magyarország mozgásterét és kiszolgáltatottá tenné hazánkat az energiaóriásokkal szemben.

„Úgy tűnik, hogy Kapitány István védett árak és energiacégek különadóinak eltörléséről szóló beszéde nem elszólás volt.

A cél világos: Brüsszel és Kijev követeléseinek megfelelően leválasztani Magyarországot az olcsó orosz energiáról, megnyitni a magyar energiapiacot a nemzetközi energiamultik előtt, mindennek költségét pedig a magyar emberekre terhelni”

– jelentette ki. Közlése szerint amennyiben a Tisza Párt végre tudná hajtani ezt a tervet, az a lakossági energiaárak többszörösére emelkedését és 1000 forint körüli benzinárakat eredményezne. Ezért bejegyzése végén arra szólított fel: „ne hagyjuk, hogy tönkretegyék Magyarországot és a magyar háztartásokat!”, majd ígéretet tett arra, hogy küzdeni fognak az alacsony energiaárakért.

Közzétette a közösségi oldalán a Tisza energiapolitikai tervezetét Csercsa Balázs, ami az orosz energia végleges kivezetéséről és a brüsszeli energiapolitikára való átállásról szól. A párt egyházpolitikai munkacsoportjának korábbi vezetője azt írta, befújta hozzá a szél Kapitány István csapatának legújabb anyagát, ennek részeként azt tervezik a Tisza Pártban, hogy a választás után azonnal meg kell oldani az orosz energiáról való leválást.

Megszűnne a rezsicsökkentés

„Magyarországnak rendeznie kell a konfliktusait az Európai Bizottsággal és Ukrajnával, erre pedig érdemi kompromisszumok nélkül nincs lehetőség az orosz energiahordozók kivezetése nélkül. Ez a fordulat egyben lehetőséget ad arra is, hogy a Tisza szakítson a Fidesz-kormányok túlzott állami kontrollra épülő modelljével – a hatósági árszabályozással és a hazai szereplők mesterséges előnyben részesítésével – és az Európai Bizottság iránymutatásaihoz igazodva liberalizálja a magyar energiapiacot” – olvasható a közzétett dokumentumban, amely szerint

Kapitány István csapatának anyaga szerint a magyar energiapolitika legnagyobb problémája ma a túlzott állami beavatkozás. Szerintük a hatóságilag szabályozott közüzemi díjak és a közelmúltban bevezetett védett ár elszakadtak a piaci realitásoktól: egyszerre okoznak jelentős torzulásokat és veszik el a lakosságtól az energiatakarékossági ösztönzőket. 

Azt is sérelmezik a tiszás szakértők, hogy 

Mint fogalmaznak, „a védett árak túl nagy terhet tesznek az értéklánc szereplőire – különösen az üzemanyag-kereskedőkre –, minden piaci logikával szembe mennek, és diszkriminatív módon kedveznek a hazai fogyasztóknak, ami nem illeszkedik az EU közös piacra és versenyjogra épülő logikájához”, ezért a Tisza-kormány megalakulása után ezt a két kihívást – az orosz energiabeszerzések leépítését és a túlzott állami szerepvállalás visszaszorítását – azonnal kezelni kell.

A védett üzemanyagárakat is azonnal kivezetnék

A végrehajtás kapcsán arról írtak, a kormányváltás után a Tiszának haladéktalanul hozzá kell látnia a következő intézkedések végrehajtásához:

• Védett ár kivezetése: Az orosz olajról való azonnali leválás miatt csökken a rendelkezésre álló olaj mennyisége, a Dunai Finomító termékkihozatala pedig romlani fog. Ebből az következik, hogy több, a jelenleginél drágább finomított olajtermékimportra és az üzemanyag-kereslet visszafogására lesz szükség. Ez a jelenlegi árkörnyezetben nem kezelhető, ezért a védett árat azonnal ki kell vezetni.
• Lakossági áram- és gázárak piacosítása, a hatóságilag szabályozott árak azonnali kivezetése: Ahogy az üzemanyagoknál, úgy a lakossági energia esetében is csak magasabb árkörnyezet mellett lehet visszafogni az igényeket. Az Európai Bizottság iránymutatásai a lakossági árszabályozás liberalizációját és a piac külföldi vállalatok előtti megnyitását írják elő. Ráadásul a hatóságilag rögzített tarifák az orosz energiahordozók kivezetése és az iráni háború miatt bekövetkező áremelkedés mellett eleve finanszírozhatatlanná válnak.
• A Mol Dunai Finomítójának átállítása: az optimális termékkihozatal helyreállításához a százhalombattai létesítményben mintegy egymilliárd euró értékű beruházásra lesz szükség. A projekt várható időtartama két év.
• Egyszeri, két évre szóló energiafüggetlenségi adó (efa) bevezetése a megtakarításokra: Az úgynevezett rezsicsökkentési alap hatszázmilliárd forintjára a pénzügyminiszter igényt formál a költségvetési hiány csökkentése miatt. Ezért a Dunai Finomító átállításának és az orosz energiáról való leválás egyéb, előre nem látható következményeinek finanszírozásához bővíteni kell a költségvetési mozgásteret, ez pedig új adó bevezetését indokolja. A vállalati versenyképesség megőrzése és a lakosságnál rendelkezésre álló rekordmértékű anyagi tartalék miatt ezt célszerű a háztartások megtakarításaira kivetni. A nemzetközi tapasztalatok alapján az 1-1,5 százalékos adókulcs nem vált ki érdemi társadalmi ellenállást, ugyanakkor fedezetet nyújthat a Dunai Finomító átállításának költségvetési terheire.

Megadóztatnák a lakosság megtakarításait

A Tisza szakértői szerint Magyarországon a lakossági megtakarítások mértéke az európai átlaghoz képest nagyon magas, amely a Tiszának épp jól jönne. „A megtakarításokra kivetett egyszázalékos adókulcs így évi 240 milliárd, 1,5 százalék pedig 360 milliárd forint bevételt jelent. Az efát két évre kell bevezetni, bevételei 2026-ban és 2027-ben finanszírozzák az energiaátállás költségeit. A fenti lépéseket haladéktalanul, az új parlament megalakulását követően végre kell hajtani” – olvasható a tervezetben.

(Az Országgyűlés alakuló ülésének napját a dokumentumban T-vel jelölik.)

Azonnal és végleg kivezetnék az olcsó orosz energiát

„Ezzel egyidejűleg törvényt kell benyújtani a közérdekű alapítványokban elhelyezett Mol-részvények feletti állami kontroll visszaszerzéséről. Az új kormány hivatalba lépésének napján – várhatóan T+14 nap – energia veszélyhelyzetet kell hirdetni és az első kormányülésen haladéktalanul ki kell mondani, hogy Magyarország beszünteti az orosz energiahordozók vásárlását” – részletezték, hozzátéve, felállítanak majd egy energiaátállási cselekvési terv végrehajtásáért felelős stábot, amely napi operatív koordinációval irányítja az átmenetet, majd azonnali Mol-közgyűlést kell összehívni, új igazgatósági tagokat kell delegálni és a Mol élére új vezetést kell állítani.

„Az új Mol-vezetésnek és a kormánynak összehangolt diplomáciai és kereskedelmi tárgyalásokat kell folytatnia T+30 és T+90 nap között a meghatározó importőrökkel. Horvátországgal külön megállapodást kell kötni. Nagy mennyiségű finomított benzin- és gázolaj beszerzésére lesz szükség! Az MVM a gazdasági miniszter felügyelete mellett azonnal új, nem orosz gázszállítókat keres, először rövid távú, spot beszerzési megállapodásokat köt” – olvasható a Csercsa Balázs által közzétett dokumentumban.

Előkészítik az MVM privatizációját

A Tisza gazdasági munkacsoportja szerint mindennek a megvalósítása a kormány megalakulását követő második hónaptól számítva körülbelül két és fél éves időtávot ölel fel. A tervezet arra is kitér, hogy 

A politikai kockázatok és kezelésük kapcsán kifejtették, az ellátási rendszer átalakítása társadalmi feszültségeket okoz majd, ezeket az indulatokat pedig a Fidesz ellen kell fordítani. A tervezet szerint „a Tisza-kormánynak ezért előre, tudatosan kell felkészülnie a politikai támadásokra”: 

• Lakossági energiaárak emelkedése miatti támadási felület: az előzetes becslések szerint az orosz energiáról való azonnali leválás és az árszabályozás megszüntetése nyomán a lakossági áram- és gázszámlák legalább a jelenlegi szint 2–2,5-szeresére emelkednének.
• Kezelési javaslat: Világossá kell tenni, hogy az áremelkedés az elmaradt energiatakarékossági intézkedések és a túlfogyasztás következménye. A korábbi Fidesz-kormányok túlzott orosz függést építettek ki és eladósították az országot! Az áremelkedésekért felelőssé kell tenni a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló energiacégeket, vitát kell indítani Mészáros Lőrinc energiacégeinek államosításáról!
• Lakossági üzemanyagárak emelkedése miatti támadási felület: az előzetes becslések alapján az orosz energiáról való azonnali leválás és az árszabályozás megszüntetése nyomán a benzin ára megközelíteni, a dízel ára pedig meghaladná az ezerforintos literekénti szintet. Az üzemanyagárak emelkedését a benzinárstop és a védett árak miatt kialakult piaci torzulásokkal kell indokolni. Az áremelkedésért pedig az iráni háborút és Orbán szövetségesét, Donald Trump elnököt kell hibáztatni
• Energiafüggetlenségi adó bevezetése miatti támadási felület: Az energiafüggetlenségi adó politikai támadások célkeresztjébe kerül, a Fidesz adóemeléssel fogja vádolni a Tisza új kormányát! Kezelési javaslat: Az adót nagyrészt a gazdagok, a NER elitje fizeti, őket külön vagyonadóval is kell sújtani, ami szintén az energiaátállási alapba kerül. Ennek behajtása azonban nehézkes, a bevétel többségében az efából érkezik, ami a lakosságtól gyorsan és egyszerűen behajtható. A NER-vagyonadó azonban alkalmas a közvélemény indulatainak irányítására!

Nem először hallunk a Tisza energiapolitikai tervéről

Noha a Csercsa Balázs által közzétett dokumentum teljes egészében eddig nem volt ismert, a Tisza Párt szakértői által eddig kommunikált tervek nagyon is egybecsengenek a fentiekkel. 

Kapitány István például egy fórumon fejtette ki álláspontját azzal kapcsolatban, hogy egyszerűbbé kell tenni az állam működését, sokkal kevesebb beavatkozásra van szükség, sokkal kevesebb különadóra van szükség, sokkal kevesebb árstopra, árrésstopra. Magyar Péter energetikai szakértőjének kijelentése azért nem meglepő, mert korábban is utalt arra, hogy le kell választani Magyarországot az olcsó orosz gázról, természetesen elhallgatva azt, hogy ez a rezsicsökkentés megszüntetéséhez vezetne. A Shelltől a Tiszába ejtőernyőztetett Kapitány arról viszont már nem beszél, hogy a védett ár és az árstop eltörlésével ezer forintra nőne egy liter benzin ára. 

Arról sem érdemes megfeledkezni, amikor Kapitány az év elején az ATV Egyenes beszéd című műsorában fejtette ki, miként alakítaná át Magyarország energiabeszerzését. Olyan, első hallásra jól csengő kijelentéseket tett, mint például hogy „általában bármilyen üzleti helyzetben a teljes függőség, vagy legalábbis egy óriási elkötelezettség, az minden politikai megközelítéstől függetlenül sem szerencsés”. Elmondta: Magyarországnak lehetősége van arra, hogy különböző forrásokból szerezzen be energiahordozókat, de ezt technikailag meg kell oldani. E megfogalmazás alatt egyébként beruházásokat, vagyis pluszköltségeket is érteni kell.

És bár megemlítette kritériumként az alacsony költségeket, arról viszont nem ejtett szót, hogy Magyarországra nem véletlenül érkezik döntő mennyiségben orosz eredetű földgáz és kőolaj. Ennek oka az oly gyakran hangoztatott megfizethetőség. Az ugyan igaz, hogy alternatív forrásokból is lehetne vásárolni, de mivel nem éri meg, ezért nem vásárolnak a magyar energiakereskedők. 

A közműdíjak emelkedése persze Kapitány Istvánt nemigen érintené rosszul, hiszen a Tisza politikusa másfél milliárd forintot kaszált csak a ukrán olajblokádon.

A rezsicsökkentés rendszerét már a 2012-es bevezetése óta támadják a baloldal szereplői. Bár a balliberálisok régebbi pártjai letűntek a színről, szakértőik nem hajlandók követni őket a süllyesztőbe, és immár a Tisza Párthoz csapódva hangoztatják jószerével ugyanazt a véleményüket. Holoda Attila például 

– Nem a rendszerhasználati díj magas, hanem a villamos energia ára alacsony. Különösen a piaci árhoz képest – mondta a Tiszához szorosan kötődő energiaszakértő. Ennél jóval egyszerűbben fogalmazott Holoda 2025 decemberében, amikor Friderikusz Sándor műsorában szemfényvesztésnek nevezte a lakossági energia árkorlátozását. Szerinte az emberek nem tudnak arról, hogy az alacsonyan tartott tarifáknak a „másik oldalon” áruk van. Ez a kijelentés rímel arra a 2023-as véleményére, amely szerint „átverés volt a rezsicsökkentés, csak az emberek nem értik”, de lakossági csapdának is minősítette már az intézkedést a Magyar Péter testvére által üzemeltetett Kontrollnak nyilatkozva.

Surányi György sem titkolta soha a rezsicsökkentésről alkotott véleményét,

Az ATV-nek nyilatkozva ehhez annyit tett hozzá: „Azt mondjuk minden közgazdász, szerintem százból kilencvenkilenc tudja, hogy a rezsicsökkentés az egy súlyosan téves eszköz.”

Korábban a kivezetésről is beszélt Surányi, elismerve, hogy a lépés „meleg dolog” lenne. Egy 2025. júliusi felvétel tanúsága szerint a volt jegybankelnök egy Tisza-szigetes előadáson így fogalmazott: „beszéltem a rezsicsökkentésnél is, ugyanez a helyzet. Hogy tehát a rezsinek is neki kell... Az egy meleg dolog, tehát azt nem javasolnám egyetlen kormánynak se, hogy azzal kezdje. De ott is azt kell mondanom, hogy előbb-utóbb azt is […] lehet egy olyan pillanat, amikor azt lehet mondani, hogy meg lehet kérdőjelezni a rezsicsökkentést.”

Az első tiszásként is emlegetett politológus, Kéri László egy kicsit egyszerűbben fejtette ki véleményt, amikor a világ blöffjének nevezte a rezsicsökkentést. Fontos azt a kérdést is feltennünk, miért is sürgetik ennyien a Tisza Párt körül a rezsicsökkentés eltörlését? Az álláspont különösen most hat élesen, amikor az újabb energiaválság két fronton nehezíti az ellátást: egyfelől az iráni háború miatt csökkent az ellátásbiztonság, másrészt Kijev továbbra sem hajlandó megnyitni a hazánkat orosz olajjal ellátó Barátság vezetéket.